A Nyelvtudományi Kutatóközpont Fonetikai Kutatócsoportjához kapcsolódó NKFI K 128810 pályázat kutatócsoportja egynapos tudományos szimpóziumot rendez Empirikus társalgáskutatások Magyarországon címmel. A konferencia célja, hogy fórumot biztosítson a társalgások elemzésével foglalkozó kutatók szakmai diskurzusára, a különböző tudományterületek összekapcsolására és a legújabb kutatási eredmények bemutatására. A felkért plenáris előadások mellett fókuszált multimodális prezentációk formájában ismerhetik meg az érdeklődők a társalgáselemzéssel kapcsolatos hazai kutatási eredményeket. A konferencia időpontja: 2022. június 10. Helyszín: Nyelvtudományi Kutatóközpont, 1068 Budapest, Benczúr utca 33. A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, szíveskedjenek regisztrálni az alábbi linken legkésőbb június 8-ig: d/e/ 1FAIpQLSdP4W0zTwSMGPLqrSVCJphI caktZgog5e6loJX1_sOi5wydog/ viewform? vc=0&c=0&w=1&flr=0 Minden érdeklődőt szeretettel várunk! PROGRAM 8:30-9:30 Regisztráció 9:30-9:45 Prószéky Gábor: Köszöntő és megnyitó 9:45-15:00 Plenáris előadások 9:45-10:15 Pléh Csaba A társalgáselemzés az elméletek és tények között 10:15-10:45 Markó Alexandra Fonetikai szempontok a társalgáselemzésben 10:45-11:15 Németh T. Enikő Implicit pragmatikai jelenségek vizsgálati lehetőségei szóbeli diskurzusokban: módszertani problémák 11:15-11:25 Kérdések és hozzászólások 11:25-11:40 Szünet 11:40-12:10 Hunyadi László A HuComTech multimodális élőnyelvi korpusz 12:10-12:40 Furkó Péter Mit tud a mesterséges intelligencia a diskurzusjelölőkről?
33 Benczúr utca, Budapest VI., Hungary
Balesetmentesítés VI. kerület Benczúr utca / 2020-08-05 / Hírek Tisztelt Budapesti Lakosság! A Budapest VI. kerület Benczúr utca adottságainak köszönhetően a fasori fák hosszútávú fenntarthatóságát tekintve, nem előnyös. A fahelyek közvetlenül az épületek előtt a járdába az út szélén kerültek kialakításra. Az épületek árnyékoló hatása miatt a fák fényre való törekvése (fototropizmus), külpontos fejlődést eredményez. A termőhelyi adottságoknak és az ártalmakkal terhelt urbanizált […]
Jelesély A módszertanában nemzetközileg is úttörőnek számító JelEsély (TÁMOP 5. 4. 6/B-13/1-2013-0001) projekt célja a magyar jelnyelv tudományos leírása volt a kétnyelvű oktatás bevezetésének tudományos megalapozása céljából. Nyelvesély A kutatásunk egyik fő célja a nyelvileg tudatos iskola szemléletmódjának kialakítása és erősítése, s ehhez további kutatások végzése, valamint az eredményekre épülő módszertani eljárások és tartalmak kidolgozása. LearnME A 2012‒2015 között megvalósuló Mercator-LEARNMe projekt elsődleges célja a radikális átalakulásban lévő európai nyelvi sokféleség, kiemelten pedig az Unió regionális és kisebbségi nyelvei megtartásának és megerősítésének újszerű, alulról felfelé irányuló, az érintett közösségek messzemenő bevonásával történő újragondolása volt, a valódi közösségi igényekre reagáló politikai döntéshozatal ösztönzése érdekében. EFOP 1. 1. 5-17-2017-00006 Az EFOP-1. 5-17-2017-00006 pályázat keretében a Központ kiterjedt tudományos és alkalmazott kutatásokkal segíti a jelnyelvi szótárépítést és ezáltal akadálymentesített infokommunikációs szolgáltató platform fejlesztését, a SINOSZ és az MVGYOSZ konzorciumi partnereként.
