Az utóbbi években egyre gyakoribb a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO), illetve egyre több helyen fogadják el ennek létezését, részben a viszonylag gyakori kockázati tényezők szélesebb körű elismerése miatt. Például az alacsony gyomorsav (akár a PPI – proton pumpa gátlók – szedés miatt), hasnyálmirigy-elégtelenség, irritábilis bél szindróma (IBS), Crohn-betegség, cöliákia és cukorbetegség egyaránt növelik a SIBO kockázatát. Prevalenciája ellenére a SIBO diagnosztizálása nehéz lehet. A SIBO-betegek gyakran fájdalmas gyomor-bélrendszeri tünetek széles skáláját írják le, leggyakrabban a következőeket: Hasi fájdalom Puffadás Görcsök Hasmenés Székrekedés A SIBO miatt kialakulhatnak nemcsak gasztrointesztinális, szisztémás tünetek, mint pl. tompaság, dekoncentráltság, fejfájás, fáradtság, bőrbetegségek és ízületi fájdalmak. Az intervenciók az elsődleges patofiziológiára összpontosítanak, amely magában foglalja a dysbiosist – azaz a bélflóra egyensúlyának felborulását, a megváltozott gasztrointesztinális motilitást, a hypochlorhydriát – kevés gyomorsav, az emésztő enzimek csökkent termelését, az ozmotikus nyomást, a fermentációt és a malabszorpció és emésztési elégtelenség miatt kialakult tápanyaghiányt, valamint a megváltozott helyi és / vagy szisztémás immunitást és a bélpermeabilitást.
A bélrendszerben élő baktériumoknak fontos szerepük van egészségünk megőrzésében. Ha a bélbaktériumok túlszaporodnak a vékonybélben, kialakul a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO). Dr. Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy milyen betegségek növelik meg a SIBO rizikóját. A SIBO okai A vékonybél és a vastagbél baktérium összetétele különböző. Annak érdekében, hogy a kétféle bélflóra ne keveredjen, a két bélszakaszt egy billentyű választja el. Ha ez mégis megtörténik és a vastagbélben élő baktériumok a vékonybélbe jutnak, ott elszaporodnak, a vékonybél kontaminálódik, erre utal a betegség neve. Puffadás, hasfájás és hasmenés Ha ez bekövetkezik, megjelennek a kontaminált vékonybél szindróma tünetei. A leggyakoribb panasz a gyakori puffadás, fokozott gázképződés, korai teltségérzet, hasfájás, görcsök és hasmenés. Elhúzódó panaszok esetén felszívódási problémák is jelentkezhetnek. Fogyás, B12 vitaminhiány és vérszegénység, csontritkulás is kialakulhat.
Gyomor- és bélrendszeri műtéteket követően is bekövetkezhet, de előidézheti az emésztőnedvek mennyiségének csökkenése is. A kontaminált bél szindróma A kontaminált bél szindróma több néven is ismert. Ilyen a bakteriális túlnövekedés, vékonybél-diszbakteriózis, diszbiózis, vak tasak szindróma és SIBO - small intestinal bacterial overgrowth. A felsorolt elnevezések és a betegség lényege, hogy a vastagbél-baktériumok átjutnak, és elszaporodnak a vékonybél területén. Így a vékonybélbe jutott baktériumok fermentálják a még emésztetlen szénhidrátokat, az erjedés során pedig részben gáz termelődik, amely puffadást és hasi fájdalmat okoz. A tejsav- és ecetsavképződés a vastagbél-nyálkahártyát irritálva hasmenést válthat ki. Szűrővizsgálat házilag Az emésztőrendszeri bajok sokszor egészen addig rejtve maradnak, amíg tüneteket nem okoznak. Épp ezért hasznos otthon is elvégezhető tesztünk, mert már a korai stádiumban kimutatja a szabad szemmel nem érzékelhető vérzéseket a székletben, aminek köszönhetően sok betegséget megelőzhetsz.
