Ma ünnepli 19. születésnapját Fülöp Péter, a szolnokiak tavaly U19-es Eb-n és az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (EYOF) szereplő ütője. Ez önmagában még nem lenne szenzáció, azonban Peti egy hónapja súlyos balesetet szenvedett, ami után még az élete is veszélyben volt. Szerencsére mindez ma már csak múlt idő, a fiatal és erős szervezete túlélte a sokkot, és remélhetőleg nem is olyan sokára a pályán is találkozhatunk majd újra vele. Minderről édesanyja számolt be honlapunknak. "Éppen itt vagyunk nála a kórházban, most köszöntjük fel, és nem is tudom megszámolni most hirtelen, hogy hány játékostársa veszi most körül az ágyát. A körülményekhez képest szerencsére jól érzi magát. Eltört a nyakcsigolyája a magyar junior válogatott röplabdázónak. " Peti, két nappal azután szenvedett súlyos csigolyatörést, hogy Mikuláss Marcell párjaként megnyerte az U20-as strandröplabda országos bajnokságot. Néhány hete még arról szóltak a hírek, hogy kritikus állapotban, lélegeztetőgépen van, de szerencsére ez már a múlté. "Szerencsére a csigolyatörés ellenére nem sérült meg a gerincvelő, csak ütést kapott.
Péter igazi "mindenevő": a televízióban bármit megnéz, ami sport, legyen az atlétika vagy foci, a röplabda eseményeket pedig ha teheti, élőben követi. "Nemrégiben a 15 éves unokaöcsém meccsén voltam kint, most láttam őt először játszani. A múlt hétvégén pedig az edzőm meghívására a Szolnok felnőtt férfi NB I-es csapatának a mérkőzésére mentem ki, és a kispad mellől nézhettem végig a találkozót, nagyon megható élmény volt" – mesélte Péter. Péter szerint az idei férfi Extraliga végkimenetele megjósolhatatlan: a Kecskemét, a Pénzügyőr és a Kazincbarcika számítanak favoritnak. Fülöp Péter. Szíve a kecskemétiekhez húz, ahol számos válogatott csapattársa játszik. A közösségi médiának köszönhetően könnyű a kapcsolattartás: hétköznap személyesen ugyan nem, de a Facebookon keresztül napi szinten "beszél" barátaival és osztálytársaival, akik a hétvégén otthonában keresik fel Pétert. Ezek több, mint baráti látogatások, a társak a rehabilitációban is sok segítséget nyújtanak. Ha már segítség: a fiatal tehetség otthoni felépülését Márton Pál gyógymasszőr is segíti, aki az első percektől fogva óriási szerepet vállalt Péter gyógyulásában: szakmai tudása, elhivatottsága és lelkesedése még több erőt ad a felépüléshez.
Az új király(nő) ősi szokás szerint fellovagolt a dombtetőre, és kardjával a négy égtáj felé suhintva esküt tett az ország védelmére. Miközben a szorongatott királynő Magyarország hűségében megnyugodhatott, birodalma nyugati feléből egyre baljósabb hírek érkeztek: a bajor-francia-porosz szövetség elszánta magát az osztrák tartományok felosztására, a támadókkal szemben pedig – egy ideig – mindössze Anglia közvetítésére számíthatott. Ebben a válságos helyzetben került sor az 1741-es év második, híres pozsonyi országgyűlésére, ahol Mária Terézia már a csecsemő Józseffel jelent meg, és elérte, hogy a rendek életüket és vérüket ajánlják fel országai megvédésére. Ez a gesztus, és ezzel együtt Magyarország hűsége aztán döntő módon járult hozzá az osztrák örökösödési háború túléléséhez, és – Szilézia elvesztésével – a Habsburg Birodalom fennmaradásához, melyet egyik legjelentősebb felvilágosult uralkodónk aztán négy évtizeden át kormányozhatott. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Kitört a nyolc évig tartó osztrák örökösödési háború, ahol Ausztria egy francia-porosz szövetséggel állt szemben, és várható volt Bajorország, Spanyolország és Szászország csatlakozása is. A királynőt egyedül Anglia támogatta, így szó szerint létkérdés volt számára – és birodalma számára is -, miként cselekszenek a magyar rendek. Az országgyűlés 1741-ben ült össze Pozsonyban, Mária Terézia fejére júniusban helyezték a Szent Koronát. Szeptember 11-én az uralkodó magához kérette a diétát a pozsonyi várba, és lejátszódott a dinasztia történetének egyik legmeghatározóbb, ha nem a legmeghatározóbb jelenete. A kezdetben húzódozó, ellenálló urak előtt a királynő fekete ruhában jelent meg, karján újszülött kisfiával, a későbbi II. Józseffel. Először Batthyány Lajos főkancellár beszélt a birodalom nehéz helyzetéről, majd a királynő szólt. Ékes beszédben kért segítséget Magyarország rendjeitől, mint anya, mint esendő nő. A rossz nyelvek szerint adott pillanatban még meg is csipkedte a kis Józsefet, hogy az sírásával növelje a hatást.
A magyar főnemesség azonban közadakozással jórészt előteremtette a költségeket, a királynő pedig gondoskodott az "ékességekről": Raguzából (ma: Dubrovnik) visszaszerezte a Szent Jobbot, számára kápolna épült a palota belső udvarában, és Nagyszombatból az egyetemet 1780-ban a budai palotába költöztette, ahol csillagvizsgálót is építtetett. (Az egyetem csak három évig működött itt, II. József áthelyeztette a pesti oldalra. ) A városokban és a főúri birtokokon felújították, átépítették a kastélyokat, vagy újak nőttek ki a földből, Pozsony a korszak kezdetén már tizenkettővel büszkélkedhetett. A mélyen vallásos királynő több új püspökségről is rendelkezett, ezek központjában új székesegyház, püspöki palota, a falvakban templomok épültek. De Mária Terézia ezen a téren is megőrizte gyakorlatias gondolkodását és ügyelt a takarékos megoldásokra, elrendelte, hogy a püspöki paloták ne csak a reprezentációt szolgálják, hanem hivatali központként is működjenek. A templomok és a kincstári uradalmak építkezéseihez pedig három típustervből lehetett választani.
Hozzátette: "A királynő soha nem feledte el, hogy trónigényét és trónjának megtartását egy olyan társadalmi szerződés alapozta meg, amely a magyar rendek és az uralkodó viszonyának újraszabályozását jelentette. A magyar rendek ezt be is tartatták az uralkodóval, amiben közrejátszott az az elemi erejű felkelés, amely a Rákóczi szabadságharcban nyilvánult meg. Mária Terézia az udvar és a magyar rendek közti kényes egyensúlyt női érzékenységgel, a kompromisszumok finom hálójával biztosította. Nagyon jól értette, hogy Magyarországot csak a saját törvényei szerint lehet kormányozni, semmiképpen sem úgy, mint más tartományokat. A kompromisszum eredményeként Magyarország ledolgozhatta évszázados hátrányát, a Habsburg birodalom pedig elkerülhette, hogy Franciaország sorsára jusson. " Ezt a politikát szolgálta a királynő kitüntetési stratégiája, amelyről Kökényesi Zsolt történész előadásából megtudhattuk: Mária Terézia jóval bőkezűbben adományozta a főnemesi, nemesi rangot, a kamarási címet, az Aranygyapjas Rendet és az általa alapított Szent István Rendet a magyarországi uraknak, mint a többi tartomány előkelőinek.