Öröklési illeték mértéke 2012 relatif Vissza az előző oldalra 74 éves vagyok elhunyt bátyám egyedülálló örököse. Kérdéseim: -az örökösödési illeték alól mentesülök-e, a, ha a az állampapírban lévő pénzét az unokáim nevén lévő babakötvényekbe fizetem be, ha az örökölt pénzt hagyományozásra fordítom: tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatom? Van egy nyaraló ingatlan, aminek a negyede az enyém negyede a férjemé. A fele a testvéremé volt, ezt örökölöm meg most. Ha építek ide egy lakóházat vagy bővítem, úgy mentesülök-e az örökösödési illeték alól? Az Illetéktörvény a testvért mint örököst már nem preferálja illetékmentességgel, ezért a hagyaték után 18% öröklési illetéket kell fizetni kivéve a lakóingatlan öröklését, mely után 9%-ot. Álláspontom szerint a kérdésében vázolt alternatívák egyike sem mentesíti az örököst az illeték megfizetése alól. Anyukám testvére rám hagyja 2 lakását. Végrendelet van. Mennyi illetéket kell fizetnem? Nagynénitől/nagybácsitól végrendeleti úton történő lakóingatlan öröklése után az örökösnek a hagyatéki eljárásban szereplő adó-értékbizonyítványban foglalt összeg után 9% öröklési illetéket kell fizetnie.
Az illetékmentesség érdekében érdemes a hagyatéki eljárásban olyan egyezséget kötni a testvér mellett öröklő szülővel, hogy kizárólag a szülő legyen az örökös. Ezt követően a szülő illetékmentesen ajándékozhatja gyermekének a másik gyermeke örökségét. 1 fiam és 2 unokám van. Mindent ők örökölnek. Első helyen a fiam, az ó idő előtti elhalálozása esetén az unokáim egyenlő részben. Mentesek lesznek-e illetékfizetésétől pénz öröksége esetén, vagy van-e az örökölt összegnek felső korlátja, ami felett az egyenesági öröklés ellenére is kell illetéket fizetni? – Ha a pénzen kívül festményt, antik tárgyakat és ingatlant is örökölnek, van-e és mekkora az örökség illetékmentes felső korlátja? – Külön számít-e a tételek értéke az illetékmentesség szempontjából, vagy az összegük számít-e? Egyenesági öröklés esetén nem kell öröklési illetéket fizetnie, sem a leszármazónak, sem az unokának. A korábbi 20 M Ft-os felső érték ugyanis eltörlésre került. Így értékhatár nélkül illetékmentes az egyenesági öröklés.
Édesanyám tavaly nyáron elhunyt! Nagymamám édesanyám anyja még él, anyukámnak van 2 testvére. Édesanyám után mi gyermekei 2 testvéremmel vagyunk örökösei. Ha a nagymamám ne adja Isten meghal akkor természetesen élő gyermekei örökölnek illetve mi öröklünk e? Ha mi örökjük meg anyám részét akkor kell -e fizetnünk, illetve esetleges végrendelettel kiküszöbölhetjük e? Közeli hozzátartozók öröklési illetéket nem fizetnek, így sem édesanyjuk után nem kell öröklési illetéket fizetni, sem nagymamájuk után. Férjem testvérének az 1998-ban vásárolt házunkban bizonyos része volt. Ő októberben meghalt. Mivel örököse csak a férjem, így a házrész is rá maradt. Mennyi illetéket kell majd fizetni utána. Hiszen a házon rengeteg mindent újítottunk csak a mi pénzünkből Az akkor, vagy a mostani állapot számít az illeték fizetésekor? Az öröklési illetéket nem kell fizetni közeli hozzátartozók és testvér öröklése esetén. A hagyaték értékét általában a helyi önkormányzat adó és értékbizonyítványa állapítja meg.
Édesapám testvére (ketten testvérek, neki NINCS gyereke) végrendeletben rá hagyta a házát-telkét, kérdésem, hogy mennyi illetéket kell ilyenkor fizetni? A testvér nem minősül közeli hozzátartozónak az illetéktörvény szerint, ezért lakóingatlan öröklése esetén 9% öröklési illetéket kell fizetni, míg minden más öröklése után 18% az illeték mértéke. A húgom 2019. februárjában elhunyt. A tulajdonában van egy ingatlan, melyben édesapám él. Neki haszonélvezeti joga van rajta. A házat a szüleim örökölnék de édesanyám tavaly decemberben szintén elhunyt. Az ő jogán, azt hiszem én öröklöm az ingatlan felét. Ebben az esetben én egyenesági vagy oldalági örökös vagyok? Ha oldalági akkor örökösödési illetéket kell fizetnem. Ezt kiküszöbölendően, ha én visszautasítom az öröklést, akkor minden édesapámra száll? Később ő ezt az ingatlant nekem ajándékozhatja? Akkor szintén egyenes ágon illetékmentesek leszünk? Válaszát előre is köszönöm! Egyenesági öröklés illetékmentes, de a testvértől való öröklés nem.
