Ezzel kapcsolatban a Gárdonyi Rendőrkapitányság munkatársai felhívták a figyelmet, hogy a tó jegének vastagsága még nem megfelelő, ezért azon tartózkodni életveszélyes. Velencei tó vizszint . Aki a tiltás ellenére rámegy, szabálysértést követ el. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője továbbra is a legnagyobb problémának a csapadékhiányt látja. "A megoldás az eső lenne, de az sajnos nincs" – fogalmazott. Forrás: Pecaverzum Kiemelt kép: Czimbal Gyula
2022. február 14., hétfő 12:57 A tavalyi évben a Velencei-tó vízállásával kapcsolatosan számos cikk jelent meg mind az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, valamint a hírportálok oldalain. Kiemelkedő szerepe az extrém időjárás jóvoltából bekövetkezett alacsony vízszintnek, valamint az ebből eredő oxigénhiány okozta tömeges halpusztulásnak volt köszönhető. Bővebben itt olvasható: A Velencei-tó oxigénháztartásának problémái és a halpusztulás Főigazgatóságunk a Földmegfigyelési Információs Rendszer oldalán () elérhető műholdképekkel illusztrálja a 2021. évi Velencei-tó vízállás változásátvideó formájában. A képek 2021. februártól októberig mutatják a Velencei-tó vízszint változását. A felvételek az Európai Unió és az Európai Űrügynökség közös, Copernicus földmegfigyelő program Sentinel-2 nevű nagy felbontású, multispektrális szenzorokkal felszerelt földmegfigyelő műholdjainak felvételei. Folyamatosan emelkedik a Velencei-tó vízszintje. Két felvételt választottunk ki terület alapú elemzés céljából - a 2021. február 28. és az augusztus 7-i felvételeket, melyeken már szemmel is látható a víz szintjének a változása.
Szerda reggel már csak 77 centimétert jelzett Agárdnál a vízmérce. Összehasonlításképp: egy évvel ezelőtt ugyanott ez az érték még 90 centiméter volt. A hiányzó víztömeg utánpótlására sem lehet a közeljövőben számítani – figyelmeztetett az Időkép. A jelentős vízvesztésnek elsősorban a tartós szárazság és a meleg miatti párolgás az oka, hiába emelkedett a téli időszakban a tó vize 100 cm-es magasságba, az akkor észlelt növekményt mára elvesztette. A szórványos záporok, zivatarok a prognózis szerint nem elégségesek ahhoz, hogy visszaállítsák az ideális vízszintet. Az elmúlt napokban a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója arról beszélt, hogy meg kellett kezdeni az oxigéndúsítást, hogy elkerüljék a Velencei-tó halainak tömeges pusztulását. Index - Belföld - Már csak 77 centiméteres a Velencei-tó vízállása. Emlékezetes, hogy tavaly júniusban, 101 cm-es vízállásnál következett be jelentős halpusztulás, majd augusztusban megismétlődött. A MOHOSZ akkori felmérése szerint a halállomány másfél százaléka veszett oda.
Jelenleg is zajlik a Velencei-tó vizének pótlása, a Pátkai-tározóból még eresztik a vizet a tóba – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a kérdéseire. A vízpótlás azt követően vált szükségessé, hogy tavaly nyáron kritikusan leapadt a tó. A sekély vízben az oxigéntartalom is lecsökkent, ami halpusztulást okozott. Velencei tó vízszint vízügy. Az OVF víztározók segítségével igyekezett megoldani a problémát, de a Zámolyi- és Pátkai-tározók vízminősége az enyhébb őszi időjárásban többek között alga- és szervesanyag-tartalma miatt ezt nem tette lehetővé. Ezért előbb a Zámolyi-tározó vizét engedték át a Pátkai-tározóba, majd amint a víz hidegebb lett, és javultak a vízminőségi paraméterek, kezdték beleereszteni a tóba is, tavaly december 8-tól. Ennek – és az időközben a környéken lehullott 30 milliméternyi csapadéknak is – köszönhetően a tó szintje az agárdi mércénél a legutóbbi, szerda reggeli mérés szerint 99 centiméteres volt. A vízügy szerint a tározók leeresztése 13 centiméterrel emelte a vízszintet, amely a vízpótlás kezdetén 83 centiméteren állt.
1863 és 1866 között annyira, hogy feljegyzések szerint medrében a fehérvári huszárok gyakorlatoztak. Vészes vízhiány legutóbb 1993 és 2003 forró és száraz nyarain fordult elő, aztán a nedvesebb időszakokban szép lassan újra feltöltődött a tó. Noha köztudott, hogy minden tó sorsa, hogy előbb-utóbb feltöltődik, elmocsarasodik, a tizenkét-tizenötezer éve keletkezett Velencei-tó azonban még csak életútja felénél jár. És, ahogy eddig is, valamikor pocsolyává fogy, valamikor pedig kiárad. Ez az esőzésektől függ. Csakhogy ennek ma már nem kellene így lennie. A tó ugyanis régóta szabályozható, keleten a Császár-víz (Császár-patak) táplálja, amelynek felső szakaszára már ötven éve víztározók épültek. A zámolyi és pátkai tározó együttesen tíz-tizenegymillió köbméter vizet képes összegyűjteni. Ennyi víztömeg pedig negyven centiméterrel emelhetné a vízszintet. Akkor mi itt a probléma? Hát az, hogy most alig van bennük víz, ráadásul annak minősége sem megfelelő. Már kritikusan alacsony a Velencei-tó vízszintje Agárdnál - Blikk. A patakocska pedig csak lassan tölti fel a tározókat.