10-11. 30 szünet 11. 30-13. 00 második szekció (moderátor: Ivaskó Lívia) Brdar-Szabó Rita – Simon Gábor: Megszemélyesítő metonímiák – metonimikus megszemélyesítések Galac Ádám: A látás, hallás és szaglás érzeteinek megszemélyesítő konceptualizációi magyar és angol nyelvben: empirikus vizsgálat Roskó Mira: A főnévi jelzők kérdőíves vizsgálata Virovec Viktória: Mi is az a kellesz? – Egy empirikus kutatás eredményei 13. 00-14. 00 ebédszünet 14. 00-15. 30 harmadik szekció (moderátor: Németh Zsuzsanna) Grotics Orsolya – Farkas Judit- Alberti Gábor: Minek? Miért?! Mit?! Udvardi Anna: Miért nem a feltett kérdésre válaszolnak a betegek? Molnár Cecília: "Kimegy a térképből… Kimegy a térképből? " Gyuris Beáta: Nem-e? 15. 30-15. 50 szünet 15. 50-17. 20 negyedik szekció (moderátor: Szécsényi Tibor) Nagy Julianna: A lírai én konstrukciója Dér Csilla: A hogy kötőszós inszubordinált mellékmondatok konstrukciós szemantikai osztályozása és problémái Rákosi György: Visszaható névmások és koreferencia a magyarban Maleczki Márta: A produktív szerkezetekben előforduló puszta köznévi argumentumok szemantikai tulajdonságai 17.
absztraktfuzet A 100 éves Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke, a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata 2022-ben ismét megrendezi az Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban című konferenciát. A konferencia időpontja: 2022. április 29. (péntek) Helye: SZTE BTTK Kari Konferenciaterem, Szeged, Egyetem u. 2. Az ünnepi évhez, a Szegedi Tudományegyetem alapításának 100. évfordulójához kapcsolódóan szerveződő konferenciát személyes jelenlétben szeretnénk megtartani, az érvényes járványügyi előírások betartásával. Örömmel látjuk az érdeklődőket! SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszék Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozat 9. 30 megnyitó: Szilágyi Zsófia egyetemi tanár, az SZTE BTK dékánhelyettese és Németh T. Enikő tanszékvezető egyetemi tanár 9. 40-11. 10 első szekció (moderátor: Németh T. Enikő) Szeverényi Sándor: Idéző szerkezetek és evidenciális rendszerek közötti összefüggésekről Csontos Nóra: Perspektivizáció, perspektiváltság, idézés Mohay Zsuzsanna: Az evidencialitás jelölésének módjai az -á/-é jeles múlt idő használatában Bethlen Miklós önéletírásában Varga Mónika: Alkalmas ideig gyötörve: Pragmatikai markerek funkcióinak alakulásáról 16-18. századi regiszterekben 11.
Előadása során Gugán Katalin rövid áttekintést ad ennek a projektnek a célkitűzéseiről és eddigi eredményeiről. (3) A programot a könyvbemutató zárja: a Versengő szerkezetek a középmagyar kor nyelvében című kötetet Cser András és Sárosi Zsófia ajánlja az olvasók figyelmébe. A könyv a helyszínen 30%-os kedvezménnyel vásárolható meg. Online egynapos továbbképzés. (Teams felületén. ) SZÓBELI BÁNTALMAZÁS – A NYELVI AGRESSZIÓ LELEPLEZÉSE Pedagógusoknak kreditszerző (de bárki jöhet. ) A továbbképzés időpontja: 2021. november 27. szombat 9:00–15:50 Jelentkezési határidő: 2021. november 15. (pár nappal kitolják sztem, főleg, ha kéri vki) További infók: content/szobeli-bantalmazas-a- nyelvi-agresszio-leleplezese. t. 1997 gyptovabbkepzes
Jegenyefenyő A jegenyefenyő kifejezetten mutatós örökzöld fenyő. Az örökzöld fenyők az állandóságot, a kifogyhatatlan energiát, az életigenlést szimbolizálják, talán ezért is oly kedvelt növények. A jegenyefenyő karcsú, tömött, általában igen nagyra nő. Tobozai felállók, 10-20 cm nagyságúak, éretten barna színűek, mely különlegessé teszi őket, látványos díszei a növénynek. A jegenyefenyők tobozai az időjáráshoz alkalmazkodnak: jó időben és a napsütésben kinyílnak, eső előtt borús időben pedig bezárulnak. Sajnos többnyire csak a már kifejlett, koros fenyőpéldányok fejlesztenek tömegesen toboztermést. Honnan kerül a karácsonyfa a otthonunkba? :: baznyesz-miskolc.hu. Tűlevelei 2 sorban helyezkednek el az ágakon, ezért fésüsfenyő néven is ismert. Magjának beszerzése és nevelésük körülményes, ezért meglehetősen értékesek. Általánosságban elmondható, hogy igényes fajról van szó, magas páratartalmat, napos fekvést, jó vízgazdálkodású, magas káliumtartalmú talajt igényel. Rosszul viseli a légszennyezettséget, ennek okán leginkább magánházak parkjaiba javasolt.
