Méretre és tömegre is ez a legnagyobb mindhárom modell közül, és ugyan jóval szebben szól a Verbatim termékénél, az olcsóbb Logitechet már nem képes megverni hangzásban: mély- és középhangzásban kissé gyengén teljesít. Hiába a legnagyobb, nem a Philips hangrúdja szól a legszebben Ugyanakkor ezt a hangszórót lehet a legstabilabban rögzíteni a noteszgéphez, egy satuként funkcionáló tekerővel tudja tulajdonosa ráfeszíteni a képernyő kávájára. Bár elég széles a kivitele, egy tízcolos képernyővel szerelt MSI Wind netbookra gond nélkül rögzíteni tudtuk. Jár hozzá egy tok is, hangerőszabályzó gombok azonban már nincsenek rajta. Ár: 8-10 ezer forint Hangminőség: 3 Praktikusság: 4 Csatlakozók: 1 darab USB-csatlakozó (hang és táp) Hangfal a laptop alá: Logitech Speaker Lapdesk N550 Több gyártó is kínál már laptopalátéteket, amelyeknek mindenki hasznát veheti, aki rendszerint nem asztalnál ülve, hanem ölben használja noteszgépét. Hangszóró Asztali Számítógéphez. A támasztékot használva ugyanis a gép lapkáiból kiáramló meleg levegő nem éri közvetlenül a combunkat, ami azért is jó, mert nem éget, és a processzor szellőzése is hatékonyabban tud működni, ha van egy kis rés a laptop alatt.
Külső USB-hangszórót, fejhallgatót vagy fülhallgatót csatlakoztathat teljes méretű USB-porthoz. Vezeték nélküli használathoz csatlakoztathat Bluetooth -fejhallgatót vagy -hangszórót. PC hangfal - MediaMarkt Magyarország. Az USB- vagy Bluetooth -hangszórók legjobb hangjának eléréséhez kapcsolja be a hangerőt a Surface-en és az alkalmazásban (ha az rendelkezik saját hangvezérléssel), majd állítsa be a külső USB- vagy Bluetooth -hangszórók hangerejét. Ha problémákat tapasztal az eszköz Bluetooth, Bluetooth elhárítása témakört. Alapértelmezett audioeszköz beállítása Végezze el az alábbiak közül az egyiket, vagy mindkettőt: A Kimenet szakaszban jelölje ki a lejátszáshoz használni kívánt eszközt (például a Surface beépített hangszóróit, külső hangszórókat vagy headsetet) kimeneti eszközként. Ha kiválasztja ezt az eszközt, akkor azt alapértelmezettnek állítja be. A Bemenet szakaszban válassza ki azt az eszközt, amelyet a hangrögzítéshez kíván használni (például a beépített mikrofont vagy egy külső mikrofont), mint bemeneti eszközt.
