A busszal érkezők a barlang melletti buszmegállónál, vagy a Palota Szálló buszmegállónál tudnak leszállni, utóbbitól nagyjából 600 méterre fekszik a barlang. Cím: 3517 Miskolc – Lillafüred, Erzsébet sétány Elérhetőségek: +36-46-334-130 Jegyárak (2021): felnőtt jegy 1700 Ft/fő, kedvezményes jegy 1200 Ft/fő (2021. ősz) A Szent István-barlang cseppkövei, és mesés története magával ragadja a látogatót, mi már a barlang bejáratánál éreztük, hogy igazi csodahely vár minket odalent. Szent István-barlang. Nem tévedtünk, Lillafüred barlangja olyan természeti kincs, amely több százezer éves, bámulatosan szép cseppkőemlékeket őrzött meg számunkra. Fotók: Zöld Gábor Sort by Recent Most Positive Most Helpful Látogatók véleményei
A fokozottan védett Szent István-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3, 5 km-re nyílik. Bejárata a Palota-szállótól 500 m-re, az Eger-Miskolc műút mellett található. Járatainak összhossza 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága. A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10 o C, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat. ezetett túrák indulnak minden nap egész órakor, az alábbiak szerint: Nyári időszakban (április 1. – szeptember 30. ) naponta 9. 00 – 17. 00 óráig. Téli időszakban (október 1. – március 31. 00 – 14. Csoportok részére előre bejelentkezés szükséges: tel. Szent István Cseppkőbarlang - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. /fax: (46) 334-130. Maximális csoportlétszám: 65 fő A túra időtartama: 30 perc A Tiszai-pályaudvarról 1-es busszal, vagy 1-es villamossal a Felső-Majláth állomásig, majd onnan az 5-ös autóbusszal közvetlenül a Szent István-barlang melletti buszmegállóig, vagy a 15-ös autóbusszal a Palota Szálló buszmegállóig, ahonnan 600 m-es könnyű sétával érhető el a barlang.
A monda szerint a magyarok beljebb és beljebb mentek, mígnem a hegy túloldalán fellelték a másik kijáratot, majd hátba támadták az ellenséget – sokakat a barlang előtt lelte a halál, mások a bent terjengő füsttől fulladtak meg. A barlangban számtalan különleges formájú cseppkő fellelhető – például a Pisai ferdetorony, a Flórián-kút, a Kálvária, az Elefántfej, Karthágó romjai vagy a Niagara-vízesés -, több képződményről szólnak legendák és hiedelmek, amit persze jó részletesen elmesél a túravezető. Az egyik kedvencünk a "Lebegő-kő", ami megmozdul, csikorog, ha egy hűtlen túrázó halad el alatta, a másik pedig a barlang szíve, ami 3000 évente megdobban, ez általában óriási földrengéssel jár és teljesen átrendezi a barlangot. A látogatást egyébként ajánlott összekötni a Denevér Múzeum és a Denevér tanösvény bejárásával. Pál-völgyi-barlang Budapest II. Szent istván barlang hőmérséklete. kerületében, a Szépvölgyi úton található hazánk leghosszabb barlangja, a 28, 6 kilométeres Pál-völgyi-barlang. Jelenleg 500 méteren látogatható, ám szerencsére éppen az egyik legizgalmasabb része beleesik ebbe a kijelölt szakaszba.
Első tudományos leírása és elnevezése Kadić Ottokár nevéhez fűződik, aki 1913-ban kötélhágcsóval ereszkedett le a barlangba. A barlang járóútvonalainak kialakítását 1927-ben kezdték meg, és 1931 augusztusában nyitották meg a nagyközönség számára.
