Megalakult a Mesterséges Intelligencia Koalíció (MI Koalíció) Balatonfüreden. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hangsúlyozta, a koalíció magalapításában ölt testet Magyarország válasza a mesterséges intelligencia generálta kihívásokra, platformot teremtve az ezen területen dolgozó szervezetek együttműködéséhez. A háromnapos Infotér konferencia keddi, nulladik napján a Digitális jólét program (djp) szakmai vezetője, Gál András Levente elmondta, hogy a mintegy 70 magyar és nemzetközi céget, egyetemet, tudományos műhelyt, szakmai- és közigazgatási szervezetet magába foglaló tömörülés célja, hogy Magyarország Európa élvonalába kerüljön, fontos tagjává válva a nemzetközi mesterséges intelligencia közösségnek. Az MI Koalíció alapítóinak szándéka, hogy közösen határozzák meg a mesterséges intelligencia hazai fejlesztésének irányát és kereteit. A koalíció részt vesz Magyarország MI stratégiájának kialakításában, illetve az MI elterjedésével összefüggő társadalmi és gazdasági hatások elemzésében - fejtette ki a szakmai vezető.
F ontos kérdés a biztonság is. Az IBM-nél a transzparencia jegyében álltak be a Linux mögé, és a biztonságra is jelentős összegeket fordítanak. Jönnek a digitális építők Antonio Muttoni hozzátette, elkötelezettek a Mesterséges Intelligencia Koalíció sikerében, és egy ilyen nemzetközi versennyel is ennek a technológiának az elterjesztéséhez kívántak hozzájárulni. Végül a regionális igazgató úgy folytatta, hogy a növekvő adatmennyiség, az adatrobbanás világában új szerepkörök jelennek meg: a digitális építőké. A digitális építők dolga lesz, hogy olyan mesterséges intelligenciás megoldások készüljenek, amelyek jobbá teszik a társadalmakat, segítenek a természeti katasztrófák megelőzésében, illetve a katasztrófák bekövetkeztekor a gyors elsősegély megszervezésében. A mesterséges intelligencián alapuló chatbotok is olyan lehetőségeket hoznak, amelyekre ma még nem is gondolnánk. Segítheti a hatékonyság növelését és a jobb tájékoztatást. Egy ilyen versenyen is a fiatalok felvillanthatták digitális építői képességeiket, és ötleteket dolgozhattak ki a technológia alkalmazására.
Mint fogalmazott, éppen ezért lényeges, hogy a piac, a tudomány és az állam képviselői együtt gondolkodjanak. "A mesterséges intelligencia generálta szakmai, jogi és tudományos kérdésekre csak az érintettek folyamatos párbeszéde révén születhet válasz" – húzta alá a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke. A mesterséges intelligencián alapuló megoldások használata a jövőben számos előnnyel fognak járni. Életünk részévé válnak az önvezető autók, nő a kiberbiztonság, és a tőzsdei folyamatok pontosabb előrejelzésétől az egészségügyi diagnosztikáig és megelőzésig számtalan olyan fejlesztést fog hozni a mindennapokba, amelyek hatékonyabbá, biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá teszik a jövőt. A koalíció működését, melyhez további húsz szervezet jelezte csatlakozási szándékát, a Digitális jólét program biztosítja. Az MI Koalíció november végén – lapzártánkat követően – tartja első plenáris ülését, amelyen a tagok megválasztják az elnökséget és megalakítják a munkacsoportokat. •
§ (3) bekezdés d) pontjának szövegéből egyértelműen és világosan csak az következik, hogy a speciális mértékű telekadó a Csepel északi részén húzódó területen a rendelet szövegében zárójelben felsorolt helyrajzi számú ingatlanokon alkalmazandó. Ezek között a perbeli ingatlan helyrajzi száma nem került megjelölésre. Helyi adó törvény netjog. Álláspontja szerint még akkor sem következik egyértelműen és világosan az önkormányzati adóhatóság és a beavatkozó által értelmezett norma tartalomból az alkalmazandó speciális adó mérték, ha a zárójelben felsorolt helyrajzi számú ingatlanok természetben egy vitorla alakú területet határolnának körül. § (3) bekezdés d) pontjának szövege nem utal arra, hogy a zárójelben felsorolt helyrajzi számok által körülhatárolt teljes területen és nem csak a felsorolt ingatlanokon alkalmazandó a speciális telekadó. A Kúria álláspontja szerint jogállamban különösen fontos, hogy az adójogviszonyokban a jogszabályok egyértelműek és pontosak legyenek. Adózást törvény írhat elő, helyi adót az önkormányzat a törvény felhatalmazása alapján állapíthat meg, illetőleg annak felhatalmazása alapján rendelhet el adózást.
