Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2021. január 1-én beolvadt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába. Az alapvető jogok biztosának az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény ben meghatározott feladatait az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elkülönült szervezeti egysége, az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság végzi. Amennyiben azt szeretné, hogy diszkriminációs ügyét az alapvető jogok biztosa közigazgatási hatósági eljárás keretében az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság által lefolytatott eljárásban vizsgálja ki, úgy ezt a beadványában tüntesse fel!
Kérjük a megértését és köszönjük az együttműködését! További információkért szíves figyelmükbe ajánlom a hatóság honlapját: Veszprém megyei ügyfélfogadás és időpontok Veszprémi Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. (Zöld Ház) I. /107. 2020. szeptember 07. 8. 00-12. 00 óra között, 2020. szeptember 14. szeptember 21. 00 óra között. Kistérségi ügyfélfogadási helyek és időpontok Család és Gyermekjóléti Központ 8330 Sümeg, Árpád utca 20. 2020. szeptember 17. 9. 00-13. Az egyenlő bánásmód mindenkit megillet!
Eljárása [ szerkesztés] Amennyiben az egyenlő bánásmódot állami szerv sérti meg, a hatóság hivatalból jár el. A többi esetben a sértett fél, vagy közérdekű igényérvényesítés esetén a társadalmi- vagy érdek-képviseleti szervezet beadványa nyomán. A hatóság eljárásaiban a bizonyítási teher megoszlik a sértett és a másik fél között: a sértettnek elég valószínűsíteni az elszenvedett hátrányt, a másik félnek kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta vagy arra nem volt köteles. Jogi háttér [ szerkesztés] Az Egyenlő Bánásmód Hatóságot az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény hozta létre. A hatóság szervezetét és eljárásának részletes szabályait a 362/2004. (XII. 26. ) kormányrendelet tartalmazza. Jegyzetek [ szerkesztés] Külső hivatkozások [ szerkesztés] Az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapja
Mit kell tartalmaznia a kérelemnek? A hatósághoz írásban benyújtott kérelemben a panaszosnak valószínűsítenie kell, hogy hátrány érte, és hogy ez a hátrány vagy kedvezőtlen bánásmód milyen védett tulajdonságára vezethető vissza. A kérelemnek tartalmaznia kell a panaszos nevét, lakcímét, valamint a hatóság döntésére irányuló kifejezett kérését, a sérelmezett cselekmény helyének, idejének, egyéb körülményeknek a leírását, és a bepanaszolt szerv vagy személy ismert adatait is. Személyesen felkeresheti egyenlő bánásmód referenseket a megyeszékhelyeken is. Forrás:
Az egyenlő bánásmód követelményét az Alaptörvény II. és XV. cikkei tartalmazzák. A II. cikk leszögezi, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, míg a XV. cikk alapján a törvény előtt mindenki egyenlő, így az alapvető jogok mindenkit megilletnek megkülönböztetés nélkül. E megkülönböztetés kiemelten tiltott formái a faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési helyzet vagy egyéb egyéni tulajdonság alapján történő különbségtétel. A törvényi szabályozást az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény jelenti, amely már a preambulumában céljaként nevezi meg a hatékony jogvédelmet a hátrányos megkülönböztetések ellen, minden ember egyenlő méltósághoz való jogát, illetve az esélyegyenlőség biztosításának állami kötelezettségét. Az egyenlő bánásmód követelményét az állam, az önkormányzatok, ezek szervei, a közszolgáltatást végző szervezetek, oktatási intézmények, a pártok, valamint az egyéb költségvetési szervek a tevékenységük és eljárásaik alatt kötelesek betartani.
Kultúra Tarr Béla A torinói ló című játékfilmje képviseli Magyarországot az idegen nyelvű Oscar-díjért folyó 2012-es versenyben - közölte a Magyar Filmunió. Az Oscar-díjra nevező magyar bizottság szerdai ülésén hozta meg döntését. A hivatalos nevezések közül az Amerikai Filmakadémia képviselői fogják kiválasztani január végén az öt jelöltet, amelyek közül végül kikerül a legjobb idegen nyelvű filmnek járó szobrocska nyertese. A jelöltek listáját 2012. január 24-én hozzák nyilvánosságra, az Oscar-díjakat pedig február 26-án adják át a Los Angeles-i Kodak színházban. A torinói ló nemzetközi koprodukcióban készült, a forgatókönyv Krasznahorkai László és Tarr Béla közös műve. A film társrendezője és vágója Hranitzky Ágnes, zeneszerzője Víg Mihály. A filmet Fred Kelemen fényképezte, delegált producere Téni Gábor. A torinói lóban a Tarr-filmekből jól ismert Bók Erika, Derzsi János és Kormos Mihály látható. Az alkotók az MTI megkeresésére nem kívántak reagálni a nevezés hírére. Téni Gábor producer annyit mondott: nagyon örülnek a nevezésnek.
