Pannon Oktatási Központ Gimnázium Székesfehérvári AMK Tagintézménye 8000 Székesfehérvár, Pirosalma utca 1-3. Pannon Oktatási Központ Gimnázium Szigethalmi Tagintézménye 2315 Szigethalom, Sport u. 4. Pannon Oktatási Központ Gimnázium Szolnok Abonyi úti Tagintézménye 5000 Szolnok, Abonyi út 36. Pannon Oktatási Központ Gimnázium Tököli Tagintézménye 2316 Tököl, Ráckevei u. 2-6. Pannon Oktatási Központ Gimnázium Váci Tagintézménye 2600 Vác, Köztársaság út 62-64. Pannon Oktatási Központ Gimnázium Veszprémi Telephelye 8200 Veszprém, Külső-Kádártai út 12.
Pannon Oktatási Központ Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola –
Pannon Oktatási Központ Gimnázium Bajai Tagintézménye 6500 Baja, Bezerédj u. 4/a. Pannon Oktatási Központ Gimnázium Békéscsaba Széchenyi utcai Tagintézménye 5600 Békéscsaba, Széchenyi u. 4. Pannon Oktatási Központ Gimnázium Budapest Károly körúti Tagintézménye 1075 Budapest, Károly krt. 3/a. Pannon Oktatási Központ Gimnázium Budapest Kozma utcai Tagintézménye 1108 Budapest, Kozma u. 13. Pannon Oktatási Központ Gimnázium Budapest Venyige utcai Tagintézménye 1108 Budapest, Venyige u. 1. Pannon Oktatási Központ Gimnázium Kalocsai BV Tagintézménye 6300 Kalocsa, Szent István király út 26. Pannon Oktatási Központ Gimnázium Kalocsai KKK Tagintézménye 6300 Kalocsa, Szent István király út 2-4., 36-38. Pannon Oktatási Központ Gimnázium Kaposvári Tagintézménye 7400 Kaposvár, Cukorgyár köz 8. Pannon Oktatási Központ Gimnázium Kecskeméti Tagintézménye 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 1. Pannon Oktatási Központ Gimnázium Kiskunfélegyházi Tagintézménye 6100 Kiskunfélegyháza, Móra tér 9. Pannon Oktatási Központ Gimnázium Kiskunhalas BV Tagintézménye 6400 Kiskunhalas, Szegedi út 75.
Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958–1968), Magyar Nemzeti Galéria Az 1960-as évek a magyar művészet egyik legellentmondásosabb korszaka volt. A nyílt beszéd helyett ekkor alakult ki a kettős beszéd, a sorok között olvasás rafinált kommunikációs technikája. Keretek között a hatvanas évek művészete magyarországon 1958 1966 عربية ١٩٦٦. Létrejött a kultúrára vonatkozó, Aczél György kultúráért felelős miniszter nevéhez fűződő, szlogenszerűen idézett irányelv, a három "T", vagyis a művek Tiltott, Tűrt és Támogatott kategóriák szerinti minősítése. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása két meghatározó történelmi esemény közötti időszakot idéz fel: az 1956-os forradalom leverését követő konszolidáció éveitől az 1968-as prágai tavaszig. A kiállításon mintegy 350 – képző- és iparművészeti, ipari formatervezési, film- és plakátművészeti – műalkotás mutatja be a korszak szűk keretek között alkotó művészeit. Találkozunk többek közt Berki Viola, Csernus Tibor, Kokas Ignác, Gruber Béla, Kondor Béla, Korniss Dezső, Kurucz D. István, Mácsai István műveivel, vagy annak, a korszakban egyébként rendkívül népszerűnek számító Gyémánt Lászlónak a festményeivel, akinek egyik kiállítását épp a megnyitó napján záratták be.