Azon vállalkozók, akik a Számviteli törvény hatálya alá tartoznak, nettó árbevételüket a Számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele alapján határozzák meg. A nettó árbevételt azonban csökkenteni kell a Tao. tv. szerinti jogdíjból származó árbevétellel. Szintén csökkenti a nettó árbevételt a ráfordítások között elszámolt – jövedéki adó, – regisztrációs adó, – népegészségügyi termékadó is, de utóbbi csak annyiban, amennyiben alkoholtartalmú termék után állapították meg. A fenti adófizetéssel kapcsolatos ráfordítások csak akkor csökkentik a nettó árbevételt, ha azokat a számvitelben a nettó árbevétel részeként könyvelték. A felszolgálási díj szintén csökkenti a nettó árbevételt. Még több pénz kerül a megyei önkormányzatokhoz a nagyberuházások helyi adóiból | Magyar Narancs. A személyi jövedelemadó törvény szerinti egyéni vállalkozó és az őstermelő az alábbi módon határozza meg a nettó árbevételét az iparűzési adó szempontjából: A nettó árbevétel esetükben megegyezik a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékkel.
Adójogszabályban adókötelezettséget csak egyértelmű norma megfogalmazásával lehet meghatározni, annak tartalmát értelmezéssel bővíteni nem lehetséges. Egy önkormányzati rendelet a helyi adó tárgyának meghatározása körében többfajta módszerrel is eleget tehet a normavilágosság követelményének (pl. utalhat övezeti besorolásra, az érintett ingatlanok egyenkénti felsorolásával, vagy olyan területi körülhatárolással, amely pontosan meghatározza az érintett területbe tartozó ingatlanokat). Helyi iparűzési adó törvény. A meghatározásnak azonban a szabályozásból egyértelműen ki kell derülnie. § (3) bekezdés d. ) pontjának megfogalmazásából azonban nem derül ki egyértelműen, hogy az emelt adómérték csak az ott felsorolt helyrajzi számok alatti ingatlanokra vonatkozik-e vagy másokra is, a jogszabályi egyértelműség hiányát azonban nem lehet jogértelmezés útján pótolni. Mindezekre figyelemmel nem sértett jogszabályt az elsőfokú bíróság akkor, amikor adózó keresetének helyt adva az önkormányzati adóhatóság határozatát az elsőfokú hatóság határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
A nettó árbevétel azonban tartalmazza a kompenzációs felár jogcímén kapott összeget is. OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mit kell a tevékenységvégzéssel "közvetlen" összefüggésben kapott ellenértéknek tekinteni! A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? Helyi adó törvény 39. library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Mindezekből következően pontosan, egyértelműen kell meghatározni az adó alanyát, annak tárgyát, illetőleg az adó mértékét. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Jat. ) 2. § (1) bekezdése értelmében a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. Iparűzési adó: a nettó árbevétel meghatározásának problémái - Adózóna.hu. A törvény itt a normavilágosság követelményét fogalmazza meg, azt jelenti, hogy a jogalkotónak a norma tartalmát egyértelműen, pontosan, félreérthetetlenül kell megfogalmaznia. Az Alaptörvény "Alapvetés" fejezetének T. cikk (2) bekezdése szerint jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank Elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Mindebből következően az önkormányzati rendeletekre a normavilágosság jog állami követelménye éppúgy vonatkozik, mint a magasabb rendű jogszabályokra. A 18/2015. számú Közigazgatási Elvi Határozatában a Kúria kimondta, hogy a Jat.
Az Ör. § (3) bekezdés d) pontjának megfogalmazása és az önkormányzati adóhatóság értelmezése a normavilágosság követelményeivel ellentétes. Másodlagos kereseti kérelmében a Kúria Önkormányzati Tanácsánál kezdeményezendő normakontroll eljárás megindítását kérte arra hivatkozva, hogy az Ör. ezen rendelkezése a Htv. § g) pontjával ellentétes, konfiskáló jellegű és diszkriminatív. Az elsőfokú bíróság az önkormányzati adóhatóság támadott határozatát az elsőfokú hatóság határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a keresetet elsődlegesen adózó kereseti kérelme alapján találta megalapozottnak. Rögzítette, hogy az Ör. § (3) bekezdés d) pontjának szövegéből egyértelműen és világosan az következik, hogy a speciális 365, - Ft/m² telekadó Csepel északi részén húzódó területen a rendeletben zárójelben felsorolt helyrajzi számú ingatlanokon alkalmazandó, melyek között a perbeli ingatlan helyrajzi száma nem került feltüntetésre.