A társasház ellenőrzés feladata bizalmi pozíció. A társasház feladati közül a legfontosabb a számvizsgáló bizottság feladatainak megszervezése. A számvizsgálás annyira bizalmi pozíció, hogy szinte minden érdekérvényesítés a számvizsgálók rátermettségén múlhat. Sajnos a közösség nem minden esetben helyezz arra hangsúlyt, hogy megfelelően felkészült személyeket válasszon számvizsgálónak. Sokszor a számvizsgáló bizottsági tagok is vélt döntési jogköröket vindikálnak maguknak. Közös képviselő díjazása. Sokszor elhangzik, hogy "csak" 25 albetét felett kötelező a számvizsgáló bizottság. Nem szabad elfeledkezni azonban arról sem, hogy a számvizsgáló bizottsággal nem rendelkező társasházak közössége is ellenőrizze a közös képviselő ügyintézését, a törvény felhatalmazást ad a tulajdonostársaknak, hogy a szervezeti-működési szabályzatban a közösség által felhatalmazott tulajdonostárs lássa el az ellenőrzési feladatokat. Jogkörét tekintve a számvizsgáló bizottság ellátja a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság, mint ügyintéző szerv, és szintén a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke, mint képviselő szerv ellenőrzését és felügyeletét.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 17. § (3a) bekezdése szerint ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre – az igénybevétellel arányosan – áthárított díja, különösen a közüzemi szolgáltatásnak a díja. Vannak azonban kivételek. Lássuk, melyek ezek! Közös képviselő díjazása A társasház által kötött biztosítás és takarítás díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazásra, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre nem vonatkozik a szabály. Társasházi közös költség Nem alkalmazható a szabály a bérlőre áthárított társasházi közös költségre sem, még ha az tartalmaz is például vízdíjat, szemétdíjat. Mi minősül bevételnek ingatlan bérbeadása esetén?. Tehát a bérlő által megfizetett közös költség a bérbeadó ingatlan-bérbeadásából származó bevételének minősül, amelyből költségelszámolásra van lehetőség. Rezsiköltséget tartalmazó fix összegű bérleti díj Szintén nem alkalmazható a szabály, ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, ami tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg.
Ezekben az esetekben ugyanis a szolgáltatás díja az igénybevétellel arányosan nem hárítható át a bérlőre. Ilyenkor az egyösszegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan-bérbeadásból származó bevételnek számít, melyből levonhatók a költségek. A szabály arra sem vonatkozik, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérő-órák által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatónak, mert ebben az esetben sem a fogyasztással arányosan hárítja át a közüzemi díjakat a bérbeadó a bérlőre. (Adópraxis Szerkesztőség) (Lezárva: 2020. A közös képviselő díjazása, szerződése » Társasingatlankezelő » Nagykanizsa. szeptember 30. ) Adópraxis (2020-09-30)
Ha a lakásmegosztás, vagy lakásösszevonás miatt a fentitől eltérően a többi tulajdonostárs tulajdoni hányada változik, akkor az alapító okirat módosítása csak egyhangú (100%) hozzájárulásával lehetséges Ha mindezen túlestünk, sajnos még mindig van teendőnk, ugyanis a változásokat a földhivatalnak is be kell jelentenünk. Ehhez szükségünk lesz az építési engedélyre, használatbavételi engedélyre, lakásmegosztás esetén az építésügyi hatóság által jóváhagyott vázrajzra, az alapító okirat módosítására és kiegészítő alaprajzra Miért fontos mindez, mikor gyakran előfordul, hogy például két összevont lakás nem egy helyrajzi számon áll, a megosztott lakások pedig egy helyrajzi számon állnak és úgy tűnik, hogy nincs semmi baj? Nincs is baj, egészen addig, amíg például banki finanszírozással kívánjuk megvásárolni az ilyen ingatlanokat, mert számos bank nem ad kölcsönt ilyen ingatlanokra, vagy csak eltérő (nem kedvezőbb) feltételekkel. Olyan eset is előfordult már, hogy a megosztott lakások egyik tulajdonostársának sikerült bankkölcsönt felvennie, azonban a bank jelzálogjoga az egész lakásra került bejegyzésre- nem csak az adott tulajdoni hányadra, és még sorolhatnánk.
Hozzátette, hogy életét a folyamatos és megkérdőjelezhetetlen minőségre való törekvés vezérelte, tanítványainak is ezt a célt tűzte ki. A városvezető kiemelte, hogy még utolsó, Balatonberényben töltött éveiben is igazi pécsi volt, mindig érdeklődött a városban történtek iránt, izgatták a pécsi események. Meghalt Lantos Ferenc festőművész | VS.hu. A Magyar Művészeti Akadémia büszkesége volt Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke beszédében elmondta, hogy igazi úttörő művészeti munkát végzett, és nem hiába volt 20 évig az MMA tagja. Lantost nem az akadémiának kellett művésszé nyilvánítania, a pécsi festő-grafikus tagsága ugyanis már önmagában minősíti az akadémia munkásságát, hisz kiemelkedő életműve hatalmas szerepet játszott a magyar nemzeti művészet továbbörökítésében. Lantos továbbörökítette a nemzeti művészetet – Már a középiskolától kezdve festő akart lenni, festőként viszont mindig a saját útját járta. Igazságkereső művész volt, aki túl is tudott lépni a művészeten – mondta búcsúztatójában Tilles Béla képzőművész, majd hozzátette, diákjait és barátait is mindig a látásra tanította, hiszen a látás nem más, mint a teljes megértés.
1937. Tóth Tihamér: Tiszta férfiúság, Stephanum Ny. 1938. Anka János: Dániel úr: Singer, Bp. 1938. Szimon Istvánné: Éviék a Balatonon, SZIT, Bp. 1938. Tihomir Tóth: Proljetne oluje, Narodne Tiskare, Zagreb, 1939. Schmiedt Béla: Tükör előtt, Korda, Bp. 1939. A modern technika csodái, Révai, Bp. 1939. Cserkészkalandok, Révai, Bp. 1939. Lantos Kiss Antal: Vezérifjúság: világi apostolok önnevelése, Korda, Bp. 1940. Zsíros Ferenc: A Szív, Európa, Bp. 1941. Bognár Elek: A szónoklás művészete, Merkantil Ny. 1941. Lantos ferenc festő a gas. Szimon Istvánné: Évi az intézetben, SZIT, Bp. 1941. Endrődi Béla: Tutyu és Dani, SZIT, Bp. 1941. Lantos-Kiss Antal: Igét váró fiúk, Korda, Bp. 1941. Lantos-Kiss Antal: E fiúból pap lesz! Szalézi Művek, Rákospalota, 1941. Blaskó Mária: Kacagó könyvek, SZIT, Bp. 1942. Bodor Aladár: Bábjáték, Levente és Cserkészbolt Szöv. 1942. Érdekel a Ferencrend? Ferences Tartományfőnökség, Bp. 1942. Lantos-Kiss Antal: Mi inasok, Magyar Barát, Gyöngyös, 1942. Dám Ince: Ferences szemmel, Magyar Barát, Gyöngyös, 1943.