* * * Szemereyné Pataki Klaudia a Fidesz kecskeméti szervezetének polgármesterjelöltje a 2014-es októberi önkormányzati választáson. Erről 2014. június 12-én döntött a párt kecskeméti tagsága.
Mint mondta, a 14 körzetből 8-ban nyertek, és a kompenzációs listáról is többen kerülnek majd be a töredékszavazatoknak köszönhetően, így stabil többsége lesz a Fidesz-KDNP-nek. Szemereyné Pataki Klaudia: "félúton járunk, nincs idő pihenésre" Az úthálózat fejlesztését, a tömegközlekedés megreformálását, a kultúra, a szórakozás és az ifjúság területét nevezte az elkövetkező öt év kiemelt feladatainak Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP), akit ismét megválasztottak Kecskemét polgármesterének. Gratulált minden jelöltjüknek és az ellenzéknek is. Az újrázó kecskeméti polgármester kérdésünkre elmondta: optimistán várta a választást, és úgy véli, miután a Fidesz-KDNP-nek lesz többsége a képviselő-testületben, igazolódott is az optimizmusa. Gratulált minden megválasztott képviselőjüknek, azoknak is, akiknek nem sikerült végül mandátumot szerezniük, de végigdolgozták a kampányt, többen pedig évek óta civil tevékenységet is végeznek. Majd gratulált az ellenzéki összefogásnak is az elért eredményekhez, hozzátéve: sok sikert kíván munkájukhoz, hiszen látható, hogy "szépen vannak elvárások a polgárok irányából", olyan feladatok, amelyek még befejezésre várnak.
2016. 10:57 Öt épületet húznak fel Kecskeméten a Matolcsynak kedves egyetemnek A jegybanki alapítványok által megtolt kecskeméti egyetem új campusára kiírták a közbeszerzést. 2016. augusztus. 15:50 Kecskemét Matolcsy-Szemerey-hálóban A jegybankelnök saját unortodox tanainak kísérleti laboratóriumává teszi Kecskemétet. A Matolcsy-família fészekvárosába dől a közpénz, de ennek ára van. Az MNB-elnök rokonságága mindent kézben tart – írja címlapsztorijában a HVG. 2016. 18. 08:39 Népszava Feltörték a polgármester autóját, bizalmas iratok tűnhettek el A városvezető férje Matolcsy György MNB-elnök rokona. 2014. 03. 15:07 HVG Kecskeméten is Matolcsy-rokon lehet a polgármester Jó esélye van a polgármesterré választásra a Matolcsy-rokon Szemereyné Pataki Klaudiának Kecskeméten – írja a HVG a jegybankelnök bács-kiskuni kapcsolatait elemezve. 2013. március. 26. 14:51 A Mercedes-felelős ül Matolcsy helyére A jegybank élére kinevezett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter országgyűlési képviselői mandátumát Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz), Kecskemét gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere kapja meg.
Polgármester, FIDESZ-KDNP Telefon: +36 (76) 513-594 E-mail: Facebook: Fax: +36-76/513-551 Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. Kecskeméten születtem, 1976. március 4-én, itt is nőttem fel. Házasságban élek, két lányom van. Közgazdász és közgazdász tanár diplomával, valamint német és angol állami nyelvvizsgákkal rendelkezem. 1998 óta veszek részt a politikai életben, a Fidesz tagja vagyok. 2008 és 2014 között Kecskemét alpolgármestere voltam. Egy éven keresztül országgyűlési képviselőként is dolgoztam Kecskemétért. 2014. június 24-én Kecskemét polgármesterévé választottak. 2019. október 13-án ismét nekem szavaztak bizalmat, amit ezúton is köszönök a kecskemétieknek. A ciklusban a legfontosabb feladatnak a kecskeméti közösségi közlekedés hatékonyabbá tételét, valamint a város úthálózatának fejlesztését tartom. Fontos számomra minden korosztály bevonása a város fejlesztésébe. Támogatom a családi programok színesebbé tételét, a közösségek további épülését, a városrészekben további közösségi házak, közösségi terek kialakítását.
10 éves kislány Szemerey Szinta édesanyja.
