Mi a véleményed Kányádi Sándor írásásól? Írd meg kommentbe!
Hallgat az erdő, csöndje hatalmas; mohát kapargat benne a szarvas. Mohát kapargat, kérget reszelget. Szimatol, szaglász, cimpája reszket: ura a két fül minden kis nesznek. Hallgat az erdő, csöndje hatalmas; kujtorog benne, éhes a farkas. Éhes a farkas, éhében vesz meg. Szimatol, szaglász, horpasza reszket: ura a két fül minden kis nesznek. Hallgat az erdő, kajtat a farkas; kérődzik csendben s fülel a szarvas. Kányádi sándor hallgat az erdő. Hopp, most az ordas orrát lenyomja, s fölkapja menten: rálelt a nyomra! Szökken a farkas, megnyúlik teste, szökken, de éppen ez lett a veszte. Roppan a hó, s a száraz ág reccsen, ágyúlövésként hallszik a csendben. Roppan a hó, s a száraz ág reccsen, s már a szarvas sem kérődzik resten: ina, mint íjhúr feszül és pendül, teste megnyúlik: futásnak lendül. Nyelvét kiöltve lohol a farkas, messze előtte inal a szarvas. Zúzmara, porhó porzik a fákról, menti a szarvast csillogó fátyol. Horkan a farkas, nyüszít és prüszköl, nem lát a hulló, porzó ezüsttől. Nyomot vét. Kábán leül a hóba, kilóg a nyelve, lelóg az orra.
[Total: 1 Average: 5/5] Nem szeretem a kakukkmadarat, mert folyton-folyvást egyet hajtogat: kakukk, kakukk, kakukk. Mintha az erdő egyesegyedül az övé volna, szégyentelenül fújja a magáét: kakukk, kakukk. Túlkiabál minden más madarat, csak harsogja a nyári ég alatt: Ő mondja meg, hogy meddig élhetek, kisajátít idegen fészkeket, abba tojik a szemtelen kakukk. Kányádi sándor hallgat az erdogan. Hallgat az erdő, bölcsen bólogat: szeretni kell mindenegy madarat, akkor is, ha kakukk. Hatalmas az ég, végtelen a nyár, s ideje a kakukknak is lejár, elnémul, bereked. És újra hallod majd a cinegék, pintyek, rigók kedves kis énekét s a locska verebet.
Hallgat az erdő, üvölt a farkas. Kérődzik csendben s fülel a szarvas.
Radnóti Miklós Július Düh csikarja fenn a felhőt, fintorog. Nedves hajjal futkároznak meztélábas záporok. Elfáradnak, földbe búnak, este lett. Tisztatestü hőség ül a fényesarcu fák felett. Lackfi János Szösz-szonett Verskardigánom összement, Szöszök lepik a szövetet, Melyeket mostan összeszed E szösszenetnyi szószedet. Hisz a költészet köz-terep, Hol ki-ki köthet üzletet, Kilátást néz vagy őgyeleg, Csinálja, amit ő szeret. Ott fenn az égen szösz lebeg, A parkban őszi díszletek, Én egy padon szöszölgetek, S megszületik e szösz-lelet, Mit most tovább pöckölhetek. Múlandóság, legyőztelek! Márai Sándor: Nosztalgia Ülök a padon, nézem az eget. A Central-park nem a Margitsziget. Itt minden szép, kapok amit kérek, Milyen furcsa íze van a kenyérnek. Micsoda házak, és milyen utak! Hogy hívják otthon a Károly-körutat? Kányádi Sándor : Hallgat az erdő - 2019. január 26., szombat - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. Micsoda nép, az iramot bírják – Ki ápolja most szegény Emma sírját? A levegő izzik, a nap ragyog – Szent Isten, hol vagyok? Petőfi: Az apostol "A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék.
* A népesség száma 1990-ig népszámlálási adat, a 2001. évi népességszámok a 2001. február 1-jei, 2012-től pedig a 2011. október 1-jei népszámlálás bázisán számított adatok. a 2019. január 1-jei közigazgatási beosztás szerint. © Központi Statisztikai Hivatal, 2011 Esztergom cathedral Mezőgazdasági munkák hollandiában Barbie és a sziget hercegnoje online booking
Címlap Információk Térkép készítésének ideje: 2016 Adatok vonatkozási ideje: 2014 Adat forrása: TeIR (KSH) Területegység: Magyarország Területi részletezettség: település Tématerület: Társadalom Altéma: Településszerkezet Csatolmány Dátum Méret 04/01/18 2:36 pm 1. 6 MB jogállás népességnagyság Országgyűlési Jelentés Az adatbázisban található térképek szabadon felhasználhatók a forrás megjelölésével.
A település egy földrajzilag meghatározott területen (közigazgatási terület) lévő, művi (épített) és természeti elemekből álló együttes, amelynek alapvető funkciója, hogy az ott élő emberek számára lakóhelyként, továbbá társadalmi-gazdasági tevékenységek színtereként szolgáljon. A település lenyomata és hordozója az ott élő emberi közösség múltjának és jelenének, tükrözője a társadalmi és gazdasági berendezkedésnek és a kultúrának. Általánosabbmegfogalmazásban a település az ember tágan értelmezett élettevékenységének táji, műszaki kerete. Magyarországon először az 1871. évi XVIII. törvénycikk (a községek rendezéséről) rögzítette, hogy minden területnek valamely községhez kell tartoznia. Ettől kezdve 1950-ig, a tanácsrendszer bevezetéséig az ország teljes területe községekre volt felosztva, amelyek különböző kategóriákba tartoztak (kisközségek, nagyközségek, rendezett tanácsú városok – később megyei városok –, törvényhatósági jogú városok és Budapest). Magyarország települései megyék szerint a win98 nem. Ettől kezdve tehát az ország területe városokra és községekre oszlott, és ezt a rendszert az 1990-es önkormányzati törvény is átörökítette.