Mikulás, Jancsi és Juliska). A továbbvezető lépcsősor a Kupola-csarnokba vezet, melynek bal oldalán a Megfagyott Vízesés látható, mely évezredek alatt a barlangfal felszínén végigfolyó vízből vált ki. Szembeállva a Vízeséssel, tőle jobbra a barlang egyik legnagyobb és legszebb cseppköve, a "Budapesti Mátyás-templom" látható – áll a Bükki Nemzeti Park tájékoztatójában. Az Oszlopok Terme a barlang cseppkövekben egyik leggazdagabb része. Itt nevezetes képződmény a Rokokó-oszlop és az Egri Minaret nevű cseppkőoszlopok. Egy rövidebb útszakasz megtétele után a Színház-terem fogadja a látogatót, használva a képzelőerőnket megláthatjuk a zenekari árkot és a magas állócseppkő képében a "Karmester" nevű cseppkőképződményt. Szemlő-hegyi-barlang A Budapest II. Szent istván barlang belépő. kerületében lévő Szemlő-hegyi-barlang leginkább a gyógyászati hasznosításáról ismert, ám nem mehetünk el szó nélkül amellett, milyen lenyűgöző cseppkövek és karfiolszerű mészképződmények találhatók benne. A legenda szerint a Pál-völgyi-barlanghoz hasonlóan itt is él egy kőboszorkány.
A KÉMIAI INTÉZET TÖRTÉNETE A Miskolci Egyetem Kémiai Tanszéke 2004. július 1-én két tanszék – az Analitikai Kémiai Tanszék és a Fizikai Kémiai tanszék -összevonásával jött létre. A tanszékek több évszázados múltra tekinthetnek vissza. A kémiai ismeretek oktatása hazánkban, az 1735-ben Selmecbányán a bécsi udvari kamara által alapított Bányászati-Kohászati Iskola (Bergschule) szervezeti keretei között indult meg, ahol Magyarország nemesfém- és réztermelésének fellendítéséhez a kibontakozó ipari forradalom követelményeinek megfelelő szakemberek képzése kezdődött meg. A kémia története. Az I. világháborút követően a jogelőd egyetem áttelepülésre kényszerült, 1919-ben Selmecbányáról Sopronba költözött át. Az alma mater elnevezése 1922-től Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola lett. 1934-ben a Főiskola az újonnan megszervezett budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó-, és Erdőmérnöki Karaként működött 1949-ig, amikor a Miskolcon alapított Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karává és Kohómérnöki Karává vált.
Tanszékünk a fõiskolával egyidõs. Az intézmény 1948. évi debreceni megalakulását követõen 1949 nyarától Egerben mûködik. Életét és munkáját a következõ tanszékvezetõk irányították: Dr. Bot György egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora (1948-51); Török Lajos okl. vegyész (1951-52); dr. Szõkefalvi-Nagy Zoltán fõiskolai tanár, a kémia (történeti) tudományok kandidátusa (1952-60); dr. Szûcs László fõiskolai tanár, a mûszaki tudományok kandidátusa (1960-92) és dr. Rácz László fõiskolai tanár (1992-). Tanszékünknek az elmúlt idõszakban 22 oktatója volt, akik közül öt fõállású és két óraadó tanár ma is a kémia tanszéken tanít. Tanszékünk tagjai voltak: Török Lajosné (1949-54), Török Lajos (1950-55, meghalt 1982-ben), Bilincsi Lajos (1951-55), dr. Szõkefalvi-Nagy Zoltán (1952-80, meghalt 1980-ban), dr. Bessenyei János (1960-90), dr. Gaál István (1961-93), dr. Sárik Tibor (1962-91), dr. Molnár Dezsõ (1964-88), dr. A kémia története - Könyvlabirintus.hu. Kerey Miklós (1973-88, meghalt 1988-ban), dr. Prokai Béla (1988-96), Kis-Benedek Gyuláné (1990-1995)., Kovács Zsuzsanna fõiskolai docens1994-tõl (1992-tõl óraadó), meghalt 2004-ben), dr. Lékó László fõiskolai adjunktus 1993-tól (1992-tõl a növénytani tanszék)-2004-ig, dr. Szûcs László ny.