A budapesti Jászai Mari tér legszebb platánja lett az Év Fája, a Hős Fa címet a Városliget hős platánja nyerte el, az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig a ragályi Öreg tölgy kapta. 2016-ban a Jászai Mari tér legszebb platánja lett az Év Fája Forrás: A hat hétig tartó online megmérettetésen idén összesen mintegy 18 ezer szavazat érkezett az Év Fája döntőseire, ebből a Jászai Mari téri platán 3545 vokssal szerezte meg az első helyet, és ezzel a verseny hétéves történetében először győzött budapesti fa. Idén csaknem 40 jelölt indult a versenyen, közülük a szakmai zsűri nyáron választotta ki azt a 12 fát, amelyekre a közönség online szavazhatott szeptember 5. és október 16. között. A megmérettetésre közösségek nevezhették be legkedvesebb fáikat, amelyek történeteikkel versengtek az Év Fája címért. A Jászai Mari téri platánt 1936-1938 körül ültették el a téren, amelyet eredetileg 1903-ban parkosítottak, és sokáig a Rudolf tér nevet viselte. A terület 1950-ben keresztelték át Jászai Mari térre, a magyar színésznő születésének 100. évfordulója alkalmából.
Az itt álló faóriás az ország egyik leglátogatottabb faegyede, amelynek képét számtalan családi album őrzi az alatta megpihenők képmásaival. Radnóti Miklós özvegye, Radnóti Fifi, a XIII. kerület díszpolgára is évtizedeken keresztül figyelte lakásának ablakából a platánfa sorsát és valószínűsíthető, hogy férjével gyakran meg is pihenhetett árnyékában. A Városliget hős platánja fantázianevet viselő versenyző egyike a park első és legidősebb platánjainak, sokak kedvence és nevezői szerint egyike azon ligeti fáknak, amelyek veszélyben lehetnek a Liget beépítési munkálatai miatt. Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, a Hős Fa jutalma pedig egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. Az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa a szervezet ajándékcsomagját kapta, valamint minden döntős fának jutott madárodú és etető is. A Jászai Mari téri platán jövő év elején részt vesz az európai versenyben is, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi megmérettetésen eddig háromszor nyert magyar fa, legutóbb tavaly a bátaszéki molyhos tölgy, két alkalommal pedig második helyezést értek el a magyar versenyzők.
A tölgy hosszú élete során a helyiek szerint Bátaszék oltalmazójává vált. A hozzá kapcsolódó hagyomány alapján minden év május 25-én borral öntözik meg a törzsét, hogy a következő év bő szőlőtermést hozzon. Az Európai Év Fája verseny célja, hogy erősítse a fák és az emberek közötti kapcsolatot, és felhívja a figyelmet a fák kulturális és természeti értékére. Más versenyektől eltérően itt nem a fák szépsége, mérete vagy kora fontos, hanem a történetük és kapcsolatuk a közösségekkel. A versenybe ugyanis olyan fákat lehet nevezni, amelyek fontosak a körülöttük élők számára: találkozási pontot kínálnak vagy történetek kapcsolódnak hozzájuk. A nemzetközi versenyt a European Partnership Association (EPA, Környezeti Partnerség Egyesület) szervezi, a magyar fordulót pedig a hat alapítványt tömörítő EPA magyar tagja, az Ökotárs Alapítvány. A következő magyarországi versenybe május 10-től június 10-ig lehet fákat jelölni. Az Ökotárs szakmai zsűrije dönti el, hogy a jelöltek közül mely fák jussanak a döntőbe.
Magáról a versenyről Az Európai Év Fája verseny a Cseh Köztársaságban nagy hagyományokkal bíró Év Fája verseny folytatásaként született. A cseh versenyt az Ökotárs Alapítvány cseh testvérszervezete, a Nadace Partnerství kezdeményezte és támogatja a mai napig. Az európai verseny döntőjébe a részt vevő országok győztesei jutnak tovább. Az Európai Év Fája verseny célja, hogy megmutassa a fák kulturális és természeti értékét, melyet becsülnünk és óvnunk kell. Itt tehát nem a fák szépsége, mérete vagy kora a fontos, hanem a történetük és kapcsolatuk az emberekkel. A versenyben ugyanis olyan fákat keresünk, melyek fontosak a körülöttük élő közösségeknek. A mozgalomhoz évente több százezren csatlakoznak, a résztvevő országok száma a kezdetek óta 5-ről 15-re emelkedett, és folyamatosan várjuk a további csatlakozó országokat Európából. Célunk, hogy a fák védelmének kérdése nemzetközi szintű témává váljon. Szavazatát leadhatja 2016 február 29. -ig az alábbi linken: Az eredményt április 20-án a brüsszeli díjátadón jelentjük majd be.
