A dohányzás abbahagyása után a tüdő képes "varázslatosan" meggyógyulni a dohányzás okozta rákos mutációkból – állapította meg egy új kutatás. A tüdőrákhoz vezető mutációkat korábban maradandónak gondolták, amelyek akkor sem múlnak el, ha valaki abbahagyja a dohányzást. Ám a Nature tudományos folyóiratban publikált új tanulmány szerint az a néhány tüdősejt, amely megúszta a károsodást, képes meggyógyítani a tüdőt. Ezt a hatást ráadásul olyan pácienseknél is megfigyelték, akik a dohányzás feladása előtt negyven évig napi egy doboz cigarettát szívtak – számolt be a kutatásról a BBC News. A dohányfüstben sok ezer vegyület van, amelyek miatt károsodik és mutálódik a tüdősejtek DNS-e, és lassan egészséges sejtből rákos sejtté változnak. A tanulmány felderítette, hogy mi történik a dohányosok tüdejével, mielőtt a rák kialakul náluk. A dohányosok légutaiban lévő sejtek túlnyomó többségét a dohány megváltoztatja, a sejtek akár tízezer genetikai változatot is tartalmazhatnak. "Olyanok, mint a mini időzített bombák, amelyek a következő ütésre várnak, ami rákossá változtatja őket" – magyarázta Kate Gowers, az UCL kutatója.
A dohányzás abbahagyása és az elhízás közötti összefüggést fejtették meg az izraeli Weizmann Tudományos Intézet (WIS) kutatói. Megvan a megoldás a leszokás utáni hízás okára A Nature című tudományos lapban bemutatott tanulmányuk szerint a tudósok arra jutottak, hogy a dohányzás felfüggesztése utáni hízást a bélmikrobák által kibocsátott súlymoduláló vegyületek okozzák. A most azonosított vegyületek alapján olyan kezeléseket lehet a jövőben kidolgozni, melyek segíthetnek abban, hogy a cigarettát letevők ne kezdjenek el hízni - közölte a WIS. Azok akik leszoknak a cigarettáról, többnyire gyorsan elkezdenek hízni Forrás: Sőt, olyan terápiákat is ki lehet alakítani, melyek a nemdohányzókat is segíthetik a túlsúly legyőzésében. A kutatók megfigyelték, hogy a rendszeresen cigarettafüst hatásának kitett egerek nem híztak még zsírban és cukorban magas diéta mellett sem. A dohányzáshoz kötődő vegyületek, mint például a nikotin, nyilvánvalóan behatoltak az egerek bélrendszerébe a véráramon keresztül, megváltoztatták a bél bakteriális összetételét és ezáltal a test metabolizmusát is.
A dohányzás abbahagyása és az elhízás közötti összefüggést fejtették meg az izraeli Weizmann Tudományos Intézet (WIS) kutatói. A Nature című tudományos lapban bemutatott tanulmányuk szerint a tudósok arra jutottak, hogy a dohányzás felfüggesztése utáni hízást a bélmikrobák által kibocsátott súlymoduláló vegyületek okozzák. A most azonosított vegyületek alapján olyan kezeléseket lehet a jövőben kidolgozni, amelyek segíthetnek abban, hogy a cigarettát letevők ne kezdjenek el hízni – közölte a WIS. A kutatók megfigyelték, hogy a rendszeresen cigarettafüst hatásának kitett egerek nem híztak még zsírban és cukorban magas diéta mellett sem. A dohányzáshoz kötődő vegyületek, mint például a nikotin, nyilvánvalóan behatoltak az egerek bélrendszerébe a véráramon keresztül, megváltoztatták a bél bakteriális összetételét és ezáltal a test metabolizmusát is. Ha a füstnek való kitettség megszűnt, az egerek gyorsan hízni kezdtek, ahogyan az gyakran történik a dohányzást felfüggesztő emberekkel is. Amikor az egerek széles spektrumú antibiotikumokat kaptak, amelyek kimerítették mikrobiomjukat, sokkal kevesebbet híztak a nikotinmegvonás után és az étrendjüktől függetlenül hónapokig vékonyak maradtak.
