2011. december 14. Komment Meg vannak számlálva a napok: mindjárt jön a legkedvesebb, a nagybetűs Ünnep, és persze a munka, a rohanás sokszor az ajándékok levadászásának rovására mehet. Fontos az ajándék? Meglepjem azzal, amire régóta vágyik? Vajon ő emlékszik még rá, hogy májusban bepárásodott szemmel kémleltem egy kirakatot egy táska miatt? Jajj, ne, már megint karácsony! Valahogy egyre több olyan emberrel találkozom, aki a háta közepére sem kívánja a Szentestét, meg a kis csengettyűket, a tonnányi bejglit és az ajándékvadászatot. Mit vegyek neki karácsonyra teljes film. Alap esetben egy szuper elfoglaltság lenne, ha maradna rá elég idő, és nem az utolsó pillanatban rohangálnánk, mint az őrültek, hogy a Krisztikének bizony még csak egy "angolulbeszélős-jégkoris barbit", szívünk választottjának meg csak egy after shave-t vettünk, még júniusban sutyiban a Duty Free-ben, mert megszagolta, és majd' elalélt. Igen, eltervezzük mindannyian, hogy idén nem így lesz, már novemberben csitti-fitti csomagolásban, katonás rendben sorakoznak majd a csomagok a gardróbban, aztán megjelennek a hipermarketekben az akciós csokimikulások, és akkor döbbenünk rá: nyakunkon a karácsony, ajándék meg egy szál sem.
Ő pedig nem engedi megfogdosni a fényképezőgépét senkinek, mert tőlem kapta… Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Hogy miért tesszük ezt? Mert a tárgyaink már nem csak tárgyak. Bálványok, mini istenek lettek. Mindegyik egy ígéretet hordoz magával, melyeket gátlástalan emberek csempésznek hozzájuk, hogy a pénzedet add értük. A cukros üdítő barátokat ígér, a parfüm sztárrá tesz, az autótól hatalmat kapsz, az ékszer értékessé tesz, a telefon okossá varázsol. Ígéretek, melyek sosem válthatóak be. De mi mégsem állunk le, mert elhitetik velünk, hogy bennünk van a baj. Hogy nem hazugság az egész, hanem nem ittál elég cukros löttyöt, nem vettél elég drága parfümöt, autót, ékszert, telefont… Így aztán még több pénzt akarunk keresni, hogy az ígéreteket beválthassuk egyszer. Mit vegyek neki karácsonyra movie. Mikor pénzt keresünk, hogy a pénzen cuccokat vegyünk, akkor a pénzért egy darab életet adunk cserébe. Bármit dolgozol, bármit csinálsz, azzal több, vagy kevesebb időt kell töltened, az életedből kell egy darabot adnod. Ezért az élet-darabért pénzt kapsz, ezt a pénzt pedig tárgyakra költöd. Tehát végső soron az életeddel fizetsz ezekért az ígéretekért.
Amúgy egy fiatal fiú sztem örül ps/xbox/PC játékoknak, ruháknak 2021. 17:38 Hasznos számodra ez a válasz? 8/25 A kérdező kommentje: Tényleg köszi az összes normális válaszolónak ment a zöld kéz mindenkinek;) 9/25 anonim válasza: 100% Szerintem karácsonykor mindig jó ajándék egy karácsonyfa dísz. Még időd is van valami egyedit csinálni vagy csináltatni. És ebből idővel szép emlék lesz. A moziban lehet kapni olyan ajándék jegyet, amit bármilyen filmre felhasználást, de akár konkrét filmre is vehetsz, ha tudod, hogy mit nézne meg szívesen. Mit vegyek neki karácsonyra 3. Ajándékutalvány sport boltba. Vagy a kedvenc csapata logójával valami tárgy. Ezen az oldalon meg meg tudod szerkeszteni a saját karaktereiteket és összeállítani egy könyvet a történetekkel, az elmúlt évről esetleg [link] Bár lehet, hogy ez túl lányos:D 2021. 9. 04:59 Hasznos számodra ez a válasz? 10/25 anonim válasza: Én adnék neki a kép mellé szintén valami kedvenc nassolni valót, de a kérdésedből kiszűrve, valószínűleg jó lehet a kéz ügyességed. Nyomtass ki kicsiben képeket amik szép emlékeket idéznek fel és egy nagy kartonra szív alakban ragaszd fel őket, vagy a focilabdás ötletet is jónak tartom.
