2022. február 1. | | Olvasási idő kb. 5 perc Az élet egyik nagy kibaszása, hogy amíg éljük, csináljuk, toljuk, addig nem vagyunk tudatában annak, mit miért teszünk, mire miért vágyunk, és mitől sikerül vagy nem sikerül azt véghez vinni. Vannak persze magyarázataink, de valódi rálátásunk nincs, mert ahhoz távolság kellene – ezt tudja megadni az idő múlása, vagy olykor egy regény, máskor egy film. Pedro Almodóvar új filmje, a Párhuzamos anyák is ezzel a tágabb perspektívával szolgál, de olyan ügyesen, hogy itt is csak a legvégére áll bennünk össze a kép, pont, mint az életben. Súlyos és megterhelő történet, ami mindannyiunkhoz szól, és végül mégis csak felemelő élménnyé változik. Gyárfás Dorka ajánlója. – Az élete közepe felé járó Janis (Penélope Cruz) – aki Janis Joplinról kapta a nevét hippi anyjától – sikeres fotósként és egyedülálló nőként él Madridban, de mint annyi embert az ő korában, egyszer csak elkezdi foglalkoztatni a családi múltja, a gyökerei. Almodovar új filmje. (Igen, valamiért el kell jutni a negyvenes évekig ahhoz, hogy az emberben feltámadjon az igény, hogy visszafelé tekintsen, és a saját életét az ősei örökségének tükrében megvizsgálja.
A középkorú Janis (Penélope Cruz) repes az örömtől, míg a kamaszkorú Ana (Milena Smit) traumaként éli meg, hogy anya lett. A kórház folyosóján Janis vigasztalni próbálja Anát. Pár mondat elegendő ahhoz, hogy szoros kötelék alakuljon ki a két nő között. A tartalom nem elérhető A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva. Az anyaság Don Quijotéja – Pedro Almodóvár új filmje január végén érkezik a hazai mozikba | PHENOM. A filmet a rendező rajongói premier előtt, január 21-én pénteken 20 órától megtekinthetik a Filmszerész filmklub extra eseményén a Művész moziban. A Párhuzamos anyákat néhány filmszínházban Pedro Almodóvar első angol nyelvű rendezése, a Jean Cocteau azonos című színházi monológjának Tilda Swintonnal készített szabad adaptációja, az Emberi hang kíséri. A 30 perces rövidfilmet a rendező 2020-ban forgatta. Címkék: Milena Smit, Párhuzamos anyák, art mozi, film, mozi, pedro almodovar, Penelope Cruz
A mű a spanyol mester első angol nyelvű rendezése, Jean Cocteau azonos című színházi monológjának szabad adaptációja. Hősét, a hűtlen szeretőjére várakozó nőt Tilda Swinton alakítja. Szintén női közösségbe enged bepillantást a tavalyi év sikerfilmje, a 2021-es Goya-gálán négy díjjal is elismert A lányok, amely egy zaragozai katolikus leánygimnázium életébe kalauzol el október 27-én. A patriarchális társadalom korlátozó tradíciói adják az október 28-án látható Vakító villanás című film alapélményét is, amelynek amatőr szereplői egy elnéptelenedő extremadúrai falu idős asszonyai. Pedro Almodóvar megkezdte az új filmje, a Madres Paralelas forgatását. A filmhéten vígjátékokat, road movie-t és thrillereket is vetítenek. Két magányos nő, két generáció egymásra találásának komédiája az Egy kis kellemetlenség, amely egy különös eltartási társbérlet körül forog. Frivol kapcsolati komédia a Szenvedélyes szomszédok, Cesc Gay (Péntek Barcelonában, Truman) kamaradarabja, amelyben egy középkorú madridi házaspár új szomszédokat kap. Fekete humorral átitatott road movie a Normális világ, amelyben egy madridi színházrendező anyja halálakor ellopja a koporsót, hogy az asszonyt kívánságának megfelelően az óceánba temesse.
