Balogh László azt is elmondta, hogy a nem lakott lakások értékét országszerte nehéz megbecsülni, mivel nagyon eltérő állapotú, felszereltségű, komfortfokozatú és elhelyezkedésű lakásokról van szó, jelentős részük pedig korszerűtlenebb az átlagnál. Az szakértője szerint azonban országos szinten legalább 2-3 ezer milliárd forint értékű lehet az üresen álló lakások értéke.
Összesen 550 ezer lakás nem lakott az országban, nagyot nőtt a számuk 2011 óta. Pedig ha felújítás után megjelennének a kínálatban, kisebb lenne a drágulás üteme. A Központi Statisztikai Hivatal 2016-os mikrocenzusának (időközi népszámlálásának) adatait dolgozta fel az Arra jutottak, hogy jelentősen több lett a nem lakott lakás az országban: 2011-ben közel 480 ezer lakást nem laktak, 2016-ban már 550 ezerre nőtt a számuk. A KSH módszertana olyan lakásokat tekint nem lakottnak az üresen állók mellett, amiket átmenetileg nem laknak vagy más célra használnak, például nyaralónak. A statisztikai hivatal összesítése szerint az 550 ezer nem lakott lakásból 454 ezer ténylegesen üresen áll, 67 ezret idényszerűen laknak vagy másodlagos lakásként használnak, 28 ezer lakást egyéb célra – irodaként, orvosi rendelőként, műhelyként – használtak. Nem meglepő módon vannak területi különbségek, Budapesten ezzel ellentétes a trend, tizedével csökkent a kihasználatlan lakások aránya, míg a kistelepüléseken jelentősen megnőtt az arány.
2-3 ezer milliárd forint értékű ingatlan kihasználatlan, pedig kiegyensúlyozottabbá válhatna a piac, ha megjelennének a kínálatban. Jelentősen nőtt a nem lakott – vagyis átmenetileg lakott, más célra használt és üresen álló – lakások aránya az elmúlt években. 2016-ban több mint 550 ezer ilyen lakás volt országszerte, szemben a 2011-es közel 480 ezres állománnyal – derül ki az friss elemzéséből, amely a KSH 2016-os időközi népszámlálásának (mikrocenzusának) adatait dolgozta fel. "A lakáspiaci tendenciák jól láthatóak a nem lakott lakások adataiból, a fővárosban ugyanis 13 százalékról 12 százalékra csökkent, a községekben viszont 12, 5 százalékról 14, 9 százalékra nőtt a nem lakott lakások aránya" – mondta Balogh László, az vezető gazdasági szakértője. 2011-ben több mint 118 ezer nem lakott lakás volt a fővárosban, számuk 2016-ra 10 százalékkal 107 ezerre csökkent, mivel a fokozott kereslet és az áremelkedés miatt ezeknek a lakásoknak egy része visszakerült a piacra. Az adatok alapján látszik, hogy az ingatlanpiac legértékesebb településein növekszik legkevésbé az üresen álló ingatlanok aránya.
Közérdekű adatigénylésünk alapján összesen minimum 32 296 önkormányzati bérlakás van a fővárosban, melyek többsége komfortos vagy összkomfortos lakás. Ezek közül legalább 3715 lakás áll üresen, kihasználatlanul. Az önkormányzatokat arról kérdeztük, hány önkormányzati tulajdonú bérlakás van teljes lakásállományukon belül, ezek közül hány áll üresen, illetve milyen komfort fokozatú lakások ezek, és a különböző komfort fokozatú lakásokat milyen négyzetméter áron adják bérbe a szociális bérlőknek. Adatigénylésünkre összesen 20 budapesti önkormányzat válaszolt, azonban többszöri próbálkozásaink ellenére sem érkeztek be adatok a IV., V., XIII. és XXII. kerületi önkormányzatoktól. Négy évvel ezelőtt ugyanezekkel a kérdésekkel fordultunk az önkormányzatokhoz, akkor öt önkormányzat adatai hiányoztak az adatgyűjtésből (I., IV., XV., XVII. és XVIII. kerületi önkormányzatok). Akkor összesen 39 312 szociális bérlakásból 1946 állt üresen a fővárosban. Összesen 16 olyan önkormányzat van, amelyek adatai mindkét adatgyűjtésben szerepeltek (II., III., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIV., XVI., XIX., XX., XXI., XXIII., Főváros).
Az utasok számára nagyon fontos a biztonság, ezért az egyéni utazásszervezés helyett az utasok sokkal inkább az utazási irodákhoz fordulnak - közölte Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke az MTI érdeklődésére. Mint elmondta, "úgy tűnik, idén fellélegezhetünk, és kicsit olyan lesz a 2022-es nyár, mint a koronavírus előtt". A tavaly elindított heti mintegy 20 charterjárat az idénre megduplázódott, a járatok Törökországba, a görög szigetekre, Mallorcára, Egyiptomba, Tunéziába indulnak, így már 15 úti cél érhető el ily módon. Nyugdíj 2022 utalás. Kiemelte, hogy nagyon nagy az utazási kedv, az emberek a pandémia 2 éve után vágynak a külföldi utazásra. Természetesen a nyári időszakban főként a tengerparti nyaralások számítanak a legnépszerűbb úti célnak, és sokan választják a kulturális körutazásokat. Az európai úti célokon kívül 2022-ben ismét előkelő helyet foglalnak el a népszerűségi listán olyan országok, mint az Egyesült Államok, vagy Izrael. Természetesen az oroszországi utazásokat törölni kellett - jelezte, hozzátéve, hogy a beutaztatással foglalkozó cégek nincsenek könnyű helyzetben: a pandémia után az orosz-ukrán háború nehezítette a működésüket, és a tengerentúlról érkező vendégek döntését is visszavetette a szomszédos országban zajló háború.
Rengeteg nyugdíjast érint a fennakadás Függetlenül attól, hogy a MÁK hamar orvosolta a mulasztást, nem meglepő, hogy sokan kiakadtak. A helyzetet ugyanis csak tetézi, hogy a nyugdíjasok igencsak ki voltak éhezve az apanázsra, hiszen legutóbb december 3-án folyósítottak, tehát a legutóbbi ellátási összegből bő 40 napig kellett gazdálkodniuk az időseknek. És, hogy hányan voltak ilyenek? Sokan! A számok ugyanis azt mutatják, hogy már évek óta több nyugdíjasnak utalják a nyugdíját, mint amennyinek a postás viszi. Elárulta az Államkincstár, hogy mikor utalják a magyar nyugdíjakat. 2014-ben még az ONYF arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy míg 2009-ben a nyugdíjasok több mint 56 százalékának kézbesítette a Posta az ellátását, addig 2014 júliusában már csak 48, 5 százalékuknak. A postai kézbesítés csökkenő trendje ráadásul azóta is töretlen volt: a legfrissebb információink szerint 2017-ben a nyugdíjak már több mint 60 százaléka átutalással érkezett. Ez konkrét számokban azt jelenti, hogy 2017-ben csaknem 220 ezerrel, 15 százalékkal kevesebb - mintegy 1, 185 millió - megbízást kellett kiadni a Magyar Postának a nyugdíjak kézbesítésére havonta, mint 2013-ban.