Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár
De vajon őseink hogyan őrizték meg fogaik épségét ilyen körülményes procedúrák nélkül? Egyáltalán milyen volt a fogazatuk és étrendjük a modern emberéhez képest? És minek köszönhető, hogy az egykor fontos funkciót betöltő bölcsességfog ma már útban van? Zöld híd lakópark vélemény minta. A Scientific American oldalán bukkantunk rá arra az érdekes interjúra, amelyben Peter S. Ungar paleoantropológus és evolúcióbiológus, az Evolution's Bite: A Story of Teeth, Diet, and Human Origins című könyv szerzője egy csomó fogas kérdésre választ ad. Íme: Miért lett népbetegség a fogszuvasosdás? A bioarcheológiában az az elfogadott álláspont, hogy a mezőgazdaság megjelenésével és a szénhidrátfogyasztás elterjedésével kezdett el nőni a fogszuvasodás mértéke. "A szénhidrátok - különösen az Ipari forradalom óta könnyebben elérhető feldolgozott cukrok - megágyaznak és táplálékul szolgálnak a szájüregi baktériumoknak. Az ideális fogmosási technika A forgó fejű elektromos fogkefékkel ellentétben a szónikus fogkefét az íny és a fogak csatlakozásán kell vezetni.
Abortusztabletta ára Lg watch urbane okosóra Juhász testvérek bor
Számos módon (a tudományos ügyosztály vezetése, választási plakátok rajzolása stb. ) segítette a romániai magyarság baloldali irányultságú politikai és művelődési szervezetének, a Magyar Népi Szövetségnek a munkáját, ugyanakkor a kommunista pártba baloldali barátai szorgalmazására sem lépett be. Budapestre 1949 tavaszán, röviddel az erdélyi magyar értelmiségiek ellen tervezett román hatósági fellépés előtt költözött vissza. A kilátásba helyezett egyetemi tanszékvezetői, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói állása helyett – az egyre jobban kiépülő, a népi mozgalomban ellenséget látó kommunista diktatúra közepette – csak megbízott egyetemi előadóként, a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának régészeti előadójaként, majd a Nemzeti Múzeum Középkori Osztályának vezetőjeként volt módja dolgozni. Az 1956-os forradalom idején több újságban is megjelent az a nyilatkozata, amely szerint október 23-át ünneppé kellene nyilvánítani. Ezért később érték bizonyos hátrányok (például nem engedélyezték részvételét egy Mongóliába tervezett kutatóúton), azonban 1957. január 1-től ismét rendes tanári állást kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), és így kikerült a Nemzeti Múzeum Fülep Ferenc fémjelezte, László Gyula számára igen nyomasztó légköréből.
Innen vezetett az útja a budapesti képzőművészeti főiskolára, majd az itteni tudományegyetemre, ahol művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz és régészet szakot hallgatott. Fordulatokban gazdag életpályájáról, melynek sorsdöntő évében, 1935-ben két oklevéllel és egy summa cum laude doktori diplomával kezében a művészi pálya és a régészet között választhatott, és az utóbbi mellett döntött, – hosszan lehetne értekezni, de ettől terjedelmi okok miatt inkább eltekintek. Viszont az élete és szerteágazó munkássága iránt érdeklődőknek ajánlom a figyelmébe a Múlt-kor történelmi portál sok részletre kiterjedő tisztelgő összegzését László Gyula életművéről. Most inkább az ő kolozsvári éveire, főleg annak első szakászára fókuszálnék. Jó okom van erre, mert e hét első napján jelent meg a Kairosz kiadó gondozásában Régészeti iskola a kincses városban (1940-1944) László Gyula kolozsvári évei című több mint 400 oldalas monográfia, melynek szerzőjével, M. Lezsák Gabriellával ebből az apropóból készített interjút a Magyar Nemzet.
A tudomány és művészet kettősége: Párhuzamosan folytatott kiemelkedő régészeti és képzőművészeti munkásságot. A művészet szeretetét lírai alkatú édesanyjától, a tudomány szeretetét pedig édesapjától kapta útravalóul. Hol festő szerettem volna lenni, hol régész és a székely őstörténet megírója. Ez a két természet nagyjában hétesztendőnként váltakozott bennem... Amikor az egyik kifáradt, erőre kapott a másik. ) Csinálom, amire a sorsom kényszerít. Nem azt, amihez kedvem van, hanem amire a sors kényszerít. Ha most rajzolnom kell, akkor azt teszem, ha meg írnom kell, akkor írok, tehát ilyen kényszerítésekből formálódik tovább ez a kettőség az életemben. ) Rajzai: Kétféle rajzaim vannak: Elsőül vonalrajzok, főként meztelen leányokról. Egyetlen vonallal készültek. Általában inkább vonalmuzsika, semmint rajz. Rajzaim másik része kortársaimról készült arcképsorozat, számuk talán hatszáz. Míg barátaim beszélgettek, én rajzoltam őket. A magyar szellemi élet panteonja gyűlt ezeken össze. ) Otthonának falain Kodály, Bartók, Tersánszky, Illyés, Tamási Áron, Füst Milán rajzportréi jelezték, hogy benne élt a magyar művelődéstörténet legmagasabb szférájában.