Most egy drámával állunk szemben, aminek a története eléggé személyes az író-rendező Hajdu Szabolcs számára, tekintve, hogy a saját gyerekkorát, az öccse felnőttkorát, és még két közeli ismerősének élet-eseményeit dolgozta fel (forrás: Index-fórum). Ezt a személyes hangvételt egy "klasszikus" cselekményvezetés támasztja alá, mármint abból a szempontból klasszikus, hogy nincs benne semmi formabontó. Visszaemlékezés a gyerekkorra, a közelmúlt és a jelenkor állapotainak bemutatása, és ezek finom keverése, akár egy jeleneten belül is - ez jóval visszafogottabb szerkesztés, mint, mondjuk, amilyen a Tamaráé volt. Nem baj, örülünk, mert Hajdu Szabolcs az ismertebb terepen is jól halad előre. Ha másért nem is dicsérnénk a rendezői teljesítményét, azt mindenképp ki kell emelnünk, hogy láthatóan remekül igazgatta a gyerekszereplőket, akik közül a 10 éves főszereplőt, Dongót játsszó kisfú, Orion Radies elképesztően jó és átélt alakítást nyújtott. A kissrác, aki maga is 10 éves körüli lehet, olyan tekintetekkel és mozdulatokkal érzékeltette, hogy mi játszódik le éppen a főszereplő lelkében, amilyenhez hasonlót régen nem láttunk.
A hatvanas évek hagyományait felélesztve e vizsgálódások szimbolikus, erősen szerzői formát kaptak. Egy emlékezetes jelenet Dongó nem képes tovább elviselni az edző szadizmusát, ellógja a délutánt. Céltalanul bolyong a városban, talán maga sem tudja miért, de az édesanyja óvodájához keveredik. Később felmászik egy lakótelepi ház tetejére, majd hirtelen váltással Kanadában vagyunk. A felnőtt Dongó egy pillanatra úgy viselkedik, mint egykori edzője. Megüt egy gyereket, amire valósággal megfagy a levegő. A Fehér tenyér szándékoltan rideg, imbolygó képei elemi erővel ragadják meg a szereplők háborgó belső világát. A környezetük látványosan stilizált, a váratlan időbeli átkötések a múlt és a jelen szoros összefonódását érzékeltetik. Olvass tovább! Széphelyi Júlia: Négyszázegyedik csapás. Filmkultúra, 2006 Horeczky Krisztina: Halálcsavar, Beszélgetés Hajdu Szabolccsal. Filmvilág, 2005/11, 32-35. Hirsch Tibor: Vigaszág-bog. Filmvilág, 2006/3, 56-58. A rendező Hajdu Szabolcs 2006-ban, amikor a film a cannes-i fesztiválon szerepelt (MTI Fotó: Nándorfi Máté) Adatlapja a Filmkeresőn Tudtad?
Ehhez az érzékletes és finom játékhoz mindenképp szükség volt egy olyan rendezőre, aki tudja, mire gondol, és aki ezeket a szavakkal nehezen leírható érzéseket át tudja adni a szereplőinek, akik egyébként még mindenhez nagyon kicsik. A történet drámai, és ezzel együtt (úgy tudjuk), csaknem fedi a valóságot, vagyis Hajdu Szabolcs és öccse tornászként hasonló testi-lelki kínzásokat élhetett át gyerekkorában, mint Dongó és társai a filmben, bár az is igaz, hogy ez a film többet tud annál, mintha csupán egy sima "elgondolkodtató történet" feldolgozása lenne. Hajdu profin kezeli a jeleneteken belüli feszültségek érzékeltetését (főleg a gyerekkori részeknél), úgy, hogy mi is meglepődünk rajta, hogy egy csap csöpögése miért idéz fel bennünk rémületet, apróságoknak ad jelentést (a karácsonyfák lakótelepi ablakon való kidobálása, a jellegzetes szocialista sötét és alkoholista káder lyukas zoknija), amik szintén jól működnek, és szinte biztos, hogy azt az érzést idézik fel a nézőkben, amire az író-rendező munka közben gondolt.
