A 2023/24-es tanévtől életbe lépő módosítás a megújult Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez igazítja az érettségi követelményrendszert, csökkenti az elvárt ismereteket, valamint még jobban előtérbe helyezi az egyéni kreativitást és az aktív problémamegoldást. 2019/2020-as tanév - Kocsis Albert Zeneiskola. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta: az új követelményrendszer korszerű értékelési módszerek beépítésével széles teret ad a tanulók önálló problémamegoldásának és kreativitásának. Az önállóság és a kreativitás jegyében több tantárgy esetében új értékelési formákat vezetnek be. A természettudományos tantárgyak (földrajz, kémia, biológia, fizika) esetében projektmunka is készíthető középszinten: ennek során az eddig megszokott gyakorlati vizsgafeladatok helyett saját kutatás alapján, tanév közben összeállított projektmunka készül, amit az érettségi vizsgán kell megvédeni – írja a Magyar Nemzet. Projektmunkát kell bemutatni továbbá az állampolgári, gazdasági, közigazgatási ismeretek és a mozgóképkultúra vizsgán is.
Az informatika vizsgatárgyat felváltja a digitális kultúra, amelynek fókusza jóval szélesebb a korábbinál, és a többi között magában foglalja az internetes etikettet, az online zaklatás és adatvédelem témakörét is. A vizuális kultúra tárgy esetében új tartalmak jelennek meg a vizsgakövetelményekben a kor elvárásainak megfelelően (például digitális eszközhasználat, technikai kép, videó), emellett a középszintű vizsgán nem lesz írásbeli vizsgarész, helyette a kötelezően belépő projektmunkában érvényesülnek az alapvető tantervi elvárások, a portfólió összeállítása minden vizsgázó számára kötelező lesz. Változik a magyar nyelv és irodalom vizsga felépítése is annak érdekében, hogy az értékelés formája jobban illeszkedjen a középiskolai tanulmányokhoz. Magyarból újdonság, hogy a szövegértési feladatsorban nyelvtani ismeretek is helyet kapnak – emeli ki a Magyar Nemzet. A történelem esetében a tantervhez igazodva megnövekszik a magyar történelem aránya. Változás az is, hogy míg eddig élesen elkülönültek az egyetemes és a magyar történelmi témák, az új követelményrendszer integrált megközelítést alkalmazva korszakonként egyesíti a magyar és az egyetemes történelmet.
Az év közbeni ünnepnapok száma nem változik, így 2019-ben is számos hosszú hétvégére lehet számítani. Az óvodákban, az általános iskolákban, illetve a középiskolákban, azaz a gimnáziumokban, szakközépiskolákban és szakmunkásképzőkben egyaránt egységes rend alapján és időbeosztással tanítanak 2018/2019-es tanévben, míg az egyetemeken és a főiskolákon saját tanítási rend van érvényben. Az iskolai szünetek időpontjai a 2018/2019-es tanév során az alábbiak szerint alakulnak várhatóan: Őszi szünet: 2018. október 29-től (hétfő) 2018. november 2-ig (péntek) – Tervezet! Az edzési blokkok között legalább 7 napnak kell eltelnie, nyáron a gyermekeknek legalább 2 hónapig joguk van pihenni. Lehetőség van a hétvégi dátum elhalasztására, de a műszak nem haladhatja meg a 2 hetet. Kiderül, hogy a félévrendszerrel rendelkező iskoláknak 2 rövid szabadság-periódusuk van: ősszel és tavasszal, és egy hosszú télen. A trimeszter ütemtervéhez 5 szabadság-időszakot biztosítunk. Félévenként tanulunk Az Orosz Föderáció oktatási intézményei hagyományosan a szemeszterrendszeren dolgoznak.
Forrás: "Milyen végtelenül nem érdekel – gondolta. Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint. Semmi sem érdekel, mert semmi sem elég érdekes. Ha bármi érdekes lenne, már kedvem lett volna írni róla; nem én vagyok a hibás, hogy semmit sem csináltam, hanem a létezés, amely ilyen modortalanul üres és unalmas" – mondja Kristóf, Péterfy Gergely A golyó, amely megölte Puskint című regényének egyik főhőse épp a regény teréből való kiliépés előtti pillanatokban sokatmondóan: az űr és az unalom érzéseinek állandósult jelenlétéért magát a létezést okolni nem jelent mást, mint vállaltan az űr és az unalom állapotában lenni. Kristóf életében szinte forgatókönyvszerűen lépnek fel és hatnak azok a romboló erők, melyek a kelet-európai ember (olvasó) elmúlt száz évében oly meghatározóak voltak, és amelyek ezen időszak ideológiáinak, ha nem is kimondottan és vállaltan, de szerves elemeit képezték. Ez pedig nem más, mint az erőszak örökölt és tapasztalt élménye, az izoláció, a hallgatás kényszere, ezek következtében a valódi konfliktusok elkerülése, döntésképtelenség, tehetetlenség, menekülni vágyás, párkapcsolati neurózis, mindezekkel párhuzamosan, pedig a környezetének folyamatos pusztulása, a pusztítás vágya, az alkoholizmus, a pszichózis, az öngyilkosság.
A sort persze, még lehetne folytatni, egy közös azonban mindannyiukban van: a keserűség, a tehetetlenség és a neurózis. Péterfy pontosan mutatja be ezeket az alakokat, ám azon nem is lép túl. Mintha azt mondaná: ez van, ilyenek vagyunk, és ilyenek is maradunk, mert nem tudunk változtatni. Sötétség gomolyog előttünk, mert hiába a nevetés, az legföljebb csak pillanatnyi enyhülést adhat, annál messzebb pedig nem tekintünk. Pontos korrajzunk van, jövőképünk nincs. Péterfy pontosan érti, mit jelent az énre nézve a neurózis, pszichózis, tehetetlenség, stresszbetegség, alkoholizmus, mégsem tud vagy akar irányt mutatni. Ahogyan egyébként a fentiekkel összefüggő kérdésekben Szilasi László a már említett művében, ha nem is teszi meg egyértelműen, a lehetőséget mégis megfogalmazza. A golyó, amely megölte Puskint és a Luther kutyái persze csak távolról közelíthető egymáshoz már csak a műfaji összeegyeztethetetlenségüket tekintve is, ám mégis, mindkettő valami lényegit állít a múltunkról és a jelenünkről, a generációk által örökített betegségeinkről.