2009. 08. 26. Módosítva: 2015. 11. 04. Kérdés: Tisztelt Szakértő! 66 napja letettem a cigarettát, azóta folyamatos éhségérzettel küszködök, még éjszaka is kínoz valami hiánya. Ennem kellene, nem teszem. Rászoktam a szárított tökmagra, de ezt sem lehet állandóan rágcsálni. Már négy kilót híztam, éhségem csillapíthatatlan. Próbálkoztam a zsírégető teákkal. Éhes vagyok állandóan: választ várok! Válasz: Vannak valóban hatékony éhségcsökkentő gyógyszerek. Ezek többnyire az agy szerotonin-anyagcseréjét szabályozzák. Zsírégető hatású teákat nem ismerünk, ez amolyan reklámszöveg. A megfelelő gyógyszer felírását kérheti családorvosától is. A zsíremésztést csökkentő fogyasztószerek nem javasoltak, azok csak szigorú diéta mellett nem veszélyesek! Fontos lenne a rendszeres testmozgás is, amivel az energialeadást elősegíthetné. Ez kezdetben lehet akár mindössze napi fél óra intenzív gyaloglás is. Forrás: EgészségKalauz
Ezért maradtak vékonyak a kísérleti egerek Ha a füstnek való kitettség megszűnt, az egerek gyorsan hízni kezdtek, ahogyan az gyakran történik a dohányzást felfüggesztő emberekkel is. Amikor az egerek szélesspektrumú antibiotikumokat kaptak, melyek kimerítették mikrobiomjukat, sokkal kevesebbet híztak a dohánymegvonás után és az étrendjüktől függetlenül hónapokig vékonyak maradtak. Kísérleti egér Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Friso Gentsch A több ezer potenciális bioaktív metabolit között a szakemberek két molekulát azonosítottak, melyek magyarázatot adhatnak a dohányzás abbahagyásának metabolikus következményeire. (Forrás: MTI/Hszinhua)
Az Innovációs és Technológiai Múzeum (ITM) közzétette a Nemzeti energia- és klímaterv tervezetét; a dokumentum szerint Magyarország az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátásának minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig az 1990-es szinthez képest, de 85 százalékos mérséklésre törekszik ilyen hosszú távon, és 2030-ra a megújuló energiaforrások 20 százalékos részarányát szeretné elérni a bruttó végső energiafogyasztáson belül. Nemzeti energia és klímaterv se. Az Európai Bizottság 2016. novemberében hozta nyilvánosságra a Téli energia csomagot (Energy Winter Package), ami több új klíma- és energiapolitikai szabályozási javaslat mellett Nemzeti Energia- és Klímaterv kidolgozását kérte a tagállamoktól, egységes módszertan alkalmazása mellett, egységes tartalommal. Az Európai Tanács által 2014 októberében elfogadott uniós éghajlat- és energiapolitikai keret legalább 40 százalékos csökkentést irányoz elő uniós szinten az üvegházhatású gázok kibocsátásában 2030-ig, 1990-hez képest. Magyarország a bruttó kibocsátás minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig, megjegyezve, hogy a preferált csökkentési érték 85 százalék 1990-hez képest, amennyiben ezt az ország gazdasági lehetőségei lehetővé teszik.
Magyarország is benyújtotta az Európai Bizottság felé a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezetét A NEKT azon túl, hogy EU előírás, alapvető nemzeti érdekünk. 2030-ra Magyarországon alacsony kibocsátású, energiahatékony gazdaságot kell létrehoznunk. Ezt a folyamatot hivatott irányítani a NEKT és a mögötte levő energiastratégia. A klímavédelmi intézkedések, az energiabiztonság és az energiafüggetlenség összefüggenek. Megjelent a Nemzeti energia- és klímaterv tervezete - ProfitLine.hu. A megújuló energiaforrások bevezetése, az épületek hőszigetelése pozitívan kedvez többek között az éghajlatnak, javítja a benntartózkodók közérzetét és életminőségét. Így teremt az ipari energiahatékonyság korszerű és tartós lakó- és munkahelyeket, csökkentve ezzel az ország energiafüggőségét. A tervezet értékelésénél két fő szempontot vettek figyelembe; a célok ambiciózusságát és azok megvalósíthatóságát. 2030-ra 30%-kal kell csökkenteni a felhasználást uniós szinten, ebből Magyarország vállalta a 2005-ös érték teljesítését, ami 8%. Az épületállomány energetikai fejlesztéséről: Ami energiahatékonyság szempontjából hasznos: az épületállomány felújítása, illetve a lakosság fogyasztásának csökkentése.