A filozófus erre is reflektáló, jól ismert "Isten halott" állítása és nihilizmusról vallott gondolatai – például hogy "jobb az, ha az ember akarja a semmit, mint ha semmit se akar" – áthatják Tarr Béla filmjeit. Nietzsche szerint a társadalom végső pusztulása akkor jön el, amikor az emberek apátiába süllyednek, és már nem érdekli őket a saját sorsuk. A torinói ló ban is ennek lehetünk tanúi. Nincs már valódi interakció apa és lánya között, ahogyan a haldokló lóval, a világgal és talán már saját magukkal sincs. Emiatt azonban a nézővel sem alakul ki a kapcsolat, ami miatt az apokaliptikus, teljes megsemmisülés nem hatol az ember lelkének legmélyéig (ellenben Lars von Trier hasonló témát feldolgozó Melankóliá jával, ami után napokig rémálmaink lehetnek). Nem szokatlanok az ilyen szereplők Tarr munkásságának ismerői számára: a rendező filmjeinek állandó hőse az Istentől elhagyott, reményvesztett ember. Örökös a nyomorúság, végtelen az üresség, az idő pedig egy körkörös, önmagába forduló színpad.
Az ember nem képes szabadulni ebből a pokolból. Míg azonban a Kárhozat, a Sátántangó vagy a Werckmeister harmóniák a kitörési kísérletek kudarcát, A torinói ló már az ezt követő végállapotot mutatja meg. Végállapotot, hiszen Tarr Béla úgy nyilatkozott tíz éve, hogy A torinói ló lesz élete utolsó filmje. Talán pont azért is, mert befejező műnek szánta, ez az alkotása a legradikálisabb, amelyben minimálisak a rendező jól ismert képi- és dramaturgiai eszközei. Úgy is mondhatnánk, a Tarr-stílus esszenciája A torinói ló. Ez az experimentális megközelítés a filmnyelvi határokat feszegeti. Olyanokon gondolkozhatunk el közben – van rá időnk –, hogy mitől is film a film. Tarr ugyanis pontosan azokat az elemeket hagyja ki a műből, amelyek klasszikusan segítenek a nézőnek eligazodni, hogy mit nézzen, és főleg, hogy mit lásson meg a képek mozgó sorozatában. Talán épp emiatt váltott ki A torinói ló vegyes érzelmeket a nézőkből és kritikusokból egyaránt. A rendező egyéb alkotásai és a filmtörténet kísérleti bugyrainak ismerete nélkül nehéz vállalkozás is szembenézni vele.
Tarr markáns stílusjegye a hosszú beállítás. A 420 perces Sátántangó ban nem ritkák a 8-10 perces snittek, A torinói ló 150 perce mindössze harminc snittből áll, amelyeket többször is belső vágások mozgatnak át. A hosszú beállítás nemcsak az idő érzékeltetésének és tagolásának az eszköze, hanem a térszervezésé is. A Sátántangó híres nézőpontváltásai A torinói ló "anyagának" sajátosságaira alkalmazva úgy festenek, hogy a hat nap alatt a kamera (majdnem) teljes kört ír le a házban, s váltakozva tünteti ki figyelmével a szereplőket. A házbelső klausztrofóbiás érzetét oldja, amikor az apa vagy a lány leül az ablakra néző "gondolkozópadra" vagy kimegy a kútra, az istállóba, a kocsiszínbe, de a teret a leglátványosabban a házhoz vezető út késleltetett megmutatása nyitja ki. A földút belesimul a tájba, és csak a rajta haladó kocsi teszi láthatóvá a nyomvonalát. A nagytotál hatását tovább fokozza, hogy az út (majdnem) önmagába visszatérő teljes kört ír le, és a házhoz közeledő egy darabig úgy jön, mintha menne.
Átveszi helyét a körbenjárás, az ágyon fekvés, az ablak előtti széken való merengés, amely a kevés pihenőidőben mindkét ember szokása. Statikus történések, gyakran most is valós időben, állóképek. S ezek minimalizmusa váratlan módon teremt gazdagodást. Tarkovszkij Stalker ének lepusztult világában is megjelenik az európai festészet: Van Eyck Krisztus -képének reprodukciója lebeg a víz alatt egy romlandó papírlapon. De A torinói ló megváltatlan és megválthatatlan világa bizonyos értelemben válasz a Stalker re, annak ellendarabja. Az európai festészet nagy képei nem önmagukban jelennek meg, hanem mint pátoszformák, visszafogott idézetek. Az ébredő férfi rövidülésben Mantegna, hosszanti képben Holbein halott Krisztusát idézi, a krumplievés ismétlődő rítusa Van Goghot és néha Velázquez budapesti képét, a lány a petróleumlámpa derengő fényében Georges de la Tourt, és így tovább. De a sötétség ezek láthatóságát is megsemmisíti. A torinói ló ról nagy tanulmányokat kell írni, s az ilyen rövid kritika csak sejtetheti azt az intuíciót, hogy kivételesen jelentős, nagy műről beszéltem.