Talált weboldalak ebben a kategóriában: Jegenyefenyők > 17 weboldal. Kategória leírása: Fenyőfajták: Jegenyefenyők - Concolor - Kolorádói, Kaukázusi jegenyefenyő, óriás, oszlopos, közönséges jegenyefenyő... Nordmann - Kaukázusi jegenyefenyő A Nordmann v. Kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana) Normandiai fenyőként ismeretes, ami sajnálatos tévedés, mivel a fenyőfaj a Kaukázusban őshonos, Normandiához semmi köze. A fenyőfafaj valójában Alexander Nordmann finn botanikusról kapta tudományos nevét. Hogyan gondozzuk a gyökeres karácsonyfát? - Agrofórum Online. A Nordmann fenyő nagy termetű, akár a 65 m-es magasságot is elérő, szabályos kúp alakú fenyő. Kaukázusi jegenyefenyő A kaukázusi jegenyefenyő (Nordmann-fenyő, nordmannfenyő, Abies nordmanniana) dísznövényként Magyarországon is terjedő, karácsonyfának is divatos örökzöld. Tévesen gyakran "normann", illetve "normand" fenyőnek hívják, pedig se a normannokhoz, se a róluk elnevezett Normandiához semmi köze; specifikus nevét Alexander von Nordmann finn zoológusról kapta. Növényleírások: Normand Kaukázusi jegenyefenyő Tülevelei kb.
Színük kékesbe tartó szürkészöld, több kertészeti fajtáé pompásan ezüstös. Megtört levelei narancsos illatúak. Porzós virágokat majd' minden ágvégen hoz, a barkák sárgás-pirosas árnyalatúak. Sárgás-barnás, alig észrevehető termős virágokat csak az idősebb fákon, a csúcs közelében nevel. 10-15 centiméteres, felálló tobozai érés közben sárgászöldből mélybíborrá sötétülnek, majd még a megtermékenyülés évében a fán szétesnek. Magvai szeptember-októberben szóródnak szét. Életmódja: A kolorádófenyő a legtöbbet tűrő jegenyefenyők egyike. A nagyon kötött, agyagos, pangóvizes talajokat és a magas mésztartalmat ugyan nem viseli el tartósan, de szinte minden mérsékelt égövi termőhelyen telepíthető. Hazájában 3000 méterig is felhatol a hegyoldalakon, a sziklás váztalajok egyik első, fatermetű "megmunkálója". Kedvezőbb körülmények között más jegenyefenyő fajokkal (Abies grandis, A. procera), duglászfenyővel (Pseudotsuga menziesii), hemlokfenyővel (Tsuga sp. ) és hosszútűs fenyőkkel (Pinus coulteri, P. jeffreyi, P. Kolorádói jegenyefenyő karácsonyfa képek. lambertiana) zárt erdőségeket alkot.