A NEKT minden területen az energiafelhasználás növekedését tervezi, amiből jól látszik az Energiaklub szerint, hogy a műszaki szempontrendszer mellől hiányoznak az ugyancsak kulcsfontosságú társadalmi és környezeti érdekek. Magyarország mindössze 12 százalékos csökkentést vállalt az üvegházgáz-kibocsátás terén 2030-ig, de ebben az ütemben haladva 2050-re sajnos meg sem fogja közelíteni az klímavédelem szempontjából kívánatos nettó zéró kibocsátást. A kibocsátáscsökkentési kudarc fő oka, hogy a NEKT kifejezetten az energiafelhasználás növekedését tervezi mind a villamos energia, a hőenergia és a közlekedés területén, ami nem áll összhangban az erőforrások és a nyelők (nyelő alatt olyan folyamatot, tevékenységet vagy mechanizmust értünk, ami kivonja az üvegházhatású gázokat a légkörből, ilyenek például a fák is – a szerk. Nemzeti energia és klímaterv da. ) terén egyaránt jellemző rendszerkorlátokkal. A fenti probléma megoldásához sürgető szükség volna a tervezési szemléletmód és módszertan megváltoztatására, amelynek legfontosabb eleme, hogy a műszaki szempontrendszer mellé egyenrangú tervezési szempontként kellene érvényesíteni a társadalmi és környezeti érdekeket ezekben jártas szakértők intenzív bevonásával.
Télen ugyanis a napelemek helyét más országokban a szélerőművek veszik át, ám ezt a fejlesztési irányt törvénnyel akadályozták meg Magyarországon. Ráadásul a fenti időjárásfüggő kapacitások mellé kulcsfontosságú volna a rugalmas, biogáz alapú termelési kapacitásokat is nagy ütemben fejleszteni, de ebben a vonatkozásban a NEKT érdemi információt nem szolgáltat – írják. "A NEKT kapcsán a legfontosabb két tanulság közül az egyik az, hogy az energetikus szakemberek szükséges, de nem elégséges feltételei a 21. századi energiatervezésnek. A természet- és társadalomtudományok képviselői nélkül készített tervek ma már fabatkát sem érnek. Megjelent a Nemzeti energia- és klímaterv tervezete - autopro.hu. A másik tanulság az, hogy a politika dominanciája az efféle szakmai feladatok kivitelezésénél igen súlyos károkat képes okozni mind anyagi, mind pedig környezeti értelemben" – fogalmazott Munkácsy Béla projektvezető.
Ugyanakkor a NEKT-ben megfogalmazott megújulós célok ebben a szektorban nem elég világosak és részletesek. Így például a biomassza (tűzifa) növelése fenntarthatatlan, a napenergia termális hasznosítása, valamint a geotermia/környezeti hő és a hulladékhő kiaknázása pedig nem elég hangsúlyos. Az Energiaklub ezért javasolja, hogy mélyreható szakmai egyeztetések során a következő években lássanak napvilágot azok a konkrét tervek, amik a "Zöld távhő program" keretében, egymást kiegészítő megújuló forráson alapú (pl. Eleve elavult nemzeti energia- és klímaterv – Infovilág. geotermia, napkollektorok, biogáz stb. ) falu- és városfűtőmű és távhőrendszer elterjedését alapozzák meg. Ezek mellett pedig kiemelt figyelmet kell fordítani az elavult épületállomány energetikai felújítására, hiszen az el nem fogyasztott energia, a legolcsóbb és legzöldebb energia. A villamosenergia-termelésben a megújuló energiaforrások tervezett fejlesztése aránytalanul napenergia központú, ami felveti azt a kérdést, hogy a téli energiaellátást hogyan képzeli a kormányzat a jövőben.