A halálsoron A végén nem marad más, csak a sötétség. # A Cold Mountain fegyház E blokkjában, a siralomházban, néhány rab várja, hogy elérkezzen az idő, amikor végig kell mennie a halálsoron, melynek a végén ott magasodik a villamosszék, az Öreg Füstös. Mindnyájukat - Eduard Delacroix-t, a keszeg kis franciát, "Vad" Billy Whartont, az eszelős fiatalembert, és John Coffeyt, a hatalmas termetű, folyvást könnyező négert - főbenjáró bűnért, többszörös gyilkosságért ítélték halálra. Paul Edgecombe, a blokk lelkiismeretes főfoglára azonban bizonyos meglepő, mondhatni, csodás események hatására úgy érzi, néhány dolognak utána kell járnia. Lehet, hogy a három halálraítélt közül az egyik ártatlan? S ha igen, vajon módjában és hatalmában áll-e tennie is valamit ez ügyben? Hisz Paul tudja, milyen óriási kockázatot vállal megbízható munkatársaival együtt, nemcsak az állásukat veszíthetik el, de ők maguk is börtönbe kerülhetnek. Amikor megtudja az igazságot, nincs sok választása... Stephen King letehetetlenül izgalmas, feszes regényéből nagy sikerű film készült Tom Hanks és Michael Clarke Duncan főszereplésével.
A börtönös téma, azon belül is a halálra váró elítéltek szerepeltetése nagy valószínűséggel azért mozgatta meg újra King fantáziáját, mert bár az 1982-es kisregényéből leforgatott A remény rabjai nem lett kasszasiker (sőt, lényegében csúfosan megbukott a mozipénztáraknál), és 4 Oscar-jelöléséből egyet sem tudott beváltani, Frank Darabont rendező és Roger Deakins operatőr számos rangos díjat és kritikusi elismerést besöpört vele. Darabont ráadásul 5 év elteltével ismét meg tudta ismételni a csodát: fogott egy Stephen King-bestellert, forgatókönyvet kanyarított belőle, aztán olyan profin megrendezte, hogy a végeredményt még évtizedekkel később is a legjobb filmek között emlegetik. A Halálsoron bizonyos szempontból ugyanolyan, mint A remény rabjai, más aspektusból vizsgálva viszont annál különbözőbb nem is lehetne. A hasonlóság egyértelmű: mindkét sztori börtönben játszódik, gyilkosságért elítélt emberek a főhősei, és itt is megjelenik az a motívum, hogy az ember néha lehet szabadabb egy börtön rideg falai között rabként, mint odakinn, a szabadságot börtönnek megélve.
FÜLSZÖVEG: A Cold Mountain fegyház E blokkjában, a siralomházban, néhány rab várja, hogy elérkezzen az idő, amikor végig kell mennie a halálsoron, melynek a végén ott magasodik a villamosszék, az Öreg Füstös. Mindnyájukat Eduard Delacroix-t, a keszeg kis franciát, Vad Billy Whartont, az eszelős fiatalembert, és John Coffeyt, a hatalmas termetű, folyvást könnyező négert főbenjáró bűnért, többszörös gyilkosságért ítélték halálra. Paul Edgecombe, a blokk lelkiismeretes főfoglárra azonban bizonyos meglepő, mondhatni, csodás események hatására úgy érzi, néhány dolognak utána kell járnia. Lehet, hogy a három halálraítélt közül az egyik ártatlan? S ha igen, vajon módjában és hatalmában áll-e tennie is valamit ez ügyben? Hisz Paul tudja, milyen óriási kockázatot vállal megbízható munkatársaival együtt, nemcsak az állásukat veszíthetik el, de ők maguk is börtönbe kerülhetnek. Amikor megtudja az igazságot, nincs sok választása. Stephen King letehetetlenül izgalmas, feszes regényéből nagy sikerű film készült Tom Hanks és Michael Clarke Duncan főszereplésével.
A halálsoron Szerző Stephen King Eredeti cím The Green Mile Ország Amerikai Egyesült Államok Nyelv angol Műfaj fantasy dark fantasy magic realist fiction Southern Gothic Kapcsolódó film Halálsoron (1999) Díjak Bram Stoker-díj a legjobb regényért (1996, Zombie) Kiadás Kiadó Signet Books Kiadás dátuma 1996 Magyar kiadó Európa Könyvkiadó Magyar kiadás dátuma 1997 Fordító Bihari György ISBN ISBN 9630761459 A halálsoron (The Green Mile) Stephen King amerikai író 1996-ban, hat kötetben megjelent folytatásos regénye, amelyet 2000-ben egy kötetben is kiadtak. Magyarul először az amerikai kiadáshoz hasonlóan hat kötetben adta ki a regényt az Európa Könyvkiadó, Bihari György fordításában, 1997 -ben, majd 2003 -ban egy kötetben. [1] [2] Cselekmény [ szerkesztés] A történet főhőse Paul Edgecombe, a Cold Mountain fegyház fegyőre. Fontos szerepe van még a regényben a hatalmas, fekete bőrű John Coffey-nak, akit a fegyház E blokkjába börtönöznek be – a halált jelentő blokkba. Ez az a hely, amely otthont ad az Öreg Füstösnek, vagyis a villamosszéknek, és természetesen magának a halálsornak.
