Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat vagy a közös lakás használatát – a törvénytől eltérően – az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. Az élettársi viszonyhoz abban az esetben fűződhetnek családjogi hatások, ha a kapcsolat legalább egy évig fennállt és az élettársaknak közös gyermeke született. Ilyen családjogi jogkövetkezmények a következők: élettársi tartás: a Polgári Törvénykönyv szerint az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született; lakáshasználatra való jogosultság: a lakáshasználatra való jogosultság szempontjából elsődleges a kiskorú gyermek érdeke. Bejegyzett elettarsi kapcsolat. A bíróság a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát is figyelembe veszi, ha az élettársi kapcsolat megszűnése esetén az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról dönt.
Érdemtelen és nem jogosult tartásra az a volt élettárs, akinek súlyosan kifogásolható életvitele, illetve magatartása járult hozzá alapvetően az élettársi kapcsolat megszűnéséhez, aki az életközösség megszűnését követően volt élettársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított. Nem köteles volt élettársát eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné. Öröklés az élettárs után Házastársak esetén a törvény automatikusan biztosítja a feleknek, hogy egymás örökösei legyenek, élettársaknál azonban nem ez a helyzet. Bejegyzett élettársi kapcsolat törvény. Élettárs kizárólag akkor örökölhet, ha végrendelet készült. Fontos, hogy míg házastársak esetén, ha az egyik fél meghal, a házastárs a közös lakáson holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez. Az élettársaknál ez nem így van, és végrendelet hiányában az élettárs más vagyonból sem részesül. A végrendelet készítésének szabályairól bővebben olvashat a következő cikkemben: Közös gyermek élettársak esetén Míg házastársak esetén a törvény vélelmezi, hogy a gyermek apja az anya házastársa, addig élettársi kapcsolatban az anya élettársa automatikusan nem lesz a gyermek apja, csak akkor, ha ún.
Jegyzetek [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Látogató partnerkapcsolat További információk [ szerkesztés] csalá - linkgyűjtemény öröklé - linkgyűjtemény Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ez abban az esetben lehetséges, ha a gépjármű forgalomba helyezése a kereskedő nevére történik, így a regisztrációs adót a kereskedő a saját nevében, mint adókötelezett fizeti meg. A különbözeti adó alapját nem csökkenthetik a szállítási díjak, a felmerült javítási, karbantartási költségek, illetve a vevő nevére történő forgalomba helyezési költségek, vagy egyéb hatósági díjak sem. A különbözeti adózást választó viszonteladó kizárólag a használt gépjármű beszerzéséhez – ideértve ezek Közösségen belüli beszerzését is –, importjához kapcsolódóan nem jogosult az áfalevonására [áfatörvény 222. § (1) a)]. Az egyéb beszerzések, igénybe vett szolgáltatások esetén az áfalevonására az általános szabályok szerint jogosult. Használt autó eladás után kell-e adózni?. Amennyiben a társaságot év közben vették át könyvelésre, úgy az átadás időpontjával nyitó főkönyvet kell készíteni (1–4 valamint az 5–8–9 számlaosztály megnyitásával). Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
Alapesetben nem adóköteles az ingó tárgy vagyonátruházása, ám bizonyos esetekben adózni kell egy-egy dolog eladása esetén. Tudja meg, milyen esetekben kell adót fizetni, ha ingó tárgyat értékesít. Érdemes tudni, hogy ingó vagyonátruházásnak minősül, ha a magánszemély bármely ingó dolgot értékesít. Autókereskedés: áfabevallási és könyvelési kérdések - Adózóna.hu. Ingó vagyontárgynak tekinthető bármely dolog, tárgy, ami nem minősül ingatlannak; ez alól azonban kivételt képez a fizetőeszközt, az értékpapír és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termés, termény. A magánszemélynek nincsen adókötelezettsége, amennyiben az ingó értékesítésből származó összes jövedelme nem több 200 ezer forintnál. Ha azonban az értékesítésből származó bevétele meghaladja ezt az összeget, akkor a 200 ezer forint feletti rész után meg kell fizetnie a 15%-os adót. Fontos, hogy ebben az esetben a teljes jövedelmet be kell vallani, és annak 15%-os adóját csökkenteni kell 32 ezer forinttal. Nem lehet élni a 200 ezer forintot menetességgel, ha az ingó vagyontárgy értékesítése üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység során történt.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Névre szóló számla (nem nyugta! ), adás-vételi szerződés stb. Ha nem tudjuk igazolni, akkor a bevétel 25%-a tekintendő jövedelemnek. Ha ez a JÖVEDELEM nem éri el az évi 200 ezer forintot, akkor szintén nem kell fizetni utána adót, és bevallani sem. Ha meghaladja, akkor a "feletti részt" be kell vallani és megfizetni utána a 16% SZJA-t. 24. 07:41 Hasznos számodra ez a válasz? Mikor adóköteles az ingó tárgy értékesítése? – Adó1százalék.com. 8/9 A kérdező kommentje: Tehát ha pl. 700 e ft-ért sikerül eladni, akkor már kel adózni belőle? illetve ha euróval történik a fizetés, akkor ugyan úgy működik az adó mint ft-nál? 9/9 anonim válasza: Előzőleg írtam le, hogy ha 600 ezer feletti a bevétel, akkor jövedelmet kell belőle számolni. Ha az a jövedelem meghaladja a 200 ezer forintot, akkor adózunk belőle, és valljuk is be. Ha nem haladja meg, akkor szintén nem kell vele foglalkozni. Ha külföldi pénzben történik a bevételszerzés, akkor annak átszámítása a bevételszerzés időpontjában (tehát azon a napon, amikor megkapod a bevételt) az Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani.
Aki vásárolt már használt autót magánszemélytől, az jól tudja, hogy az adásvételi szerződés után a vevőnek be kellett mennie a legközelebbi adóhivatalba, hogy ott megállapítsák a vásárlás utáni adó összegét, majd ezt a helyszínen be is kellett fizetnie. Az adóhivatal tájékoztatása szerint március 31. óta erre már nem kell személyesen befáradni az adóhivatal kirendeltségébe, ugyanis az adó összegét az eUprava oldala segítségével online módon is meg lehet határozni, valamint a cikk alján megadott képlet segítségével otthon is kiszámolhatja, a befizetésnél pedig természetesen használja az e-bankingot, vagyis az online befizetést, így a folyamat a fotelban ülve percek alatt elintézhető. A formanyomtatvány ide kattintva érhetik el, ahol a vevő a képlet alapján könnyedén kiszámolhatja az adó összegét, amihez a motor lökettérfogata kell (köbcentiméter), valamint a motor ereje és az autó kora. A fizetés az eUpraván is el lehet végezni, de, ahogy már írtuk is, az e-banking alkalmazás segítségével is megoldható a befizetés.
A válaszokat előre is köszönöm.