A bor jó választás lehet, ha borkedvelő a nagy Ő, de természetesen ez kísérőajándék a "fő szám" mellé. Hacsak nem akkora borász az úr, hogy egy ritka évjárat különleges borát sikerült levadásznunk neki, és könnybe lábad a szeme. A különlegesség, a figyelmesség a legfontosabb, minden közhely nélkül. Ha említett egyszer még nyáron, hogy neki az a bor a mindene, de nem kapott már 2 éve sehol sem, akkor menjünk utána! Semmit sem fog jobban értékelni, mint a figyelmességet és az igyekvést! A NŐNEK Sok pasi ismerősöm hőzöng, hogy egy nőnek milyen nehéz jót ajándékozni! Mit vegyek Neki?. Hát ezt cáfolom, mert a figyelmesség és az igyekvés nálunk is nagy fegyvertény: ha egyetlen egyszer mondtam el imádottamnak, hogy kiskoromban jártam Lillafüreden, s azóta oda vágyom, de nem jutottam el, és egy 3 napos wellness-t kapok tőle, Lillafüreden, az nagyon kedves dolog! A "Jajjj, elkéne már egy krumplinyomó! " és a "Volt egyszer egy nagyon szép bizsu nyakláncom, kár, hogy elveszett és kép sincs róla! " nem olyan mondatok, amiket jó megjegyezni.
De utána ő is menjen el veled horgászni, búvárkodni, vagy végigszurkolni egy meccset élőben.
Bár az emberiség rengeteg energiát használ, valójában még az 1-es típusnak sem felelünk meg. Sagan skálája alapján nagyjából 0, 73-as szinten járunk. Ez a korábbi idők fejlettségéhez képest kimagasló, adódik azonban a kérdés: vajon elérhetjük-e valaha az 1-es típust. Erre keresi a választ egy, a közelmúltban megjelent tanulmány – írja a Universe Today. Jonathan Jiang, a NASA Jet Propulsion Laboratory munkatársa és kollégái három fő energiaforrást vizsgáltak, a fosszilis, a nukleáris és a megújuló energiahordozókat, és meghatározták a potenciális növekedésüket az idők során. Az eredmények alapján ahhoz, hogy egy faj 1-es típusú civilizációt alkothasson, az energiatermelésnek mindennél fontosabbá kell válnia. Az egyes energiaforrásoknak ugyanakkor megvannak a maguk hátrányai. A fosszilis energiahordozók túlzott használata például olyan klímaváltozáshoz vezethet, amely miatt az adott faj fennakadhat a nagy szűrőn. (A nagy szűrő elmélete szerint ahhoz, hogy egy organizmus képes legyen az űr kolonizálásra, különböző próbatételeknek kell megfelelnie. )
Ennyi kihívás árnyékában sajnos két szélsőséges, jakobinus reakció szedi az áldozatait. Az egyik a teljes nemtörődömség. A »leszarom« jakobinusai, akik a fogyasztói hedonizmus fájdalomcsillapítójához menekülnek, hogy ne kelljen a világ komplexitásával, problematikusságával és a saját felelősségük kérdésével szembesülniük. Amíg eszem, nem kell az eszem. A másik szélsőség pedig azoké, akik már mindent veszve látnak, és mint posztmodern flagellánsok, a világvége szörnyűségeivel ostorozzák magukat és másokat. Közülük néhányan már nem is bánnák, ha az emberiség eltűnne, és elérkezne a poszthumán korszak. Azt hiszem, az emberhez méltó válasz az lenne, ha megpróbálnánk őszintén, torzítások és sztereotípiák nélkül szembenézni a problémákkal, és tabuk nélküli, konstruktív viták után észszerű megoldásokkal előállni. Ezt nehezíti a társadalmi frusztráltság, a különféle buborékok alternatív valóságai, a hitviták és a politika és a gazdaság számító érdekvezéreltsége. Mondhatjuk úgy, nem is a megoldás megtalálása, majd annak a sikeres végrehajtása jelentené a forradalmat, hanem már magának a kérdéskörnek az értelmes megvitatása.