Jó lett volna, ha ez a történés a film egyik érzelmi gócpontjává válik, de a jelek szerint Hajdu Szabolcs ezt nem így látta. A film hemzseg a rendkívül jó mellékszereplőktől, a tornász gyerekektől kezdve, az orosz légtornászokon át, Kyle-ig (akit órákig elnéztünk volna edzés közben), illetve Lukáts Andorig, a gyerek Dongó papájáig. Mindenki jó volt, talán a főszereplő Hajdu Zoltán játszhatott volna helyenként elmélyültebben. Nagyon ügyesen sikerült megjeleníteni a kora 80-as évek utcaképeit, öltözködését, hangulatát, illetve az egésznek a stílusát. Megnyugtatja a nézőt, amikor szinte észrevétlenül azt érzékeli, hogy minden apróság a helyén van a filmben, már ami a korstílust illeti. A kicsi Dongó pizsamájától kezdve, a remekül kitalált ruháin keresztül, a nagyobb Dongó lázadó dzsekije, majd a felnőtt főszereplő pontosan eltalált csizmája - ezek mind a gondos jelmez- és látványtervezést dicsérik. A filmzenék valami miatt nem annyira hangsúlyosak, mint várnánk (kivéve az utolsó számot, ami viszont egy egész estén keresztül nem ment ki a fejünkből), és kevesebb helyen is alkalmazzák őket, mint adódna.
Hajdu Szabolcs Született 1972. január 26. (50 éves) Debrecen Állampolgársága magyar Házastársa Török-Illyés Orsolya (elváltak) Foglalkozása filmrendező, forgatókönyvíró, színész Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (1995–1999) Kitüntetései Balázs Béla-díj (2007) Szép Ernő-jutalom (2018) IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdu Szabolcs témájú médiaállományokat. Hajdu Szabolcs beszédet mond a Színház- és Filmművészeti Egyetem előtt 2020. augusztus 31-én Hajdu Szabolcs rendező, és felesége Török-Illyés Orsolya színésznő Hajdu Szabolcs ( Debrecen, 1972. január 26. –) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, színházi rendező, forgatókönyvíró, színész. Hajdu az új magyar filmes generáció egyik tagja. Számos nagyjátékfilmet készített, tucatnyiban színészként is közreműködött. Színészként is, rendezőként is vitt már el fődíjakat különböző nemzetközi fesztiválokon. Fehér tenyér című alkotását Magyarország nevezte az Oscar-díjra. [1] [2] Pályája [ szerkesztés] 1972-ben született Debrecenben.
I. ( 2006) Kicsimarapagoda (vizsgafilm, 1998) – a Valaki kopog kisjátékfilm-sorozat részeként Köszön a művész (1997) Két kutya (1997) Necropolis (vizsgafilm, 1997) Sértettek lábbelije (1997) Hajlékony nyál ( 1997) Alkotmány u. 8. (1996) Les Voleurs ( 1996) Színházi rendezései [ szerkesztés] 1 százalék indián (2019) - 2019. október 12. Kálmán nap (2017) - Debrecen: 2017. március 24. Ernelláék Farkaséknál ( 2015) - Maladype Színház: 2015. április 17. Békeidő ( 2013) - Csiky Gergely Állami Magyar Színház: 2013. május 27. Csóka (felolvasószínház, 2010) - Sanyi és Aranka Színház: 2010. január 17. - "KÉPtelen filmek" - filmrendezők olvassák fel forgatókönyvüket, amelyet nem forgattak le Ne kíméld, akiket szeretsz! ( 2009) - Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis: 2009. augusztus 28. Front (eredeti címe: Tamara, 2001) - StúdióK: 2001. szeptember 19. Tamara ( 2001) - Szabad Vegyértékek Színháza - StúdióK: 2001. november 15.
Forgatókönyvíró: Hajdú Szabolcs; Zene: Darvas Ferenc; Operatőr: Nagy András; Rendezte: Hajdú Szabolcs Szereplők: Hajdu Zoltán Miklós (Dongó Miklós), Kyle Shewfelt (Kyle Manjak), Gheorghe Dinica (Puma), Lukáts Andor (papa), Oana Pellea (mama)
)1982-1995 és 1998-tól ~ emlékmúzeum, Debrecen (életmű-kiállítás, kat. ). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások1945-től a Művészek Szabadszervezete1950-től a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége budapesti és külföldi kiállításain, Budapest stb. 1947? Ady Társaság jubileumi kiállítása, Déri Múzeum, Debrecen1954-1957 között a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon1958? XXIX. Velencei Biennálé, Velence Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekbenDéri Múzeum, DebrecenFővárosi Képtár, BudapestHerman Ottó Múzeum, MiskolcJanus Pannonius Múzeum, PécsMagyar Nemzeti Galéria, BudapestReformátus Kollégium, DebrecenRippl-Rónai József Múzeum, KaposvárTürr István Múzeum, BajaXantus János Múzeum, Győr. Forrás: artportal. hu Termékeim között több Medgyessy Ferenc termék található, kérem tekintse meg őket ide kattintva! A termékről további nagy felbontású képek! ÁRUIM ZÖME ANTIK ÉS RÉGI TÁRGYAKBÓL ÁLL. A szépíró olvas - vendég: Bereményi Géza. SZEMÉLYES ÁTVÉTELI LEHETŐSÉG BUDAPESTEN (IX. ) ILLETVE SZEGEDEN! Szállítás Termékeinket az MPL futárszolgálattal küldjük!
