színes magyar animációs film, 1966, rendező: Szoboszlay Péter forgatókönyvíró: Janikovszky Éva, operatőr: Neményi Mária, vágó: Czipauer János, zeneszerző: Pethő Zsolt, hangmérnök: Bognár Gyula, 6 perc Miről szól? Egy kisfiú a szülei szigorú intelmein töprengve elképzeli, ő felnőttként hogyan nevelné a saját gyerekeit. A rövidfilm Janikovszky Éva, a Kádár-kor ünnepelt ifjúsági szerzőjének máig kedvelt gyerekkönyve alapján készült. Janikovszky a hatvanas évek második felében megjelent humoros gyermekmonológjaival vált az olvasók körében rendkívül népszerűvé (pl. Ha én felnőtt volnék, 1965; Akár hiszed, akár nem, 1966; Jó nekem, 1967; Felelj szépen, ha kérdeznek, 1968). Könyvei nem elbeszélésen alapulnak, nincs történetük, hanem frappáns gyerekmondatokból állnak, amelyek a modern, városi családban előforduló közhelyes hétköznapi szituációkat forgatják ki azzal, hogy a felnőttek világát a gyerekek szemszögéből láttatják. Miért különleges? A film képi világának megtervezésekor Szoboszlay Péter nem a könyvbéli szöveget vizuálisan is kiegészítő minimalista vonalgrafikájú Réber László-illusztrációkból indult ki.
Janikovszky Éva: Ha én felnőtt volnék - YouTube
A rendező a felnőtt és a gyermek egymástól szögesen eltérő világérzékelését a képi ábrázolás segítségével szimbolikusan is szembe állítja egymással. A felnőttek tilalmakra épülő világa fekete-fehér fotóalapú, amelyben a vastagkeretes szemüveget viselő szülők fotografikusan jelennek meg (az anyát Mamusits Márta manöken, az apát Drávai Tamás belsőépítész, Szoboszlay egykori főiskolai csoporttársa alakítja). A gyermekvilág sokszínűségét sziporkázóan ötletes gyerekrajzokkal érzékelteti. Noha a rajzfilm főhőse a Réber-rajzokhoz hasonlóan egy pár vonalból felskiccelt pont-pont-vesszőcske karakter, Szoboszlay a figurát egy, a filmben is látható gyerekrajz alapján tervezte meg. Nem a könyvbéli Réber László-illusztrációkból indult ki Hogyan készült? A rövidfilm Szoboszlay Péter első önálló rendezése, amelyet Görgey Gábor, a stúdió akkori dramaturgja javaslatára készített el az előző évben frissen megjelent Janikovszky-könyv alapján. Az ötperces film fontos alkotótársai Bánki Katalin és Jankovics Marcell mozdulattervezők, valamint Koncz Csaba fotográfus voltak.
Alkotunk alanytalan mondatokat is: Pirkad. Hajnalodik Havazik A párbeszéd mondatai tartalmi szempontból soha nem hiányosak, akkor sem, ha hiányzik belőlük az egyik főrész. Alany és az állítmány egyeztetése Az alany és az állítmány kapcsolatát az egyeztetés jelzi. Használunk alaki, azaz számbeli (a szavak fontosak), személybeli egyeztetést (mi beszélünk) és értelmi egyeztetést (a Fülöpszigetek megszépült). Ha több különböző személyű alany kapcsolódik az állítmányhoz, akkor az állítmány legkisebb személyű szóhoz igazodik (ő és én kibékülünk). Értelmi egyeztetéskor az állítmány nem az alany alakjához, hanem jelentéséhez igazodik. (az Egyesült Államok meghívta). A mondatnak azt a r észét, amely az alanyról állít valamit (cselekvést, történést, létezést, tulajdonságot, mennyiséget) állítmánynak nevezzük. Hagyományosan háromféle állítmányt különböztetünk meg: Igei állítmány: nem használ a szó; a szó kibékít; a szó ki fog békíteni Kifejezi az alany cselekvését (Csillag ragyog), állapotát (János beleizzadt a munkába), illetve az alany létezését (Csendesség van körülöttem).
❯ Tantárgyak ❯ Magyar nyelv ❯ Középszint ❯ Mondattan: az alany, az állítmány, és... Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével!