Az "Értem" gombra kattintva elfogadod a sütik használatát és a weboldal viselkedésével kapcsolatos adatok átadását a célzott hirdetések megjelenítésére a közösségi hálózatokon és más weboldalakon található hirdetési felületeken. További információ Kevesebb információ
Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Hogyan válasszunk hangfalat, hangszórót? Más jellemzőkre kell figyelni, ha a hangfalat hétköznapi zenehallgatásra vagy éppen professzionális munkára alkalmazzuk, vagy ha telefonhoz, számítógéphez, TV-hez, music centerhez vagy erősítőhöz kívánjuk használni. Érdemes figyelmet fordítani arra, hogy a hangforrás milyen jel kibocsátására alkalmas, hiszen hiába választunk többutas hangsugárzót, ha a forrásjel alkalmatlan arra, hogy ezek lekezelje azt. Rendkívül sokat számít a hangfalak felépítése is, hiszen nagyon nem mindegy, hogy a sugárzott rezgést maga a hangfal, mint? doboz? hogyan kezeli le. Fontos szempont lehet, hogy bel- illetve kültéren fogjuk-e használni, illetve, hogy milyen energiaforrásról működtetjük majd (hálózat,... Kapcsolódó top 10 keresés és márka
A Stackelberg-duopólium duopolhelyzetben lévő vállalatok viselkedésének modellezésére szolgál a mikroökonómiai piacelméletben. A modellt Heinrich von Stackelberg német közgazdász alkotta meg 1934 -ben írott, Marktform und Gleichgewicht (Piaci forma és egyensúly) című művében. A Stackelberg-duopólium jellemzői: A piacon rövid és hosszú távon is pontosan két eladó (a továbbiakban: vállalat) van jelen, akik között nincs együttműködés. A két vállalat ugyanazt a jószágot állítja elő. A megtermelt jószágegységek homogének, azaz minőségükben nem különböznek egymástól. A vállalatok egyetlen célja profitjuk maximalizálása, aminek érdekében az összes rendelkezésükre álló információt felhasználják. A vállalatok csak a jószág általuk kibocsátott mennyiségéről döntenek, a jószág – egyetlen – árát piaci folyamatok alakítják ki. Robert Gibbons: Bevezetés a játékelméletbe (TG) - Jelenlegi ára: 2 800 Ft. A vállalatok kínálati döntésüket szekvenciális módon, vagyis stratégiai szempontból egymás után hozzák. Ez azt jelenti, hogy az egyik vállalat – a követő – kínálati döntésének meghozatalakor ismeri a másik – a vezető – döntését; fordítva viszont ez nem teljesül.
Elégséges feltétele ennek például, ha a keresleti függvény lineáris és negatív meredekségű, a követő határköltsége pedig konstans. ) Az egyensúly [ szerkesztés] Az imént levezetett y v és – a reakciófüggvényből származó – y k értékek mindkét vállalat profitját maximalizálják, feltéve, ha a másik is optimálisan dönt; más szóval, egyensúlyi állapotban vagyunk. Belátható, hogy ha a két vállalat határköltsége egyenlő volna, akkor a vezető kibocsátása éppen kétszerese lenne a követőének. A piaci árat az összkibocsátásnak az inverz keresleti függvénybe való helyettesítésével kaphatjuk meg: A versenyzői piaccal való összehasonlítás [ szerkesztés] Ha a fagylalt piacát tökéletes verseny jellemezné, akkor az egyensúlyi ár-kibocsátás kombináció a piaci keresleti függvény és a határköltséggörbe metszéspontjában lenne. (Versenyzői piacon a kínálati függvény egybeesik a határköltség görbéjével. ) A versenyző vállalatok határköltsége 70 forint lenne, mert a versenyzői piacon minden információ nyilvános, így hosszú távon minden vállalat a kisebb költségű alapanyag-beszerzésre állna át.
Mivel a követő vállalat ismeri a vezető kibocsátását ( y v -t), ezért ebben az egyenletben valójában egyetlen ismeretlen szerepel: y k; az egyenletet megoldva a követő megkapja a profitját maximalizáló kibocsátási szintet. De úgy is fogalmazhatunk, hogy ez az egyenlet implicit módon meghatározza az függvényt, amit a követő vállalat reakciófüggvényének nevezünk. A reakciófüggvény megmutatja, hogy a vezető valamekkora kibocsátására mennyi a követő profitmaximalizáló kibocsátása. A vezető döntése [ szerkesztés] A követő vállalathoz hasonlóan a vezető számára is saját profitjának maximalizálása a cél. A Stackelberg-duopólium jellemzői között feltettük, hogy a vezető vállalat ismeri a követő költségviszonyait, így a határköltségét (MC k) is. Ez számára nagyon fontos információ, mert lehetővé teszi, hogy a követő vállalathoz hasonlóan ő is le tudja vezetni a követő reakciófüggvényét. Így viszont képes arra, hogy nem csupán a saját kibocsátásáról, hanem – azzal együtt – a követőéről is döntsön; y k -nak pedig számára is van jelentősége, mert az az inverz keresleti függvény révén a piaci árat, így pedig a vezető profitját is befolyásolja.