1913-ban készült Súroló nője társadalomkritikát is hordoz. Újat hozott az emlékműszobrászatban, a ló-lovas ábrázolásban ugyancsak egyik úttörő szobrászunk volt. 1915-ből való Kis lovasa, s annak 1922-ben készült változata, valamint az Ágaskodó lovas (1917) szakítást jelentett a neobarokk szellemmel. Tiszta plasztikai nyelvet juttatott ér-vényre, amelyben a két test egymáshoz való viszo-nya lett a fontos. Az oeuvre csúcsa a debreceni Déri Múzeum előtti szoboregyüttes (1930). Kiállítás - Medgyessy Ferenc és életműve - Museum.hu. A négy allegorikus szobor nemcsak mérete, hanem kiegyensúlyozottsága, nyugodt méltósága, ünnepélyessége és ugyanakkor élettelisége révén is monumentális. A líraiság masszivitással, az érzéki szépség magasrendű tartalommal, jelképi erővel párosul. ~ minden erejét, tudását öszszeszedte, hogy szobrai méltók legyenek ehhez a sokarcú, ellentétes, nagy múltú városhoz, amelynek a képzőművészet terén e szobrokkal adta meg európai jelentőségét. A négy figura ritmusban, tömegben, hangulatban, az allegória jelkép voltának azonos fokú érvényesítésében egységet alkot.
IrodalomBÁLINT A. : Boromisza Tibor és ~ kiállítása, Nyugat, 1922RABINOVSZKY M. : ~, Ars Una, 1923-24RABINOVSZKY M. : Egry József és ~, Nyugat, 1928BÁLINT J. : Művészfejek, Budapest, 1929MIKLÓS J. : ~, Új Szín, 1931/21-29. LYKA K. : ~ szobrai, Új Írás, 1932/6. FARKAS Z. : ~ kiállítása, Nyugat, 1932FARKAS Z. : ~, Budapest, 1934VARGA B. : Új magyar szobrászat, Budapest, 1948LYKA K. : ~ kiállítása (kat. bev., Műcsarnok, 1956)KAMPIS A. : ~ életműve, Művészettörténeti Értesítő, 1956-57/1. LÁSZLÓ GY. : ~, Budapest, 1956POGÁNY Ö. G. : ~ magyarsága, Művészet, 1958/9. FERENCZY B. : Írás és kép, Budapest, 1961LÁSZLÓ GY. : ~, Budapest, 1968LÁSZLÓ GY. : ~ kiállítása (kat., bev. tan., Magyar Nemzeti Galéria, 1968)LÁSZLÓ GY. : ~ életműve, Debrecen, 1972KONTHA S. bev., Műcsarnok, 1973)MIHÁLYFI E. : Művészek, barátaim, Budapest, 1977SZ. KÜRTI K. : ~ hagyatéki centenáris kiállítás (kat., bev. tan., Debrecen, 1981)SZ. : ~ szobrászati életműve, Debrecen, 1981~ arcképe (szerk. : DEÁK D. ), Budapest, 1981KONTHA S. : ~- emlékkiállítás (kat.
1915-ből való Kis lovas a, s annak 1922-ben készült változata, valamint az Ágaskodó lovas (1917) szakítást jelentett a neobarokk szellemmel. Tiszta plasztikai nyelvet juttatott ér-vényre, amelyben a két test egymáshoz való viszo-nya lett a fontos. Az oeuvre csúcsa a debreceni Déri Múzeum előtti szoboregyüttes (1930). A négy allegorikus szobor nemcsak mérete, hanem kiegyensúlyozottsága, nyugodt méltósága, ünnepélyessége és ugyanakkor élettelisége révén is monumentális. A líraiság masszivitással, az érzéki szépség magasrendű tartalommal, jelképi erővel párosul. ~ minden erejét, tudását öszszeszedte, hogy szobrai méltók legyenek ehhez a sokarcú, ellentétes, nagy múltú városhoz, amelynek a képzőművészet terén e szobrokkal adta meg európai jelentőségét. A négy figura ritmusban, tömegben, hangulatban, az allegória jelkép voltának azonos fokú érvényesítésében egységet alkot. A szobrász legnagyobb erénye a rész és egész viszonyának helyes értelmezése, a tér, az épület, a szobor egységének megteremtése.