A mondatrészek egymással grammatikai vagy logikai viszonyban állnak, ez a szószerkezet /szintagma/. a) hozzárendelő szintagma: tagjai az alany és az állítmány, közöttük egyenrangú a viszony, együttesen a mondat központi magvát alkotják A mondat fő részeként elemzéskor a mondat első nyelvtani szintjén helyezkednek el. b) az alárendelő szintagma: tagjai az alaptag és a meghatározó tag vagy bővítmény. Az alaptag a mondaton belül egy szinttel feljebb helyezkedik el /pl. alany, állítmány, más mondatrész/, a meghatározó tag az alaptagnak lehet tárgya, határozója vagy jelzője. Az alaptagból kérdezhetünk a bővítményre. A mellérendelő szintagma: két vagy több azonos mondatrész, halmozott mondatrész egyenrangú kapcsolata 6. Az egyszerű mondat szintjei: szint: alany–állítmány (hozzárendelő szintagma); kölcsönösen meghatározzák egymást. szint: az alany és állítmány bővítményei; a szórend kötetlen. (…)szint: a bővítmények bővítményei; a szórend kötött, csak együtt mozdulhatnak el a mondat szórendjében.
Ötféle mondatrészt különböztetünk meg: alany, állítmány, tárgy, határozó és jelző Alany Az alany az a személy vagy dolog, akire vagy amire az állítás vonatkozik. Az alany a ki?, mi? kérdésre ad választ. Az alany szófaja legtöbbször főnév, de lehet névmás vagy főnévi igenév is. Az alany főnév: Apu újságot olvas. Lili reggelizik. Az alany névmás: Én festek a legszebben. Ő vette el. Az alany főnévi igenév: Tanulni jó dolog. Takarítani fárasztó dolog. Az alanynak 3 fajtája létezik: határozatlan alany határozott alany általános alany Állítmány Az állítmány a mondatnak az a része, ami az alannyal kapcsolatos történést fejez ki. Megmutatja, hogy az alany mit csinál, mit cselekszik, mi történik vele. Az állítmányra a mit állítunk? kérdéssel kérdezünk rá. Az állítmány szófaja általában ige, de lehet névszó is (főnév, melléknév, számnév vagy névmás). Az állítmány ige: Dóri virágokat rajzol. A macska fára mászik. Az állítmány névszó: Tiéd lehet az egyik felsőm. A szomszédé az az autó. Tanulja meg az Ön gyermeke is játékosan a magyar nyelvtan alapjait!
Nehézséget okozhat a halmozott alanyok egyeztetése. Például: Sok lapát, ásó, kapa van a farmon. Ebben a mondatban hiába sorolod fel a szerszámokat, a sok számnév miatt egyes számban állnak, így az állítmány is. Itt az alanyok élettelenek, ezért alakilag egyezteted. Zoli és Pál megebédelt/megebédeltek. Mindkét mondat helyes. Itt az alanyok élők, ezért dönthetsz az alaki vagy értelmi egyeztetés mellett. Nézzünk egy példát! Egy cápa megharapta egy 16 éves szörföző mindkét lábát a Hawaii-szigeteknél. Először megállapítod, hogy megharapta. Ez az állítmány. Ezután a cápáról állapítod meg, hogy harapott, tehát ő az alany. Az állítmányra a Mit állítok? kérdést alkalmazod, az alany kérdésébe pedig már beilleszted a beazonosított állítmányt. Például: Mi harapta meg? Az állítmánynak három fajtája van: az igei, a névszói és az névszói-igei állítmány. Az igei állítmány cselekvést, létezést, történést fejez ki. Nézzünk egy példát! Bence sportol. Mit állítunk? – azt, hogy sportol (ez lesz az állítmány), ki sportol?
Az esztetikai kritikában alanyinak mondjuk azt az ítéletet, melyben a megítélésre nem tartozó alanyi szempontok, az ítélőnek vm. véletlen hangulata, előítélete, ellenszenve, hajlama jutnak érvényre. Hasonlóképen alanyinak jelzünk minden fölfogást mely nem a tárgy mivoltát tükrözteti. A költészetben alanyi költészetnek nevezzük a lirát. Alanyiság a fent jelzett lélektani szempont alkalmazása, midőn az egyén én-jét, ennek sajátságait, némelykor ennek tartalmát is szembe állítjuk más egyének én-jével. Alany növénytani értelemben különösen a kertészek szeretik használni anyatő v. vadtő helyett, l. Ojtás. A gyümölcs kertészet ben az olyan fát mondják Alany-nak, amelyet csupán gyökér zete vagy gyökérzete és törzse miatt nevelnek, de gyümölcséért nem, miért is vm. más fának - amelynek gyümölcsét termelni óhajtják - ágával nemesítik be.