Cegléd - Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Weblink kategóriák A link az alábbi aloldalainkon szerepel: Szakközépiskola Szakközépiskolák Pest Megyében Cegléd Cegléd Oktatás Szakiskola Pest megye Facebook megosztás Amennyiben hasznosnak találod a "Cegléd - Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola" weboldalt, akkor megoszthatod a barátaiddal: Link megosztása! Alexa domain info () Egyéb weblap információk és SEO eszközök Weblap fejlesztés Biztonság SEO Egyéb
( a 4 év alatt emelt óraszámban tanított tantárgyakat nagyon jól lehet kamatoztatni a felsőoktatásban) amúgy 4 éve osztályelső vagyok és fősulira jelentkeztem. Ha bármi kérdésed van, ÍRJ, szívesen válaszolok! Remélem tudtam segíteni:) aSc Timetables - órarend készítő program Fejfájás nem hat a gyógyszer tv Kicsi gesztenye klub 2020 budapest hotel Gyerekjáték 2007 teljes film magyarul videa 720 Jamie oliver 5 hozzávaló receptek 2020
Cookie / Süti tájékoztató Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
1955-ben lett a nevünk Pest Megyei Tanács V. B. 1. sz. Kereskedő Iskola, és közösen igazgatták a 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézettel. 1967/1968. tanévben Czinege Imre vezetésével az iskola felvette a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola nevet. Folyamatosan növekedett a tanulói és a tantestületi létszám is. Kiemelem, hogy 1972-ben Panyik Pálné gépíró-adminisztrátorként, 1976-ban Csonka Jánosné szakmai tanárként érkezett az iskolába, és azóta is hűek hozzá. 1977. döntő fordulatot hozott, mivel önálló igazgatásúvá váltunk Vígh Ferenc vezetésével. A dinamikus fejlődést jól mutatja, hogy 1982-ben a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat modern oktatóbázis, 1986-ban a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat cukrásztanműhelyt biztosított számunkra. A Kossuth Ferenc utca 18. szám alatt "A kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységnek mindig alapvető követelménye volt, és ma is az, a művelt, sokoldalúan képzett, jó kapcsolatteremtésre képes szakember.
Tudom, hogy egy ideig biztosan nem fogok számlát kiállítani katás vállalkozóként. Hogyan tudom szüneteltetni a katát? Ha nehéz helyzetbe kerültél, vagy valamilyen oknál fogva tudod, hogy a következő időszakban biztosan nem fogsz számlát kiállítani, akkor megoldás lehet számodra a katás vállalkozásod szüneteltetése, ebben az esetben ugyanis nem szükséges kata adót fizetned, illetve az adott időszakra vonatkozó iparűzési adó is megspórolható. Milyen információkat érdemes tudnod a szüneteltetésről? A szüneteltetés minimális időtartama 1 hónap, maximuma 2 év. A vállalkozás szüneteltetése a következő naptól él (tehát nem azon a napon, amikor elindítod). Arra hónapra, amikor elkezdted a szünetet még a kata adót meg kell fizetned. Ahhoz, hogy az adóhatóság a kata adót se írja elő, néhány teendőt végig kell csinálnod, ezek nem feltétlenül hosszúak vagy bonyolultak, de időben elválnak egymástól. Erről részleteket az autokata Tudáscentrumában találsz. Fontos! A szüneteltetés ideje alatt nem vagy biztosított, így a szüneteltetés ideje alatt (amennyiben nincs egyéb biztosítással járó jogviszonyod) havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetned.
Ilyenkor remek megoldás lehet a szüneteltetés. A szezonális jellegű munka törvényes végzését is meg lehet oldani katás vállalkozóként, hiszen megtehetjük, hogy azokra a hónapokra, amikor éppen nincsen munkánk, szüneteltetjük a KATA-t. Mi van, ha folyik be pénz, amíg a KATA szünetel? Egy érdekes kérdés a katás vállalkozások szüneteltetése esetében, hogy mi van, ha jön be pénz ilyenkor? Az világos, hogy amíg szünetel a KATA, addig nem folytatható kereső tevékenység, nem fogadhatunk új megbízásokat, nem dolgozhatunk, nem szolgálhatunk ki ügyfeleket, nem vehetünk fel új tevékenységi kört stb. Viszont az előfordulhat, hogy a kedves ügyfél akkor akar fizetni korábbi szolgáltatásért, amikor a vállalkozásunk már éppen szünetel, viszont ha mi kiadjuk neki a számlát, akkor mégis csak úgy tűnik, mintha kereső tevékenységet folytatnánk. Adja magát tehát a kérdés, hogy mi a teendő ilyen helyzetben? Számlát nem lehet kiállítani a szüneteltetési időszakban, tehát arról fontos gondoskodni előre, hogy a számlák ki legyenek állítva már azelőtt, hogy a vállalkozásunk szünetelne.