A szociális partnerek kollektív alkujának köszönhetően náluk kifejezetten magasak a bérek (a legalacsonyabb órabér közel hat ezer forintnak felel meg). Ám ha Brüsszelből határozzák meg a tagállamokban fizethető legkisebb béreket, fennáll a veszély, hogy nemcsak az emelésnek nincs akadálya, hanem a csökkentésnek sem. Elképzelhető például, hogy a munkaadók megpróbálnak majd az ágazati szinten garantált minimálbérek alá menni, vagy pedig nem emelnek. De az sem lehetetlen, hogy válság vagy recesszió idején határoznak el központi minimálbér-csökkentést Brüsszelben. Európai minimálbér 2021. Ezzel kapcsolatban egy svéd szakértő az euobserver hasábjain arra hívja fel a figyelmet, az uniós alapszerződés is tiltja, hogy az Európai Unió (EU) központilag szóljon bele a bérek alakulásába. A 153-as cikkely egyenesen kimondja, hogy az EU nem szabályozhatja a béreket vagy a sztrájkhoz való jogot. Márpedig ha a minimálbér alakításába beleszólnak, ez precedenst biztosít ahhoz is, hogy később akár a sztrájkhoz való jogot is megpiszkálják.
Nemrég publikálta az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) a minimálbérekről szóló 2019-es áttekintését. Európai minimálbér 2014 edition. Előjáróban le kell szögeznünk, az Európai Unió minden országában létezik valamilyen formában minimálbér, és ezt a szakszervezetek szerte Európában fontos eszköznek tartják a munkavállalói bérek emeléséért folytatott harcban. Mindenhol fontos a minimálbér (Mivel az elmúlt napokban egyes sajtótermékek megkérdőjelezték a minimálbér szerepét, és jelentőségét, ezt a kérdést részletesebben elemezzük. ) A tavalyi adatokhoz képest változatlanul, a 28 Európai Uniós tagállamból 22 tagállamban létezik jogszabályban elfogadott minimálbér (Belgium, Bulgária, Csehország, Görögország, Hollandia, Írország, Észtország, Franciaország, Horvátország, Magyarország, Németország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia, és az Egyesült Királyság), és több országban létezik országos kollektív szerződéssel meghatározott minimálbér: (Ausztria, Dánia, Finnország, Olaszország és Svédország.
A bérnövekedés dinamikája (a grafikus ábrán a vonal meredeksége) pedig azt sejteti, hogy jövőre lehagyhatják Lengyelországot. Románia és Magyarország is megőrizte korábbi helyezését, ám a román növekedés dinamikusabbnak látszik – és erre csak részben az a magyarázat, hogy a nagyobb mértékű minimálbéremelések Magyarországon már korábban lezajlottak. Minimálbér: Magyarország az unió sereghajtói között. Az ábrán látható minimálbér értékek euróban (zárójelben a 2018-as értékek): Lengyelország (502, 75), 523, 09 Csehország: (477, 78), 518, 97 Szlovákia: (480), 520 Magyarország: (444, 69), 464, 2 Románia: (407, 86), 446, 02 * Ciprust kihagytuk a felsorolásból. Itt valóban nincs országos minimálbér, csak ágazati. Azonban az ágazati minimálbéreket a ciprusi Minimálbértörvény 183. paragrafusa szerint a Minisztertanács rendeletben határozhatja meg, " azokban az ágazatokban,, ahol a munkavállalók ésszerűtlenül alacsony fizetést kaphatnak ". Vagyis a minimálbér úgy országos, hogy azokban az ágazatokban, ahol ez szükségtelen, mert a piac magas értéket kényszerít ki, nincs, azokban az ágazatokban, ahol szükséges, ott létezik, és védi a munkavállalókat.
Észszerű arány A javaslat szerint ezt az átlagbér 60 százalékában kellene meghatározni: így az minden országban arányos lenne a gazdasági fejlettséggel, viszont nem lennének kirívóan alacsony bérek egy-egy országban az átlaghoz képest. Jelenleg a minimálbér aránya az átlagbérhez képest 40-65 százalék között mozog az Unióban, így a javaslat nem is irreális, viszont van 6 olyan ország, amelyben nincs meghatározott mimimálbér. Európai Minimálbér 2019. Egy probléma azonban felvetődik, ha el is fogadjuk az ötlet realitását. Nem mindegy, hogy a bruttó vagy a nettó átlagbér lenne a kiindulási pont, hisz a kettő igen eltérő mértékben aránylik egymáshoz a különböző országokban. Van, ahol nagyobb az adóterhelés, van, ahol kisebb, és az sem egységes, hogy milyen arányban fizetik ezt a munkaadók és a munkavállalók. Van, ahol csak 10-20 százalékkal magasabb a bruttó bér a nettónál átlagosan, nálunk ez közel 50 százalék, de például Romániában a bruttó bér egyenlő a teljes bérköltséggel, és ez több mint 60 százalékkal magasabb, mint a nettó átlagbér.