Ha az eltérő bélflóra valamilyen okból keveredik, ha a vékonybélbe vastagbél baktériumok kerülnek, az érintetteknél kellemetlen tünetek jelentkeznek. Mi idézheti elő a vastagbél baktériumok bejutását a vékonybélbe? A vékonybél és vastagbél határán helyezkedik el az ún. ileocoecalis billentyű, mely megakadályozza, hogy a vastagbél baktériumok átjussanak a vékonybélbe, ezáltal mindkét bélszakasz megőrizheti saját bélflóráját. Különböző okokból, ami lehet például a billentyű elégtelen működése, vagy az egyes bélszakaszok között kialakuló sipolyok, bizonyos betegségek – diabétesz, scleroderma – következtében, a vékonybél perisztaltikus mozgásának zavara miatt, vagy például a Crohn betegséggel járó vékonybél szűkület, illetve divertikulum (a vékonybél zsákszerű kiöblösödése) következtében fordulhat elő, hogy a vékonybélben vastagbél típusú baktériumok szaporodnak el. Ez bizonyos gyomor- és bélrendszeri műtéteket követően is bekövetkezhet, de előidézheti az emésztőnedvek mennyiségének csökkenése is, sőt a kor előrehaladtával is egyre gyakoribbá válhat ez a betegség.
A cink-kiegészítők bizonyos immunsejteket stimulálnak és csökkentik az oxidatív stresszt. Több tanulmány is kimutatta, hogy a napi 80-100 mg között elfogyasztott cink akár 33%-al csökkentheti a megfázás időtartamát. Sőt, a rendszeres cink fogyasztás akár a fertőzések kockázatát is csökkentheti és javítja az immunválaszt a különböző betegségekre. 2. Felgyorsítja a sebgyógyulást A cink hatása jellemzően a kórházi kezelése során is megjelenik – gyakran alkalmazzák égési sérülések, bizonyos fekélyek és egyéb bőrsérülések kezelésére. Mivel ez az ásványi anyag kritikus szerepet játszik a kollagénszintézisben, az immunműködésben és a gyulladásos reakcióban így kétségtelenül szükséges a megfelelő gyógyulási folyamathoz. 1. k ép – Mi az a cink? Cink hatása az emberi szervezetre Az emberi bőr viszonylag nagy mennyiségben képes tárolni a rendelkezésre álló cinket – nagyjából a teljes cinktartalom 5%-a itt raktározódik el. 3. Csökkentheti bizonyos életkorra összefüggő betegségek kockázatát A cink rendszeres fogyasztása jelentősen csökkentheti az életkor előre haladásával kialakuló betegségek kockázatát.
Mi az internet Mi az a brexit Ezenkívül a gyakori herpesz leküzdésében is segít, ugyanis erősíti az immunrendszert. Hatékony segítséget jelent a cukorbetegségek során is, mivel stabilizálja a vércukorszintet. A gyulladással járó bélbetegségek esetén is segíti a gyógyulási folyamatokat, valamint a prosztata gyulladás megelőzésében is jó szolgálatot tehet. Az őszi-téli időszakban különösen fontos az immunrendszer megerősítése, így ilyenkor a szedése méginkább ajánlott. Miben van cink? Legmagasabb mennyiségben a tenger gyümölcseiben található, mint például: osztriga, kagyló. Azonban a zöld zöldségekben, mint a: spenót, spárga, zöldborsó is megtalálható. A cink forrásai még: parmezán sajt, tojás, mogyoró, joghurt, tej, dió, napraforgómag, húsok. Mikor kell bevenni a cinket? Étkezés közben vagy közvetlenül utána érdemes bevenni (leginkább reggeli, vagy ebéd). Túl lehet adagolni? Ezekre figyelj oda! Igen, a cink könnyen túladagolható - főleg ha a megengedettnél több tablettát veszel be. A határa a már fent említett 40 mg; ennél többet semmilyen esetben se szedjél be.
Diagnosztikai szempontból sajnálatos módon ezen tünetek nagytöbbsége számos más nem daganatos elváltozással is kapcsolatba hozhatók. A prosztata váladéktermelő hámsejteinek egyik specifikus funkciója a nagymennyiségű cink és citrát kiválasztása illetve ezek felhalmozása. Ezen specifikus tulajdonság a sejteken belüli mitokondriális-akonitáz (mAc) alacsony aktivitásából adódik, amely a citrát körben történő sejten belüli citrát oxidációjának lecsökkenéséhez vezet. Ebből adódóan a sejtek által termelt citrát felhalmozódik és igen magas prosztata folyadékon belüli (20-200mM) citrát koncentrációhoz vezet. A sejten belüli mAc koncentráció minden sejtben közel azonos, azonban aktivitásának mértéke és ezáltal a citrát oxidáló képessége a prosztata sejtekben jóval alacsonyabb. A prosztata hámsejtek alapvetően magas sejten belüli mitokondriális cink koncantrációt halmoznak fel, melyről számos tudományos kutatócsoport meggyőződött, hogy ezen nagymennyiségű cink koncentráció felelős a mAc enzim működésének valamit a citrát oxidációs folyamatának lecsökkenéséért.
