Egy friss kutatás megdöntötte annak a széleskörben ismert állításnak az igazságtartalmát, miszerint a pénz nem boldogít. Mint kiderült, ennek pont az ellenkezője igaz: a pénz igenis boldogabbá teszi az embert. Pénz = boldogság? "A pénz nem boldogít" – tartja a mondás, ám úgy tűnik, ez a megállapítás nem egészen fedi a valóságot, sőt valójában szöges ellentétben áll azzal, írja a egy friss kutatás eredményeire hivatkozva. Amerikai kutatók arra már 2018-ban fényt derítettek, hogy létezik egy összeghatár, ami felett a pénz képes boldogabbá tenni az embert. Ezt 60 ezer és 75 ezer amerikai dolláros éves fizetés közé lőtték be, ami nagyjából évi 19-24 millió forintot jelent jelenlegi árfolyamon. Aki ennél többet visz haza, az már nem feltétlenül boldogabb. A Proceedings of the National Academy of Sciences hasábjain megjelent újabb, a témával foglalkozó kutatási eredmény pontosította a korábbi felmérés módszertanát, hogy megnézze, így is helytállók-e a megállapítások. Az eredeti felmérés egy alkalmazás adataira támaszkodott, amelyben a jövedelemadatokat és a boldogság mértékét regisztrálták a felhasználók.
50 millió dollárom van, de pontosan ugyanannyira vagyok boldog, mint amikor 48 millióm volt. " Arnold Schwarzenegger "Aki boldog, az gazdag, de ebből nem következik, hogy aki gazdag, az boldog is. " Robert Baden-Powell "A pénztől nem leszünk boldogabbak, soványabbak vagy népszerűbbek a becsületes emberek körében. A lelkünk a pénztől nem lel hosszan tartó, tartalmas békére. Rengeteg gazdag, kövér, boldogtalan ember él a világon igazi barátok nélkül. Szerintem először megoldást kell találni a problémáinkra, majd meghatározni ennek anyagi eszközeit. A pénz nem gyógymód, soha nem is lesz az. Általa forognak olajozottan a kerekek, de nem ő a motor. " Richard Templar "A gazdagság egyedül nem boldogít. " Thomas Mann "A pénz nem boldogít, de megengedi, hogy azt csináld, amit akarsz, és ne csináld azt, amit nem akarsz. Az ember akkor lesz boldogtalan, ha azt kell csinálnia, amit nem akar, és nem tudja azt csinálni, amit akar. Ez a hatalomnélküliség. Nekem nem kell hatalom más fölött, ahhoz kell hatalom, hogy senki ne mondja meg, mit csináljak és mit ne. "
Azt is megérti, miért vált a korábbi kutatás olyan vonzóvá poptudományos körökben: "Jó belegondolni abba, hogy ha elérünk egy bizonyos jövedelmi szintet, akkor már nem kell a pénzzel törődnünk. És még ha igaz is, amit állítok, hogy nem letézik a 75 ezer dolláros csodahatár, akkor is érdemes lenne annyi embert felhozni egy alapvető pénzügyi biztonságot nyújtó szintre, amennyit csak lehet. " Persze ő sem állítja, hogy a pénz lenne az egyedüli dolog, ami a boldogságérzetet befolyásolja. Elmondása szerint azoknál sokkal kisebb volt a boldogságszint ingadozása, akik már a kutatás elején azt állították magukról, hogy a pénz nem igazán érdekli őket. De volt egy még nagyobb törvényszerűség, amit megállapított: azok, akik közvetlen párhuzamot vontak a személyes sikerek és a pénzügyi sikerek között, szinte minden esetben boldogtalanok voltak. "Ez persze még nagyobb probléma, ha alig keresel valamennyit. De igazából nincs az a szint, ahol az, hogy valaki a személyes sikert a pénzügyi helyzetéhez méri, jól sülhet el.
Természetesen a pénzcentrikus gondolkodás önmagában még nem bűn, de a túlzott anyagiasság eltéríthet a helyes útról, mert megöli az életnek azt a részét, ami fontos. Hiába áhítozol gazdagságra, minél nagyobb lesz a tét, annál kevesebb valódi értéket találsz majd az életedben. Sokat jelent, hogy képes vagy-e látni, hogyan hat a személyiségedre, a viselkedésedre az anyagi helyzeted, mennyire lesz jelen az életedben a hasonló anyagi helyzetben lévő társak nyomása, a folyamatos a versengés. A gazdagság nem fogja biztosítani a vágyott boldogságodat, sőt, sok esetben éppen az ellenkezőjét érheti el. Kutatások sokasága bizonyította, hogy a pénz, a vagyon hajhászása testi és lelki szempontból is megterhelő. Önmagad túlhajszolása egészségkárosító, miközben eltávolít a családtól és a közeli barátoktól. (Szerző: Faar Ida újságíró, KamaszPanasz) Forrás:
vagy legalábbis az biztos, hogy akinek van, az sokkal nagyobb eséllyel lesz tartósan boldog, mint akinek nincsen. Vajon miért van ez? És ha már így van, miképp legyen pénzünk? Olyan világban élünk, amiben a pénz és a hatalom a legfontosabb értékek. Ez azt is jelenti, hogy annál jelentősebb embernek számít valaki, minél többet birtokol ezekből. Ráadásul a pénz és a hatalom egymásba is átalakíthatóak, – pénzből hatalmat, és hatalomból pénzt viszonylag egyszerűen lehet csinálni. Más értékekkel, mint amilyen pl. a hírnév, az igazság, a tudás, a hazaszeretet, a szépség, a hit, a tehetség, a tisztesség, a szakértelem, az egészség, az együttérzés, a család, a bölcsesség, a tolerancia, a szexuális vonzerő, a becsület és a többi olyan érték, amit fontosnak tartunk – ezekkel más a helyzet: sokkal kevésbé és nehezebben konvertálhatók egymásba. Hogy jól van-e az, helyes-e, hogy a pénz és a hatalom az emberek között a legnagyobbra becsült értékek, azt meg lehet kérdezni ugyan, de hogy így van, azt kétségbe vonni igen nehéz.