A II. típusú fajok a szülőcsillaguk energiáját, a III. típusúak pedig a szülőgalaxisuk energiáját képesek hasznosítani. A gondolatot Carl Sagan népszerűsítette tovább, aki a három típus helyett egy folyamatos mérési skálát javasolt. Milyen típusú civilizáció vagyunk? Bár az emberek óriási mennyiségű energiát használnak fel, kiderült, hogy még az I-es típusba sem sorolhatóak. A Földre átlagosan körülbelül 1016 wattnyi napenergia jut, és az emberiség jelenleg körülbelül 1013 wattot használ fel. Sagan skáláján ez jelenleg 0, 73-at jelent. Nem rossz egy csapat fejlett főemlőshöz képest, de felvet egy érdekes kérdést. Elérhetjük-e egyáltalán az I. típust? Ezt a kérdést vizsgálja egy nemrég készült tanulmány, amely a három elsődleges energiaforrást vette górcső alá: a fosszilis tüzelőanyagokat, az atomenergiát és a megújuló energiaforrásokat, majd kiszámítja azok időbeli potenciális növekedését. Egyrészt az I. típus elérése elég egyszerűnek tűnik. Tegyük az energiatermelést a legfőbb prioritássá, és a végén eljutunk oda, ám minden egyes energiaforrásnak megvannak a maga korlátai.
Az apostoli palotáknak a Szent Péter térre nyíló ablakából délben mondott beszédében Ferenc pápa rámutatott, hogy miközben az emberiség folyamatosan fejlődik és halad előre, "a szegények mindig közöttünk vannak". Emlékeztetett arra, hogy pénteken a szegénységi fogadalmat tévő Szent Ferenc városában, Assisiben találkozott az Európa különböző országaiból érkezett szegényekkel. Kijelentette, hogy a szegények kiáltásával együtt a Föld kiáltását is meg kell hallani. A COP26 klímakonferenciához kapcsolódva Ferenc pápa azonnali és hosszútávú cselekvést sürgetett a világ politikai és gazdasági vezetőitől. A jóakaratú embereket pedig arra kérte, vállaljanak aktív szerepet a közös otthon védelmében. MTI
Bodrog felvázolta, hogy egy ennyire komplex mutatót még sehol sem hoztak létre a világban, úgy, hogy azt rutinszerűen és hivatalosan alkalmaznák. Az általuk javasolt "szemtelenül gyors fejlesztésnek" azonban megvannak a tudományos alapjai, sőt, "megvannak azok a hazai szellemi műhelyek, amelyek alkalmasak a feladat végrehajtására". "Kiindulásként a környezeti erőforrások használatának mutatójaként elterjedt és széles körű elfogadottságot élvez az ökolábnyom, ami a meglevő földterületeink mértékével (pontosabban biokapacitásával) összehasonlítva már számot ad arról – jóllehet, még nem pénzben kifejezve –, hogy a környezetünk túlhasználata milyen virtuális negatív vagyonként jelentkezik. A társadalmi fenntarthatóság mérőszámainak képzése ehhez képest fejletlenebb állapotban van, de már ki vannak jelölve az irányok, illetve olyan tekintélyes nemzetközi szervezetek is régóta rajta vannak a problémán, mint például az OECD (az úgynevezett "better life index" révén)" – jegyezte meg a Sétáló Budapest munkatársa.