Ám amíg A remény rabjai ban az életfogytiglanra ítéltek évtizedeket töltenek el zárkáikban a haláluk pillanatáig, addig a Halálsoron foglyai mindössze pár napot vagy hetet vannak a rács mögött kivégzésük napjáig. Mindkét filmben megfigyelhető azonban King és Darabont egyértelmű álláspontja bűnről és bűnhődésről, valamint az amerikai igazságszolgáltatás esküdtbírósági rendszerébe kódolt hibalehetőségről: Az ember eredendően jó, még az is, aki emberölésért elítélt, veszélyes bűnöző, vagy bestiálisan agresszív fegyőr. Ráadásul előfordulhat olyan eset is, hogy valakit ártatlanul ítélnek életfogytiglanra vagy halálra, de hiába derül fény az igazi tettes kilétére, az igazságszolgáltatás lassan őrlő, bürokratikus malmai akkor már tehetetlenek... Ahogy A remény rabjai ban, úgy a Halálsoron ban is hangsúlyos az a tétel, miszerint a börtön korántsem a földi Pokol, inkább valamiféle kegyelmi állapot, egy evilági Purgatórium, ahol az elítélt tiszta lappal indul, jóvá tehet elrontott dolgokat, hiszen odabenn senkit sem érdekel, mit tett korábban, az a lényeg, hogyan viselkedik a többi rabbal és a fegyőrökkel.
Itt a vége a cselekmény részletezésének! Magyarul [ szerkesztés] A halálsoron. Regény hat részben, 1–6. ; ford. Bihari György; Európa, Bp., 1997 1. A két halott lány 2. Egér a halálsoron 3. Coffey keze 4. Eduard Delacroix szörnyű halála 5. Éjszakai utazás 6. Coffey a halálsoron Adaptációk [ szerkesztés] Frank Darabont rendezésében 1999-ben azonos címmel film is készült a regény alapján Tom Hanks -szel a főszerepben.
Szilvásvárad - Noszvaj 43 perc A De la Motte kastély egy miniatűr késő barokk, copf stílusú épület. 1774-78 között kezdődött az építése, az építtető Báró Szepessy Sámuel volt, aki eladósodott és eladni kényszerült. Nem más vette meg, mint gróf Almásy Antal özvegye, báró Vécsey Anna. Szilvasvarad és környéke . Míg a kovácsoltvas főkapu oszlopain az Almássy család címereleme az egyszarvú látható, a kastély elnevezése már az ő második házasságából származik, mivel akkor férje Antoine de la Motte francia ezredes volt. Neki köszönhető fogadótér vagy hűsölő oldalfalain látható elmosódott schönbrunni és versaillesi kastély képe is, nosztalgiából került oda, mivel az ezredes bejáratos volt Mária Terézia udvarába. A kastély 1869-ig maradt az Almássy család tulajdona, amikor Steinhauser István megvette majd később nászajándékba adta lányának, Bertának és jövendőbelijének, Gallasy Gyulának, akik 1902-ig laktak ott. A fogadótér átmenetet képez a kinti természet és a benti világ között a zöld leveles-lombos lugasszerű falfestéssel.
A Szalajka völgy bejáratától 25-30 perc kényelmes séta után a Kárpátok őrétől 5... Fenyő Vendéglő Szilvásváradon, a Szalajka-völgy bejáratánál található a családias hangulatú Fenyő Vendéglő. Étlapján megtalálhatóak a sertés, marha, szárnyas, vad, pisztráng és vegetáriánus ételkülönlegességek. Pisztráng Kisvendéglő & Lovas Étterem Éttermünk átköltözött egy picit közelebb az erdei kisvasút közvetlen szomszédságába, a Pisztráng Kisvendéglőbe, a továbbiakban ott várja kedves Vendégeit! Pisztrángsütés- és lovas programjainkat továbbra is a megszokottak szerint vállaljuk. Szilvásváradi szállás- és étteremértékelések, vélemények szilvásváradi szállodákról, éttermekről. Szalajka Fogadó*** és Étterem A 3 csillagos Szalajka Fogadó és Étterem Szilvásváradon, a Bükk-hegység nyugati peremén álló hegyvidéki üdülőfalu központjában található. Szilvásvárad a Szalajka-völgy romantikus szépsége és a világhírű Lipicai ló tenyésztése révén válhatott nemzeti, illetve európai hírű üdülőközponttá. A környék... Táltos Vigadó és Apartman Szilvásvárad Házias ételekkel, nagy kínálattal várjuk kedves vendégeinket éttermünkben.
Zserbóka kezdetben eléggé meg volt rémülve a kisvasúttól, hiszen még sosem ült a kocsin kívül semmilyen járgányban, ráadásul ez nyitott is, de szerintem utána már kifejezetten élvezte a hűs levegőt. Az utolsó állomásnál leszállva egy hatalmas rét tárul az ember szeme elé, a Gloriette-tisztás, ami pont kiváló arra, hogy egy kicsit szabadon engedjük a kutyát, hogy levezesse az esetlegesen a kisvasutazás során keletkezett feszültséget. Innen sétáltunk el a vízesés felé, persze Zserbóka teljesen odavolt a víztől, mint mindig. Ezt követően folytattuk az utat vissza a kiindulópontig. A teljes út a Gloriette-tisztástól az erdei vasút kezdő állomásáig kb. Szilvásvárad és környéke látnivalók. 3 km, ami egy nagyon kellemes, árnyékos, jól kiépített útvonal. Sokan bicikliznek is itt és a kerékpáros útvonalakat külön jelzik, így érdemes azt is belekalkulálni (bicikli kölcsönző is van a bejáratnál), ha van rá lehetőség. Útközben ehetünk pisztrángot, rétest, vagy akár fagyizhatunk egy finomat, mindegyiket csak ajánlani tudom. A Gloriette-tisztástól kb.