Az egyéni vállalkozás szüneteltetése sokaknak fejtörést okoz. Ennek fő oka az, hogy sok apró részletre kell odafigyelni, ráadásul az évek során időről időre változtak is az ezzel kapcsolatos teendők. Mi is az a szünetelés? A szünetelés jogintézménye arra szolgál, hogy a tevékenységét csak átmenetileg (pl. hozzátartozó gondozása, idényjellegű tevékenység, hosszabb külföldi tartózkodás miatt) megszüntetni kívánó egyéni vállalkozó törlésére ne kerüljön sor. Szüneteltetni az egyéni vállalkozói tevékenységet lehet, cégek esetén ezt a lehetőséget nem biztosítja a jogalkotó. A tevékenység szüneteltetéséről lévén szó, a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására, a vállalkozáshoz kapcsolódó új jogok szerzésére és kötelezettségek vállalására nincs lehetőség. A szünetelés előtt vállalt fizetési kötelezettségeket azonban a szünetelés alatt is teljesíteni kell. A szünetelés legalább egy hónapra és legfeljebb két évre szól. Nem szüneteltethető tehát a tevékenység pl.
Egyéni vállalkozásoknak lehetősége van arra, hogy szüneteltessék tevékenységüket. Adózási formától függően ez egy egyszerű, vagy kissé bonyolultabb folyamat. Az alábbiakban megbeszéljük a legfontosabb lépéseit az egyéni vállalkozás szüneteltetését. Szó lesz a katás egyéni vállalkozás szüneteltetéséről, de megbeszéljük az SZJA alá tartózó, költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozások szüneteltetését, és az áfás egyéni vállalkozók szüneteltetéséről is szó lesz. Egyéni vállalkozás szüneteltetésének fontos szabálya Az egyéni vállalkozó élhet azzal a lehetőséggel, hogy szünetelteti tevékenységét (társas vállalkozásoknak erre nincs lehetősége, végelszámolni kell a társaságot). Ez korábban legalább 1 hónapig és legfeljebb 5 évig tartó időszakot jelentett. Vigyázzunk azonban, ez ugyanis már megváltozott, és 2017. évtől már legalább 1 hónapig, és maximum 2 évig lehet szüneteltetni az egyéni vállalkozást. Ha két év után is szüneteltetjük az egyéni vállalkozásunkat, akkor automatikusan megszűnik az egyéni vállalkozásunk.
2018-ban a 1858-as nyomtatványt használjuk, itt tölthető le: Ha áfakörbe tartozunk, akkor záró áfabevallást is kell készítenünk és a NAV felé elküldeni Az évente esedékes SZJA bevallást nem kell beadnunk csak a tárgyévet követően a szokásos február 25-i időpontig. Katás egyéni vállalkozás esetén nincs költség elszámolás, így a KATA bevallást csak tárgyévet követő február 25-ig kell beadnunk. Egyéni vállalkozás szüneteltetésének 7. lépése: Adószámla ellenőrzés A fenti folyamatok után néhány héttel érdemes lehet az adószámlánkat ellenőrizni, például azért, hogy kiderüljön nincs-e rendezetlen kötelezettségünk, a kata adó nem kerül mégis a kötelezettség oldalra stb.. Az adószámla ellenőrzést itt beszéltük meg: Ügyfélkapu szolgáltatásai: hogyan használd, mire figyelj vállalkozóként? Egyéni vállalkozás szüneteltetésének 8. lépése: Egészségügyi járulék fizetés Ha főállású egyéni vállalkozók voltunk, akkor a szüneteltetés után be kel jelentkeznünk az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés alá.
Főszabály szerint tehát az egyéni vállalkozó, ha bejelenti vállalkozói tevékenységének szüneteltetését, akkor legkorábban 30 nap után állhat vissza "normál" működésre. Ugyanakkor a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 55. szakasza értelmében a 2009. évi CXV. törvény 18. paragrafusának (1) bekezdésében megjelölt minimális időtartamot 2020. december 31-éig nem kell alkalmazni. Az említett előírás lehetőséget nyújt arra is a vállalkozónak, hogy a tevékenységét esetleg csak néhány napra szüneteltesse. Ez nagyon "praktikus" például abban az esetben, ha a vállalkozó rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást igényelne, hiszen módja van 1-2 nap szüneteltetéssel teljesíteni a keresőtevékenységre vonatkozó jogosultsági feltételeket. Ha azonban kisadózóról van szó, ez a lehetőség nem áll fenn. A kisadózókról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. paragrafusának (1a) bekezdése értelmében szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót a 8. paragrafus (9) bekezdésének d) pontja alapján nem kell megfizetni, kivéve, ha a főállású kisadózó az adott hónapban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó tevékenységet végez, és erre tekintettel megfizeti a tételes adót.