Kikapcs Somogyi Könyvtár: posztolj verset az utcára! A Somogyi Könyvtár is csatlakozott a "Posztolj verset az utcára! "
Csomópontok a Somogyi-könyvtár és a szegedi egyetem történetében Megálljt parancsol a Somogyi-könyvtár bejáratánál a legújabb plakát: "KIÁLLÍTÁS – KOLOZSVÁRRÓL SZEGEDRE". Az egyetemtörténeti dokumentumtárlat kiadványai arról is mesélhetnének a 2021/2022-es centenáriumi tanévben, hogy száznál is több szállal fonódik össze az SZTE és a Somogyi-könyvtár históriája. Ezekből a csomópontokból hármat emelünk ki a tárolók üveglapja mögé nézve. A kolozsvári és a szegedi egyetemi rektori hivatal épülete, a szegedi Dóm tér bejáratánál látható "egyetemalapítók emléktáblája" és az SZTE jubileumokhoz igazított címere is látható azon a plakáton, amely a Somogyi-könyvtár legújabb kiállítására hívja föl a látogatók figyelmét. Kocsi Lajos könyvtáros alkotása képekkel is üzen arról, mire számíthat az, aki megtekinti a "Kolozsvárról Szegedre – egyetemtörténeti dokumentumtárlatot". Három csomópont köré rendezzük a tényeket. Origó az épület A mai Dugonics tér 13. Szeged somogyi könyvtár budapest. szám alatt ringott 138 éve a Somogyi-könyvtár bölcsője és ugyanide költözhetett száz esztendeje a Kolozsvárról száműzött egyetem rektori hivatala, a bölcsészet- és a jogtudományi kar, helyet adva az előadótermekbeli professzori és hallgatói diskurzusnak.
A könyvtárakat a 194/2021. (IV. … Ezeket a könyveket kedvelték a legjobban a szegediek 2020-ban, a Somogyi – könyvtár kínálatából Kíváncsi vagy, mely könyvek érdekelték a legjobban a szegedieket a Somogyi – könyvtár kínálatából? A bibliotéka összeállította azoknak a műveknek…
Az október 16-i dátum a minitárlatot záró másik "üvegoszlop" polcaira tett kiadványokon is föltűnik. Mert a 65 évvel ezelőtti október 16., a szegedi egyetemen a MEFESZ megalapítása és 16 pontos követelés-rendszere jelentette azt a szikrát, amely az ifjú hírvivők segítségével eljutott az ország különböző felsőoktatási intézményeibe, s budapesti tüntetéseken skandált jelszavakként a forradalom tüzévé vált 1956. október 23-ra. A kiállítás utolsó tárolójába tett interjú- és tanulmánykötetek részletezik, hogy 1956. október 16. és november 4. között milyen volt Szegeden és az egyetemen "a szabadság pillangója"... Híres egyetemi polgárok Az I. világháború végén Kolozsvárról a román hatóságok száműzték a professzorokat. A "kincses városból" 1919-ben menekülni kényszerülő magyar tudományegyetem az épületeit, az ingóságait, így a könyvtárát is kénytelen volt hátra hagyni. Somogyi könyvtár | Szeged Ma. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia második tudományegyeteme előbb Budára, majd Szegedre került. Az 1921-es "ideiglenes" költözés fontos feltétele volt, hogy Szeged fölajánlhatta az egyetemi polgárok használatára – többek között – a Tisza-parti Kultúrpalota kincseit: az könyvtár és a múzeum értékeit.
Sokan gondolhatják, hogy ha a vizsgálat befejeződött, akkor már nincs teendő, hisz csak ránéz az orvos a felvételekre, és látja a diagnózist. Azonban egy-egy leletezés az igazán alapos radiológus szakorvosoknak (testtájtól függően) akár 1, 5 órát is igénybe vehet (például pozitív diagnózis esetén). Létfontosságú, hogy ez az idő a rendelkezésükre álljon. A problémás területről a CT vagy MR azaz fejlett diagnosztikai eszközökkel nagy felbontású képek készülnek, melyekről az esetleges elváltozások leolvashatók. A radiológus megállapítja az elváltozás méretét, helyét, környezethez való viszonyát, viselkedését. 9. Leletezéshez használt eszközök Gondolná, hogy a képernyő, amin át az orvos az Önről készült felvételt nézi szintén rettentően fontos? Bizony a leletezéshez használatos kellékek nagyon specifikusak. A szakorvos egy hatalmas monitoron át nézi a CT vagy MR berendezés által készült képeket. Ez a monitor azonban nem tévesztendő össze a mindenki otthonában megtalálható televízió vagy számítógép monitorokkal.