A cink ásványi anyag, amire az emberi szervezet sejtjeinek szüksége van ahhoz, hogy meg tudjanak küzdeni a baktériumokkal és a vírusokkal, valamint hozzájárulnak a DNS termeléséhez, amely szabályozza a szervezet működését. Segít gyógyítani a sebeket, segíti a szag- és ízérzést, és fontos a csecsemők és a gyermekek növekedése számára. A cink szintje a vérben az étrendben levő cink mennyiségétől függ. Hús, máj, tojás és tengeri ételek gazdag forrásai a cinknek, viszont a gabonafélék nem. A teljes kiőrlésű gabonafélék tartalmaznak olyan anyagokat, mint a rostok és a foszfát, melyek gátolják a cink felszívódását. Van, aki rendszeresen eszik agyagot, ami meggátolja a cink felszívódását, és cinkhiányt eredményez. Egy öröklött rendellenesség (enteropátiás akrodermatitisz), melyben a cink nem tud felszívódni, szintén okozhat cinkhiányt. Mennyi szükséges? Egy felnőtt férfinek napi 11 mg, egy felnőtt nőnek 8 mg kell. annak, aki terhes vagy szoptat, többre van szüksége - kb. 12 milligrammra. A gyermekeknek életkortól és nemtől függően 2–11 milligrammra van szükségük.
Beszéljen gyermekorvosával arról, hogy milyen mennyiségben adja gyermekének. Eleget kapunk-e belőle? Valószínűleg igen - a legtöbb civilizált ember hozzájut. Egyes tényezők azonban megnehezíthetik a felhasználását, ideértve a gyomor-bél műtéteket, az alkoholfogyasztást és betegségeket, például a fekélyes vastagbélgyulladás vagy a Crohn-betegség. És azoknak az embereknek, akik nem esznek húst vagy állati termékeket, nehezebb lehet elegendő mennyiségű cinkhez jutni az ételekből. Mi történik, ha nem kapok eleget? Lehet, hogy a gyermekek lassabban növekednek és késik a pubertás. Azoknál a felnőtteknél, akiknél alacsony a cinktartalom, hajhullás, hasmenés, fekélyek a szemen és a bőrön, valamint étvágytalanság jelentkezhetnek. Befolyásolhatja a férfiak libidóját is. Mielőtt kiegészítést kezdene szedni, beszéljen orvosával. Ezeket a problémákat nemcsak a cink hiánya okozhatja. Egészséges bőr A cink segíti a bőrt abban, amit a feladata: véd a hőtől és a hidegtől, a baktériumoktól és a vírusoktól.
A cink az egyik legfontosabb elem, ami biztosítja az immunrendszerünk működését. Milyen folyamatokban vesz részt? Kiknek kell fokozottan figyelnie a cinkbevitelre? Mi történik, ha cinkhiányosak vagyunk? A cink minden élőlény számára nélkülözhetetlen nyomelem. Az idegrendszer, a reproduktív rendszer és az immunrendszer működése szempontjából különösen fontos a szervezet megfelelő cink ellátottsága, amelyet a táplálékkal történő bevitel, a felszívódás, az életkor és a szervezet állapota egyaránt befolyásol. Az emberi szervezetben összesen 2-4 gramm cink található, ugyanakkor a plazmában csak igen kicsi a koncentrációja, ebből eredően nyomelemnek nevezik. A megfelelő cink bevitelt a kiegyensúlyozott étrend biztosítja, a vegetáriánus étrend rosszabb felszívódásra ad lehetőséget a húst tartalmazóhoz képest. A szervezet cinkigénye változó lehet, a növekedési időszakban, terhességben, különböző betegségek esetén a cinkigény magasabb. Tudatosan fogyasszunk cinkben dús ételeket! Forrás: Cink hatása az immunitásra Az immunrendszer és a cink közötti kapcsolat összetett, mind a veleszületett, mind a szerzett immunitásunkra hatással van, annak finom szabályozásáért felelős.