A szovjet áttörés okozta zűrzavart fokozta, hogy a német hadvezetés parancsai még reménytelen helyzetben is megtiltották a visszavonulást a magyar csapatoknak. Tisztázatlan maradt, hogy mint a magyar hadsereg parancsnoka, Jány Gusztáv vezérezredes mikor hozhat saját hatáskörben súlyos döntéseket. – Jány vezérezredes őrlődött a feltétlen engedelmesség és csapatai megóvásának kötelezettsége között, és összeroppant a felelősség súlya alatt. január 15-ét követően szinte valamennyi intézkedését és cselekedetét a kétségbeesés és a zavarodottság jellemezte – mondta a hadtörténész. 78 éve volt a doni katasztrófa - Blikk. Jány január 24-én adta ki híres napiparancsát, amelyben azt írta: "becstelenség az a lelkeveszített fejnélküli gyáva menekülés, mit látnom kellett, miért most a szövetséges német hadsereg és az otthon mélységesen megvet bennünket. " Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes, a 2. magyar hadsereg parancsnoka (balra) a szovjet áttörés után összeroppant a felelősség súlya alatt /Fotó: Fortepan / Konok Tamás id. – A hadseregparancsnok számára súlyos lelki összeroppanást okozott a többszöri bekerítésből kitört, agyonfagyott visszaözönlő csapatrészek tömege és azok katonákhoz méltatlan magatartása.
Ami a végső értékelést illeti: a magyar honvédek számára kijelölt feladathoz képest esélytelenül kevés fegyverzetet és ellátmányt kaptak katonáink. Megfelelő téli ruházat, élelmezés, nagy tűzerejű fegyverek, páncéltörők, ágyúk és harckocsik nélkül kellett egy létszámukhoz mérten háromszor hosszabb folyószakaszt biztosítaniuk (és több hídfőállásait elfoglalniuk) miközben sokszoros túlerővel és páncélosokkal támadták őket, melyek ellen nem rendelkeztek szinte semmilyen hatékony eszközzel. Esélytelen helyzetük dacára napokig kitartottak és az olasz katonák elmenekülése után is helyben maradtak. Csak a legvégső reménytelenség idején vonultak vissza. Ugyanakkor a 2. magyar hadsereg és a támogató német erők 1943 januárjában mintegy 191 szovjet tankot lőttek ki (105 -öt a magyarok, 86- ot pedig a németek), vagyis a Donra támadó orosz harckocsik 40% -át az elégtelen eszközállomány dacára mégis csak megsemmisítették. Bár Jány Gusztáv 1943 január 24 –én még méltatlan megfutamodásnak tartotta a 2. 2 magyar hadsereg nevsora. magyar hadsereg visszavonulását, 6 héttel később, 1943 március 12 –én, 30. számú hadsereg parancsában már elismerte a magyar katonák reménytelen helyzetben is hősies és bátor helytállását.
Mivel a román fenyegetés miatt az értékesebb, jobban képzett katonaanyag nagyobb részét itthon akarták tartani, viszonylag magas volt a tartalékosok, sőt póttartalékosok (30-45 év közötti korosztály) aránya. Jelentős számban (20%) soroztak a kivonuló egységekbe nemzetiségieket (főleg románokat), 10% volt a munkaszolgálatra kötelezett zsidók és a baloldali mozgalmak aktivistáiból behívottak aránya. A személyi állomány összetételének hiányosságait a felszereléssel gondolták ellensúlyozni. A frontra küldött csapatok ezért megkapták az országban rendelkezésre álló hadieszközök és szállítókapacitás felét, így az átlagos felszereltségű magyar katonai alakulatoknál jóval ellátottabbaknak számítottak (bár a harctéren hamar kiderült, hogy ez is sokkal kevesebb a szükségesnél). Kiszállításukra 1942 áprilisa és júliusa között került sor, az első harcokat június végén vívta a 3. hadtest, a legvéresebbeket – az 1943-as szovjet ellentámadásig – a 9. hadosztály, amely személyi állományának egyötödét már ekkor elvesztette.
Röpülj, hajóm, Ne félj, hajóm: rajtad a Holnap hőse. Szállani, szállani, szállani egyre, Új, új Vizekre, nagy, szűzi Vizekre, Szállani, szállani, szállani egyre. Új horizonok libegnek elébed, Minden percben új, félelmes az Élet, Új horizonok libegnek elébed. Nem kellenek a megálmodott álmok, Új kínok, titkok, vágyak vizén járok, Nem kellenek a megálmodott álmok. Én nem leszek a szürkék hegedőse, Hajtson szentlélek vagy a korcsma gőze: Én nem leszek a szürkék hegedőse. A vers műfaja ars poetica, hangulata felfokozott, mámoros, szenvedélyes, sodró, izzó, vibráló, patetikus. Típusa értékszembesítő költemény. Megszólításos formájú a vers: a lírai én a hajóhoz beszél, egy teljesen egyoldalú dialógust hallunk (ebben az önmegszólító vershez áll közel). Valójában önmagához beszél: parancsolóan, felülről vezényli hajóját, azaz önmagát az ismeretlen új vizekre, a Holnap felé. 12v kültéri led lámpa Vakvezető kutyakiképző iskola csepel Eladó ház nyíregyháza 10 millió alatt Új delhi Új vizeken járok toposz Új iphone Kiskunfélegyháza GPortál, a város hírportálja - G-Portál Bicikli útvonal budapest Balatoni nyaralás Albérlet árak budapesten 2016 dates Trogir térkép Napsugár Kocsis cake olivio
Ars poeticus vers: programot ad, és egy sajátos költői magatartást állít előtérbe. Beszélője egyszerre vallja magát az ősi, Keletről hozott értékek örökösének és a Nyugatra tekintő új költészet megteremtőjének, a magyarsághoz tartozónak és az ország elmaradottsága ellen lázadónak, küldetéses embernek. A lírai én ilyesfajta megformálása hasonló a romantikus váteszköltő szerepéhez. A vers legfontosabb belső szervezőelve az ellentét. A költői én magatartását egyszerre jellemzi a lemondás, a reménytelenség és az űzöttség érzete, valamint az eltökélt dac és küzdésvágy. Ady verseiben gyakran keveri az időmértékes és az ütemhangsúlyos ritmust. Így verseinek többségét sokan szimultán ritmusúnak fogják fel. Szintén ars poetica a kötet záró verse, az "Új vizeken járok". Képrendszere a francia szimbolistákat idézi. A vers kulcsszava, a hétszer előforduló "új" a nyitó költeményhez hasonlóan az eredetiséget nyilvánítja ki értékként.