MI A KÜLÖNBSÉG? ELMAGYARÁZZUK! A két kis rövidítés elég közismert már: képalkotó vizsgálatokat takarnak, amelyek segítenek feltérképezni a test elváltozásait, a szervezet betegségeit, okokat igyekszünk feltárni a segítségükkel. De mi a különbség a kettő között? Min múlik, hogy CT vagy MRI vizsgálatra kell menni? A legalapvetőbb különbség, hogy míg a CT (komputertomográfia) röntgensugárzással dolgozik, az MRI mágneses rezonancia révén vizsgálja a szöveteket. A CT-vel a csontok sérüléseit, a csontszerkezet elváltozásait, koponyasérüléseket, tumorokat lehet kimutatni, megvizsgálni, illetve a testben jelentkező különböző gyulladásokat is feltérképezhetjük vele. Nagy segítséget nyújtanak a CT berendezések sürgősségi esetekben, valamint a tüdő vizsgálatában is. Az MRI vizsgálat bár jóval hosszabb ideig tart, mint a CT, azonban minimális káros sugárzással sem jár, a szervezetre teljesen ártalmatlan, mellékhatások nem kísérik. Az ínak, ízületek, a gerinc vizsgálatára használják elsősorban. A lágy-szövetek finom eltéréseit is kimutatja, az erek, a vesék, az epe épp úgy hatékonyan vizsgálható vele, mint az emlők vagy a nyirokcsomók akár.
Ez egy ultra nagy felbontású, professzionális, orvosi eszköz, mely kizárólag leletezésre alkalmas. Ennek hiányában pontatlanabb diagnózis születhet, melyet természetesen senki sem szeretne. Az, hogy az orvosok milyen körülmények között leletezhetnek szintén mérvadó. Fontos, hogy csend, nyugodt légkör vegye körül őket, amely biztosítja, hogy kizárólag az Ön leleteire tudnak koncentrálni. Reméljük, segítségére válnak a fenti sorok, és könnyebben választ diagnosztikai központot az Önnek szükséges vizsgálatokhoz. Nézze meg a Medicover Diagnosztikai Központ berendezéseit, olvassa el pácienseink véleményét, hogy biztos lehessen abban a Medicovernél jó kezekben lesz!
A tápcsatorna daganatait is ezzel a módszerrel vizsgálják, hiszen a gyors kép¬alkotás miatt a beleket mozdulatlan állapotban lehet fényképezni. A medencét MR-rel térképezik fel, mert pontosabb, és a légző mozgások itt már nem nagyon zavarnak. Speciális kérdéseknél és különböző daganatok felderítésénél is az MR-t alkalmazzák. A CT általában specifikusabb, de ezen a területen, például prosztatadaganatok felderítésénél nem, itt az MR a jobb. A méhnyakrák kiterjedését is pontosabban mutatja. Az endometriózist szintén MR-rel lehet diagnosztizálni. Ennél a betegségnél nyálkahártya-szigetek lökődnek le a méhből, és vérzést generálnak, amely görcsös fájdalommal jár. Más cisztózus képletek is jól látszanak MR-rel.
Elektromos szívritmusszabályzóval (pacemakerrel) a vizsgálóba belépni egyenesen életveszélyes! A CT mellett szól, hogy hozzáférhetőbb és gyorsabb. A vizsgálat kb. 5-10 perc alatt lezajlik, míg az MR-nél 30 percet vesz igénybe, és a komplett lelet elkészítése is tovább tart. A nyaki lágyrészek vizsgálatára például mindkét műszer kiváló. Ilyenkor az esetek többségében CT-vel vizsgálnak, mert gyorsabb és olcsóbb, s hozzáférhetősége mellett dinamikája is valamivel jobb. Például a máj vizsgálatánál is a CT-t célszerű választani, mert gyors és relatíve egyszerű, ám speciális kérdéseknél, daganatok kimutatásánál óriási segítséget jelenthet az MR – mondta el a főosztályvezető. Erek és ízületek Az érrendszer vizsgálatára mindkét módszer kitűnő. Valamivel egyszerűbb a CT, mert hosszabb területet lehet vele ábrázolni, az MR látótere ugyanis egy kicsit szűkebb, ezért nem ad olyan részletes képet. Sőt, mivel nem az eret mutatja, hanem az áramlást, egy picit csalóka is a kép, mert túlbecsüli a szűkületeket, vagyis nagyobbnak mutatja, mint amilyenek a valóságban.