Egy másik rendező viszont elárulta, hogy gyűlöli a képregényfilmeket Publikálva 2021. november 18. Almodovar új filme les. 17:30 A képregények adaptációi évtizedek óta népszerűek, de a kétezer-tízes években váltak igazán megkerülhetetlenné a világ mozis piacán. A gyakran egy kaptafára készülő filmek megosztják a közönséget és az alkotókat egyaránt, és amióta Martin Scorsese két évvel ezelőtt beszólt a Marvelnek, számtalan rendező foglalt állást a témában. Most az elmúlt évtizedek európai mozijának egyik legelismertebb szerzői filmesétől, Pedro Almodóvartól is megkérdezték, hogy rendezne-e képregényfilmet, amire ő igennel felelt, és meg is nevezve azt a DC-s szuperhősnőt, akivel szívesen foglalkozna. "Szeretnék csinálni valamit Batgirllel a középpontban, de azt a magam módján kellene megcsinálni" - válaszolta kérdésre a spanyol rendező új filmje, a Párhuzamos anyasorsok (Madres paralelas - fenti képünk ennek az előzeteséből származik) vetítése előtt az Amerikai Filmintézet fesztiválján (via Collider). Almodóvar 1999-es drámája, a Mindent anyámról a legjobb idegennyelvű, 2002-es Beszélj hozzá című filmje pedig a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában nyert Oscar-díjat, és és mindig is erős női karakterek jelentek meg műveiben.
A Hispánia megannyi arcát felmutató művek kivétel nélkül eredeti nyelven, magyar felirattal kerülnek műsorra a Filmhét programjában. A Spanyol Filmhét programját itt találja.
Pedro Almodóvar filmjének világpremierje a 2020-as velencei filmfesztiválon volt. Emberi hang spanyol rövidfilm, 2020 Rendező: Pedro Almodóvar Író: Jean Cocteau Forgatókönyv: Pedro Almodóvar Szereplők: Tilda Swinton, Agustín Almodóvar Producerek: Agustín Almodóvar, Eduardo García Alonso, Esther García, César Pardiñas Magyarországon forgalmazza a Cinetel Kft.
Az 1989-es romániai forradalom idején családjával Bukarestben tartózkodott, ő is kint volt az utcán, a tömeggel együtt tüntetett. 1990 március elején hazaköltöztek Marosszentgyörgyre. Vasárnap, Nyugati pályaudvar, két óra. És miért fontos ember Puczi Béla? Biztosan ismerik ezt a mondatot: "Ne féljetek, magyarok, mert itt vannak a cigányok! Magyarbarát cigányok – Marosvásárhely – Infovilág. " "Ne féljetek, magyarok, mert itt vannak a cigányok! " – ezt kiáltották az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányok. Puczi Béla volt az egyik vezetője a magyarokat védő roma csapatnak, megtorlásul börtönbe zárták és megkínozták. "Amikor a börtönbüntetés elől Magyarországra menekült, nem hősként, hanem román cigányként tekintettek rá. Sok hányattatás után 2009-ben, 61 évesen hajléktalanként halt meg Budapesten" – olvasható Puczi Béla emléktáblájának avatására létrehozott Facebook-oldalon. Az avatás vasárnap lesz délután két órakor, a Nyugati pályaudvar melletti taxiparkolónál. Fotó: Forrás: Facebook A szervezők szerint Puczi Béla emlékének ápolása az évek során etnikai hovatartozástól és világnézettől függetlenül közüggyé vált.
A semmiből azonban egyszer csak elhangzott az az azóta már híressé vált kiáltás: "Ne féljetek, magyarok, itt vannak a cigányok! " Egy újabb csapat jelent meg a főtéren, hogy segítséget nyújtson a felbőszült tömeggel szemben. A vezetőjük Puczi Béla volt, magyar származású, cigány nemzetiségű "bozgor", ahogyan a falujában nevezték, vagyis hazátlan – idézte fel az eseményeket Karácsony Gergely. ( A legfrissebb hírek itt) Puczi Bélát utána meghurcolták, börtönbe zárták és több hónap után szabadulhatott csak. A folyamatos rendőri zaklatások miatt családjával Magyarországra jött és menekültstátuszt kért. Közteret nevezhetnek el Puczi Béláról - Blikk. – Zaklatott élete azonban mintha csak ekkor kezdődött volna igazán. Magyarországon is kijutott neki a megkülönböztetésből, a menekültstátuszt sokáig nem kaphatta meg, amikor pedig már kijárt neki, nem igazán lehetett boldog. Addigra az élet nagyon megviselte, több társát elvesztette, a vele történt igazságtalanságokat pedig nem tudta feldolgozni. Egyedül, nyomorban halt meg 2009-ben Budapesten – írta Karácsony, aki igazi hősnek nevezte Puczi Bélát, akit kora nem tudott méltóképpen tisztelni.