Ennek felvételekor javaslom személyes részvételét. A bizonyítványon szereplő összegen a közjegyző már változtatni nem tud. Két lányom nagynénjüktől végrendeletileg örökölt egy lakást és egy hétvégi házat telekkel. A nagynéni egyedül élt, nem volt férje, gyerekei. Mi a helyzet ez esetben az örökösödési illetékkel? Az Illetéktörvény a közeli / egyenesági öröklést preferálja illetékmentességgel. A nagynéni nem közeli hozzátartozója a lányainak, ezért a lakóingatlan öröklés után az illeték mértéke 9%, míg az üdülő után 18%. A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmi pótlék-mentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt. Öcsémmel együtt ketten örököltük szüleink házát. Öcsémnek nincsenek gyerekei, nincs felesége sem. Egyedüli egyenesági örököse nincs, oldalági örököse én vagyok. Nekem van három gyermekem. Kérdéseim a következők: 1.
Mi tud tenni az örökös (testvér)? A hagyatéki eljárás során hagyatéki teherként bejelenti a felújítás költségeit, hiszen a testvérével nem számoltak el a felújítás összegével. Amennyiben a példában szereplő felújítás költsége 10 millió forint volt, akkor 5 millió forint összegű követelést jogosult bejelenteni (hiszen az ingatlan ½ része korábban is az ő tulajdonában volt). Így a hagyatéki tiszta értéke már jelentősen alacsonyabbá válik. A 12, 5 millió forint forgalmi értékből le kell vonni az 5 millió forint felújítási költséget, az esetleges temetési költséget (300 ezer forint összegig nem szükséges igazolni) és közjegyzői díjakat, mint hagyatéki terheket (és ha más hagyatéki teher nincs), így kapjuk meg a hagyaték tiszta értékét. Jelen példánál maradva a hagyaték tiszta értéke már csak 7, 2 millió forint, így a fizetendő illeték összege is 1, 296 millió forintra csökken (a tiszta érték 18%-a). Lényeges, hogy a teher fennállását és mértékét igazolni kell, a fenti példának megfelelő élethelyzetben célszerű, ha felújítási munkákról megőrizzük a számlákat, hogy azokat az illeték kiszabási eljárás során be tudjuk mutatni.
határtól (oda-vissza) Szervizünktől kiszállással megrendelheti telefonszámainkon. +36 1 350 4006 +36 1 239 0534 Rendelését leadhatja a e-mail címen is. FONTOS VÁLTOZÁSOK A PÉNZTÁRGÉPEK ÉVES KÖTELEZŐ FELÜLVIZSGÁLATÁVAL KAPCSOLATBAN Tájékoztatjuk kedves Ügyfeleinket, hogy a 2016. április 02-án hatályba lépő 9/2016. (III. Felül kell vizsgálni a pénztárgépeket. 25. ) NGM rendelet értelmében, amellyel módosul az online pénztárgépekről szóló 48/2013. ) NGM rendelet, a továbbiakban az Éves felülvizsgálatot kizárólag a pénztárgép üzemeltetési helyén végezhetjük el, szervizünkben NEM. Szervizben történő felülvizsgálat során nem tudna teljesülni teljes mértékben a 48. § (2) bekezdése szerint az üzemeltető köteles évente minden általa üzemeltetett automatában működő Automata Felügyeleti Egység (a továbbiakban: AFE) felülvizsgálatát elvégeztetni a felügyeleti szolgáltatóval. Két egymást követő felülvizsgálat között nem telhet el 13 hónapnál hosszabb idő. A felülvizsgálat során ellenőrizni kell: a) az AFE és csatlakozásainak sértetlenségét, és b) az áramellátó rendszer, beleértve az akkumulátor (ha tartalmaz ilyet az AFE) állapotát és működőképességét.
Jelen esetben ez meg is történt – mivel a vállalkozás nem kívánja folytatni azt a kereskedelemi tevékenységet, melyhez kötelezően használta a pénztárgépet -, az érintett vállalkozás pénztárgépe azóta is érintetlen állapotban egy dobozban lett elhelyezve a raktárukban a NAV blokkolás után. Ugyanakkor a pénztárgépek éves felülvizsgálata kötelező: A 48/2013. A forgalmazói szoftver-felülvizsgálat a forgalmazó kötelezettsége, amelynek keretében elvégzi az általa forgalmazott pénztárgépek adóügyi ellenőrző egység (AEE) szoftver jogszabályoknak való megfelelőségének vizsgálatát, és szükség szerinti módosítását a módosítást szükségessé tevő jogszabályban meghatározottak szerint. E tényről a forgalmazó az adóügyi ellenőrző egység (AEE) gyártója által kiállított egyedi azonosító számmal rendelkező igazolást köteles beszerezni, mely igazolást a szervizes helyszíni vizsgálat során a szerviz az adóalany részére átadni köteles. Ezt a tevékenységet kizárólag az adott típus szervizelésére jogosult műszerész végezheti.
Az éves felülvizsgálatot – annak lépéseit, munkafolyamatait, megállapításait – a szerviznek a pénztárgépnaplóban dokumentálnia kell. Amennyiben a pénztárgépnaplót az üzemeltető nem tudja a műszerész rendelkezésére bocsátani, a szerviztevékenység nem kezdhető meg. (Adópraxis Szerkesztőség) Adópraxis (2020-02-24)