És miért pont '68 a végpont? Egyfelől azért, mert politikai és történelmi szempontból ez egy jól értelmezhető dátum – nemcsak a prágai tavasz, de a párizsi események miatt is, másrészt mert '68-ban van egy generációs fordulópont. Az Ipartervvel berobban az a ma is aktív generáció – Bak Imre, Nádler István, Lakner Antal, Szentjóby Tamás, Tóth Endre nevével tudnám fémjelezni –, akik a neoavantgárd révén már egy másfajta küzdelmet kezdenek el a politikai közeggel szemben. '68 után már nincs elfogadás, nincs kompromisszum. Bemutató A Magyar Nemzeti Galéria Keretek között című kiállítása az első tárlat, amely átfogó képet ad az 1958 és 1968 közötti évtized művészetéről. Keretek között a hatvanas évek művészete magyarországon 1958 1978 relative. A kiállítás két meghatározó történelmi esemény közötti időszak művészetét tekinti át: az 1956-os forradalom utáni konszolidáció éveitől az 1968-as prágai tavaszig. Ekkor jött létre a kultúrára vonatkozó kategóriarendszer, a "Három T", vagyis a művek Tiltott, Tűrt és Támogatott kategóriák szerinti minősítése, ami a művészeti eseményeket, kiállításokat és a könyvkiadást is befolyásolta.
Emellett a felidézett 20. század eleji művészeti irányzatok (pl. Bauhaus, orosz avantgardizmus, forradalomhoz kapcsolódó propagandaművészet) forrásul szolgáltak a hatvanas években is. Ezt követve mintha egy hatvanas évekbeli szobába lépnénk, a korra jellemző bútorok, reklámplakátok, lakberendezési tárgyak (például függönyök), eszközök, designtárgyak és plasztikák, a modern formatervezés elemei között találjuk magunkat. Mindezek a korabeli rendszer élhetőségét kívánják alátámasztani. Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958–1968) | MNG. A következő szekcióban a művészet és a világpolitika találkozásából született alkotások at láthatunk, amelyek többek között atombombákra, a vietnámi háború szörnyűségeire és egyéb antihumánus, kizsákmányoló történésekre reflektáltak – olyan politikai témákra, amelyekre a korszak keretei között lehetséges volt, illetve a hazai alkotók művei mellett megjelennek itt a rájuk ható külföldi művészek (például Picasso) munkái is. Gyémánt László – Építkezés Ezután az "építés" motívuma köré csoportosuló művek termébe érkezünk, ahol a korszak propagandája által ehhez kapcsolt pozitív képpel szemben a festményeken és szobrokon megjelenik mindennek a fonákja.
Ezt a hatalmas anyagot hét nagyobb szekcióra osztotta alegységekkel, külön termet kapott például a politizáló művészet, a korszakban népszerű "építés" motívuma, a modernista törekvések, a tűrt és tiltott művek. Keretek között a hatvanas évek művészete magyarországon 1958 1966 عربية. Somogyi József, Maurer Dóra, Kondor Béla, Csernus Tibor, Victor Vasarely mellett több olyan névvel is találkozhatunk, akiket a hazai művészeti közeg már nem emleget, de a magyar művészeket inspiráló Picasso és Fernanrd Léger műveit is megcsodálhatjuk. A fogadótérbe felhúzott paneltömb mellett egyéb találó metaforák is átszövik a kiállítást, érdemes alaposan megfigyelni a részleteket: a szocializmus "építés"-fétise például a tárlat dizájnján, az építkezésekről ismerős tartószerkezeten és az ülőalkalmatosságokon is visszaköszön. Fotó: Zoltán Balogh
Szóval igen, nemzetközi kontextusba ágyazzuk a kiállítást, és a magyar alkotók mellett néhány triviális nemzetközi nagyágyú munkáit is bemutatjuk. Elsősorban Picassót vagy Fernand Léger-t említeném, de a korszak fiatal sztárfestőjétől, Bernard Buffet-től is bemutatunk néhány alkotást. Eredeti Buffet-ket most először láthat a magyar közönség, pedig olyan népszerűségnek örvendett akkoriban, hogy szinte mindennapos témája volt a művészeti közbeszédnek itthon is. Jancsó Miklós Oldás és kötés című filmjében például van egy jelenet, amikor Latinovits elmegy a főnökének lakására, a főorvoshoz – na, ott egy Buffet-albumot lapozgatnak. Abszurd szerkezet - Vasárnapi hírek. Amúgy a nemzetköziség mellett a múltba kacsintás is fontos tényező: a korszak művészetét ugyanis az 1948 előtti magyar művészet is nagy mértékben befolyásolta. Elég, ha olyan, a háború előtt is aktív alkotókat említünk, mint például Barcsay Jenő vagy Korniss Dezső. Barcsay a kezdőpont? Ő jó példa kezdőpontnak – van például egy 1949-es sgrafitto-terve – a Kiscelli Múzeumtól kérjük el –, melynek a mi gyűjteményünkben megtaláltuk az 1964-es párdarabját.