Puczi Bélát Romániában magyarpártiként, Magyarországon cigányként üldözték. Tisztelői most emléktáblát akartak avatni ott, ahol ennek a legjobb helye lenne: a Nyugati pályaudvarnál. Ezt az illetékesek annak ürügyén, hogy Puczi Béla nem volt MÁV-alkalmazott, megakadályozták. Az emberminiszter pedig, aki amúgy sem annyira bánja, ha az embereket merő szeretetből különválasztják, mondhatni szegregálják, "megoldásként" azt javasolja, hogy a leendő roma kulturális központ falára kerüljön Puczi Béla emléktáblája. Éltében-holtában mindenki maradjon csak a helyén, ne vegyüljünk, emberek, nincs itt semmi látnivaló, ugyebár. Puczi béla marosvásárhely irányítószám. Ugyanez a Balog Zoltán mondta pár hónapja, hogy "a magyar közösségek és a kormány sem döntötte el azt a kérdést, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányok tehertétel vagy erőforrás". Őszinte, szívből jövő nyilatkozat volt, s a miniszter mögött ott állt a magyar nemzet egy tekintélyes részének támogatása. Talán sokan már el is döntötték magukban a választ: tehertétel. Még akkor is, ha a magyarul beszélő romák be és el nem fogadása Erdélyben falvak teljes magyartalanítását is jelenti, hiszen van, ahol már csak a roma lakosság ápolja a magyar nyelvet és a magyar kultúrát.
Nyáry egyetlen sorban sem említette, hogy ő bizony azokkal állt egy oldalon, akik nem olyan régen, még kitagadták a határon túli magyarokat a nemzetből. Nyáry Krisztián Forrás: MTI/Marjai János Ahogy arról sem szólt megható bejegyzésében a Facebook-celeb úr, hogy abban az időszakban is vezető beosztást töltött be Demszky Gábor mellett a főváros élén, amikor Puczi Béla hajléktalanként a főváros utcáin tengődött. Persze megértek mindent, azok még más idők voltak, érzékeny téma volt akkoriban ez a magyar ügy. Nem volt ajánlatos magyarkodni, nem tűnt kifizetődőnek egy székelyföldi cigányt magyarként kezelni. Akkor még az a narratíva volt divatozóban Nyáryék politikai közösségében, miszerint a Puczi-félék mindössze magyarul beszélő románok, éppen olyanok, mint a magyarul beszélő ukránok, szlovákok és szerbek. Ez a fajta "magyar" a jóléti juttatásokra pályázik, semmi másra. Puczi béla marosvásárhely térkép. Ne fizessünk rá a kettős állampolgárságra! - szólt a nyugati értelembe vett demokraták intése. A történet azonban nem Nyáryról szól, a mai Facebook személyiséget már nem lehet felelőssé tenni a korábbi főnökei bűnéért.
Nemrég avatták fel az – emlékezetbe "Fekete márciusként" beivódott – 1990-es véres román-magyar összecsapás áldozatainak, sebesültjeinek és meghurcoltjainak az emlékművét a Marosvásárhellyel csaknem összeépült Marosszentgyörgyön. A római katolikus és református temető határán felállított obeliszk magyar, cigány és egyetemes érvényű jelképekkel idézi fel, hogy 1990 márciusában a közeli romák a megtámadott marosvásárhelyi magyar közösség védelmére siettek. Egyidejűleg Marosszentgyörgy lakói úttorlaszokkal igyekeztek megakadályozni, hogy a távolabbi falvakból hozott, felhergelt román parasztokat szállító autóbuszok és teherautók bejussanak Marosvásárhelyre. Az emlékmű felidézi a szállóigévé vált márciusi jelszót: "Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok! " Nekik köszönhető, hogy nem lett még nagyobb a tragédia, még több áldozat. Puczi Béla-emléktábla – Köztérkép. Ám az akkori hatóságok köszönet helyett "megtorló intézkedéseket hoztak ellenük": hat személyt be is börtönöztek. A hat, helyi halottból három magyar, három roma, illetve három katolikus, három pedig református volt.
FOTÓ: Setét Jenő / Facebook
Forrás: Tovább a cikkre »