Sőt még az is kérdés, hogy az ismert emberi történelem során egyáltalában volt-e ez valaha is másképp? Úgy tűnik, hogy nem. Ez fölébreszti a gyanút, hogy bizonyára ezután is így lesz. Akárhogy is, aki gazdag, az kényelmesebben, jobban, egészségesebben él, és több életlehetőséggel bír, mint aki nem az. Ez teljesen nyilvánvaló. Emellett igen sokan vannak persze, akik más értékeket tartanak fontosnak, ám bármit is tartunk értékesnek, azt megszerezni és megtartani összehasonlíthatatlanul könnyebb annak, aki gazdag. Lássuk, milyen általánosan ismert módokon lehet (a bűnözésen kívül) pénzre szert tenni? A legáltalánosabban elterjedt dolog, hogy munkával szerezzünk pénzt. Erre a legtöbb embernek lehetősége van, ám jelentős korlát, hogy egy-egy ember ereje és ideje véges, tehát amennyiben pl. alkalmazottként dolgozik valaki, igencsak szűkösek a meggazdagodási lehetőségei. Más a helyzet akkor, ha valakinek valamilyen speciális tehetsége van, és tudására, munkájára nagy szükség mutatkozik – ekkor jobbak az esélyek, ám az erő és idő korlátja itt is fennáll.
000 darabszámú, továbbá a cégtörvényességi ügyek mintegy 2300 darabszámú érkezése – mondta dr. Bicskei Ferenc. - A szabálysértési ügyek zöme a szabálysértési bírságok felülvizsgálata, illetve elzárásra történő átváltoztatása iránt indult. A cégtörvényességi eljárásokat főleg a NAV kezdeményezte, kérve azon cégek törlését, akik nem nyújtották be az előző gazdasági év mérlegét. Bíróságaink a jelentős munkateher-növekedéssel megbirkóztak, ügyhátralékunk nem növekedett számottevően. Kiemelendő a felszámolási és a fellebbezett büntető ügyek időszerűségének javulása. Bíróságainkra összességében is jellemző az időszerűség, hiszen a 7 járásbíróságon, illetve a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon civilisztikai ügyszakban csak az ügyek 4, 53%-a, büntető ügyszakban az ügyek 3, 3%-a a 2 évet meghaladó pertartamú. A Kecskeméti Törvényszéken 14 büntető, 38 polgári és 14 gazdasági ügy vált 2 éven túlivá. Természetesen az ítélkezés színvonalának megtartása, illetve növelése mellett továbbra is kiemelt célunk az időszerűség további javítása is.
Elengedhetetlen munkamenet (session-id) "sütik": Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg. Analitikai vagy teljesítményfigyelő "sütik": Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a "sütikkel" biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika) Funkcionális "sütik": E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások.
2019. 01. 25. - 12:24 Csak az a bírósági szervezet lehet sikeres, amely nem vonul elefántcsonttoronyba, hanem fel meri vállalni azt a társadalmi szerepet, sőt, kulturális missziót, amit a harmadik hatalmi ágnak egy jogállamban be kell töltenie – jelentette ki dr. Handó Tünde az Eperjesi Evangélikus Jogakadémia Miskolcra költözésének 100. évfordulója alkalmából rendezett Centenáriumi Konferencián. A 2019. január 25-i rendezvényen az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a bírói felelősségéről és függetlenségéről, illetve a bírók társadalmi szerepéről beszélt hallgatóságának. Kiemelte: a magyar jogászság a történelem során helyesen ismerte fel a hagyományokon alapuló fejlődés hatékonyságát. – A jogászság ugyanis a reformokban játszott szerepe ellenére konzervatív alapállású és különösen igaz ez a bíróságokra. Ennek ellenére a bíróságoknak a XIX. századi ethosz megtartása mellett a XXI. századba kell belépniük – fejtette ki az OBH elnöke. – A történelem sokszor megakasztotta, kerülőútra terelte, de legalábbis lelassította Magyarország szerves jogfejlődését.
A Fidesz–KDNP frakciószövetség dr. Stumpf István korábbi alkotmánybírósági tag helyére dr. Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét jelöli – közölték a kormánypártok hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint a frakciószövetség a jelölésről tájékoztatta az Országgyűlés Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottságának elnökét. Dr. Handó Tünde jelenleg az OBH elnöke, mandátumából két év van hátra. Nyolc igen, két nem szavazattal támogatta Handó Tünde alkotmánybírói jelölését az Országgyűlés igazságügyi bizottsága. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) jelenlegi elnökét a Fidesz jelölte október 28-án, alig két perccel a parlamenti albizottság, az alkotmánybírókat jelölő testület ülése előtt. Sajtóértesülések szerint az ellenzéknek nemcsak a bizottság kormánypárti többsége, valamint több párt tiltakozó távolmaradása miatt, hanem idő hiányában sem volt lehetősége arra, hogy saját alkotmánybíró-jelölttel álljon elő. Dr. Handó Tünde alkalmasságát ugyanakkor rengeteg ellenzéki kritika érte már OBH-elnökként is, most pedig az Alkotmánybíróság (AB) tagjává jelölését bírálták az igazságügyi bizottság ülésén és utána.