Mihályi Győző 1954-ben született a Heves megyei Tiszanánán. 1978-ban szerzett diplomát a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Friss diplomásként tapasztalatra és színpadi rutinra a legjelentősebb vidéki színházakban – Kaposvárott, Kecskeméten, és Miskolcon – tett szert, majd a fővárosi közönség is felfedezhette magának, hiszen a Radnóti, a József Attila, a Nemzeti, és a Pesti Magyar Színház társulatát erősítette, jelenleg az Újszínház tagja. Több filmben szerepelt. Munkásságát Jásza Mari-díjjal, érdemes művész címmel ismerték el, jelenleg a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Az ünnepséget a Nemzeti Színház művészeinek Bessenyei Ferenc tiszteletére adott emlékműsora zárta. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Az ő igazgatása alatt élte virágkorát – még a háború előtt – a Nemzeti, aztán a politikai hatalom őt is félreállította. A meghurcoltatások után Kaposváron engedték először rendezni. Így találkozhattam 1956-ban Németh Antallal, és az ő ajánlásának köszönhetem, hogy 1959-ben a Nemzeti Színház társulatának tagja lettem. De már ez is történelem! A színházi adattár szerint a régi Nemzetiben is száznál több szerepet játszott… – De ugye most nem fogunk minden szerepemről beszélni? Felsorolni sem tudnám! Fotó: Eöri Szabó Zsolt Nem vezetett naplót? Nem dokumentálta az eseményeket? – Nem. Pedig kellett volna. Most talán már én vagyok a legidősebb, aki még olyan legendás művészekkel játszhatott együtt a Nemzetiben, mint például Básti Lajos, Sinkovits Imre, Agárdy Gábor, Raksányi Gellért, Bessenyei Ferenc, ott volt Ungvári László, Lukács Margit, és még hosszan sorolhatnám. Nemcsak a velük kapcsolatos történeteket kellene megörökíteni, hanem azokat az anekdotákat is, amelyeket ők meséltek nekem azokról a nagy öregekről, akikkel pályakezdőként még ők is játszhattak.
Figyelni a költők szavára - Az utolsó interjú Csurka Lászlóval Áldás és átok a neve, megszólalt Bessenyei Ferenc unokahúga - Ripost Várta a halált Bessenyei Ferenc - Blikk Felesége B. Élthes Eszter "Férjem, a komédiás" címmel írt róla könyvet, mely 2004-ben jelent meg. Díjai, kitüntetései: Kossuth-díj - 1953, 1955 Érdemes művész - 1954 Kiváló művész - 1970 SZOT-díj - 1978 Munka Érdemrend A Magyar Népköztársaság Zászlórendje - 1989 A Nemzeti Színház örökös tagja A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje - 1994 Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában - 1997 A Nemzet Színésze - 2000 2001 1998 1992 A templomos lovagok kincse 6. 3 színész (francia-magyar-portugál ifjúsági filmsorozat, 26 perc, 1992) 1991 1988 A rablólovag 8. 9 (magyar tévéfilm, 78 perc, 1988) 1987 A másik ember 8. 1 (magyar háborús filmdráma, 211 perc, 1987) 1986 A falu jegyzője 9. 3 (magyar tévéfilmsorozat, 1986) 1985 A nagymama 9. 0 (magyar tévéjáték, 90 perc, 1985) 1984 Különös házasság 10 (magyar tévéfilmsorozat, 87 perc, 1984) 1983 Mint oldott kéve 8.
Robusztus termete, zengő orgánuma, elegáns, szuggesztív egyénisége, intellektuális ereje, elemi erejű szerepformálása mágnesként vonzotta a közönséget. Alkata a szilárd és kikezdhetetlen hősök megszemélyesítésére predesztinálta, ami az akkori politikai vezetés számára is kapóra jött. A drámától a musicalig minden műfajban otthonosan mozgott, a Fővárosi Operettszínházban is bizonyította sokoldalúságát. Musicalszerepei révén – főleg mint Tevje, a Hegedűs a háztetőn tejesembere – is a csúcsra jutott, ez a karakter is összeforrott a nevével. Ötvenöt játék- és tévéfilmben játszott, egyebek közt a Dúvadban, az Egy magyar nábobban, az Egri csillagokban, A fekete városban. 1956. október 23-án, a forradalom kitörésekor egyetemisták vitték a Bem térre, ahol a tömegnek elszavalta a Szózatot. Őt választották meg a Nemzeti Színház forradalmi bizottságának elnökévé, mindezért a bukás után szilenciummal kellett bűnhődnie. A hatvanas évek közepén négy évet a Madách Színházban játszott, majd a Nemzetihez, 1973-ban ismét a Madáchhoz, 1980-ban újra a Nemzeti Színházhoz igazolt.