Az utastérben az […]
A Dohány utcai zsinagógát ugyanis nemcsak az ortodoxia, de a szakadást elutasítók közössége sem tekintette magáénak. Bevett nézet szerint a status quo hívei saját, konzervatívabb rítusú imaházat szerettek volna, ezért e célból 1867-ben megvettek két lakóházat a Rumbach Sebestyén utcában. Itt épült fel hamarosan közadakozásból az új imaház, amely a zsidónegyed úgynevezett zsinagóga-háromszögének második darabjaként született meg a híres bécsi szecessziós építész, Otto Wagner (1841-1918) tervei alapján. (Érdekes a kronológia: utolsóként a legkonzervatívabb, azaz az ortodoxok imaháza, a Kazinczy utcai zsinagóga épült fel 1912 és 1913 között, a Dohány utcai zsinagógával folytatott "verseny" szellemében. ) Az osztrák építészt társtervezőként, leginkább a kivitelezésben Kallina Mór (1844-1913), a magyar neoreneszánsz építészet kiemelkedő alakja ( Honvéd Főparancsnokság épület, Budai Vigadó) segítette. A zsinagóga felekezeti hátterét illetően ugyanakkor itt feltétlenül utalni kell arra, hogy újabb kutatások szerint (Haraszti György, Komoróczy Szonja Ráhel) a szakirodalom és a Mazsihisz által egyaránt elfogadott állásponttal ellentétben a Rumbach voltaképpen nem a status quo ante irányzat, hanem a konzervatívabb ízlésű neológok számára épült.
36 70 340 6164 Email. 1980 Sátoraljaújhely Széphalom. S zephalom Telepules Wikipedia Deák Ferenc tér Dohány Utcai Zsinagóga Szimpla Kert. Kazinczy ferenc épület. Az 1908-ban alapított iskola Győri Magyar Királyi Állami Felsőbb Leányiskola néven kezdte meg működését a belváros egy földszintes házában a Czuczor utca 26-ban. Századi köntösbe bújt házsort a Baross úti sarkon egy földszint3 szintes XIX. A földszint1 emeletes késő-középkori eredetű XVIIIXIX. Egykor A férfi izzasztóterem fekvőpadjai Kubinyi Ferenc és Vahot Imre Magyarország és Erdély képekben című 1853-ban megjelent kötetéből. A Három Rózsa Szálló helyén egykor az 1767-ben épült Kura azaz Kurta majd Uradalmi 3 rózsa nevű fogadó állt. A múzeum létesítésének gondolata Dr. 1980 Budapest III. 1997-ben nyert pályázati pénzből és az Önkormányzat saját forrásából a régi épület felújítására bővítésre került sor. Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Is megkezdődött a képzés. Az épület Széchenyi utcára van címezve de jelentős homlokzati fronttal rendelkezik a Kazinczy utcán is.
A második világháború idején az épületet is kár érte. A zsinagógaudvart a magyar hatóságok 1941-től internálótáborként rendezték be, itt gyűjtötték össze azokat a "rendezetlen állampolgárságú" zsidókat, akiket a németek később Kamenyec-Podolszkijban gyilkoltak meg, miután a magyar hatóságok az ország keleti határához deportálták őket. Erre az épület falán elhelyezett tábla emlékeztet. A német megszállás idején a zsinagóga koncentrációs táborként funkcionált, a pesti gettó létrehozása után azonban elindulhattak az istentiszteletek. Budapest ostroma a zsinagógát sem hagyta érintetlenül: az épület mennyezetének szerkezete megsérült bombabecsapódás következtében, ami az üvegablakokat és a lépcsőházat sem kímélte. A sérülések azonban nem tűntek túl komolynak, így a visszatérők adományaiból meglehetősen gyorsan, már 1946-ra sikerült helyreállítani az épületet. A hívők száma azonban egyre fogyatkozott, miközben az épület állapota egyre veszélyesebbé vált. A tulajdonos, a Budapesti Izraelita Hitközség 1961-ben a templomteret lezáratta, raktárrá alakítva azt.
Nemrég állították helyre teljes pompájában a budapesti Rumbach Sebestyén utca legértékesebb ingatlanát, a "Rumbach zsinagógát". Ennek apropóján tanulságos felidézni az épület történetének néhány fontosabb időszakát, illetve a zsinagóga megszületésének körülményeit. A zsinagóga felépítésére 1869 és 1872 között került sor, ennek hátterében pedig azok, a magyarországi zsidó vallási irányzatok közötti viták húzódtak meg, amelyek az 1868-as zsidó kongresszust követően végleges szakadáshoz, a neológ, az ortodox, majd a status quo ante hitközségek létrejöttéhez vezettek. Az ellentét lényege életmód- és szemléletbéli különbségekre, többek között arra a kérdésre vezethető vissza, hogy van-e létjogosultsága a zsidóság közéleti szerepvállalásának és ezzel szoros összefüggésben a vallási életet érintő modernizációs elképzeléseknek. A reformokat sürgető irányzat, a neológia hívei – ők jellemzően a zsidóság gazdagabb, nagyvárosi, polgárosult és nyitottabb életformát képviselő rétegét alkották – a vallási élet megújítását szorgalmazták, amely a zsinagógaépítészettől, az öltözködésen (pajesz, valamint a megkülönböztető vallási ruhadarabok, jelképek viselésének elutasítása a civil életben), a rabbi szerepének újragondolásán, a magyar nyelvű prédikáció bevezetésén át az orgonahasználatig számos területet érintettek.
A Kelet varázslatos világa akár Magyarországon is megérintheti az embert, köszönhetően azoknak a titokzatos japánkerteknek, melyekbe elkalauzolunk benneteket. Ha pedig már elindultok, akkor a bámulatos cseresznyefa-virágzást is érdemes megnézni - mutatjuk, hogy hol. Ha vérbeli olasz ízekre vágyunk, nem kell Rómáig vagy Nápolyig utaznunk ahhoz, hogy belekóstoljunk a dolce vita ízeibe, elég csak Budapest kedvelt, autentikus olasz éttermeimnek egyikébe ellátogatnunk. Mutatjuk is a kedvenc 10 olasz éttermünket! Legnépszerűbb cikkek Érdekes cikkeink