Sok családnál egyszerűen nincs karácsony fenyőfa nélkül. A tűlevelek jellegzetes fenyőillata és maga a látvány, nem beszélve a díszítés öröméről, a legtöbb háztartásban az ünnep esszenciáját adja. A tökéletes fenyő kiválasztása fejtörést okozhat a laikusok körében, hiszen a fenyőfák nem csak a tűleveleik hullatásában, de illatukban és strapabíróságban is különböznek egymástól. Kolorádói jegenyefenyő karácsonyfa vásár. Szántai-Kis Gergő kertészmérnök, a Fitoland Belváros kiskervezető-helyettes munkatársa átfogó válaszokat adott a leggyakrabban felmerülő kérdésekre. Milyen fenyőféléket lehet kapni karácsonykor? – Tulajdonképpen bármilyen fenyőfélét be lehet szerezni, viszont a különlegesebb fajokat, mint a legtöbb jegenyefenyő, duglászfenyő, szerb luc, nem találjuk meg minden árusnál. Ezeket általában csak kertészeti árudákban, kisebb termesztőknél vagy "vágd magad" ültetvényekben lehet beszerezni – nyilatkozta a Feminának Szántai-Kis Gergő. Fotó: Nicola Tree / Getty Images Hungary – Az általánosan elterjedt, és minden árusnál fellelhető fenyőfajok a közönséges luc, a szúrós luc, azaz az ezüstfenyő, valamint a kaukázusi jegenyefenyő, közismertebb nevén a Nordmann-fenyő.
Fotó: AleksandarNakic / Getty Images Hungary – Ha valaki mégsem szeretné, hogy a fája elpusztuljon az ünnepek után, választhat konténeres termesztésű vagy földlabdás fenyőt. Ezek mérete maximum 1-1, 2 méter, körülbelül kétszer drágábbak vágott társaiknál, viszont gondos tartás esetén kiültetve vagy dézsában nevelve évekig az ünnepek dísze maradhat. Már áll a város karácsonyfája - ZalaMédia - A helyi érték. Érdemes várni a karácsonyfa-vásárlással? – Sokan azt a taktikát választják, hogy a karácsony előtti utolsó órákra hagyják a fenyővásárlást, abban bízva, hogy akkor már az eredeti ár töredékéért hozzájutnak a fájukhoz. A termelők és a kereskedők nagy része pont emiatt nem alkalmaz végkiárusítást, hiszen akkor mindenki az utolsó napra hagyná a vásárlást. Pedig adott fának ugyanannyi az előállítási és szállítási költsége december elején, mint december 24-én, emiatt nem is jogos az az igény, hogy olcsóbban kéne adni ugyanazt a fát az utolsó napon. Pláne, hogy az időben megvásárolt fa megfelelően előkészítve, vízbe állítva sokkal frissebb marad az ünnepek során, mint amelyik hetek óta a lerakatban hever.
Genetikai változékonysága nagy, egymástól jelentősen elütő állományait időben elhúzódva ismerte meg a botanika, így a több párhuzamos fajleírás együttesen is csak nehezen körvonalazza határait és belső rokonsági viszonyait. Általánosan két alfaját különítik el: a faj elterjedési területének nyugati felén az Abies concolor ssp. iowiana, keleti felén az Abies concolor ssp. concolor él. Ez utóbbi tömöttebb és kékesebb összbenyomást kelt, így vélhetőleg jobbára ebből származnak a "látványosabb" kertészeti fajták. Megjelenése: Eredeti termőhelyein 50-60 méter magasra nő; törzsének átmérője eléri a másfél–két métert. Örökzöld koronája karcsú, kúpos. Az Európában telepített példányok rendszerint mintegy feleekkorára nőnek. Kaliforniában a legmagasabb példány 58, 5 méter magas, törzsének átmérője 271 cm. Ágai szabályos emeletekben állnak, szabad állásban évtizedekig megmaradnak, a fa csak egészen idős korában kezd felkopaszodni. Hajtásai hosszúak, kopaszak, végük kissé lecsüng. Kolorádói jegenyefenyő karácsonyfa rajz. 6–8 cm hosszú erőteljes tűlevelei finoman fölfelé ívelnek; rugalmasak, de nem szúrnak.