Ha egy fényes tartományba, például egy izzó gázkorongba merülünk, azt várjuk, hogy egy fekete lyuk egy árnyékhoz hasonló sötét tartományt hoz létre – ezt Einstein általános relativitáselmélete jósolja meg, amit még soha nem láttunk. " – magyarázta Heino Falcke, az EHT Tudományos Tanácsának elnöke, a holland Radboud Egyetemről. ' Ez az árnyék, amelyet az eseményhorizont gravitációs elhajlása és a fény befogása okoz, sokat elárul ezeknek a lenyűgöző objektumoknak a természetéről, és lehetővé tette számunkra, hogy megmérjük az M87 fekete lyukának hatalmas tömegét. ' A művész benyomása a hatalmas elliptikus galaxis, a Messier 87 (M87) szívében lévő fekete lyukat ábrázolja. Az Event Horizon Telescope ezt a fekete lyukat választotta paradigmaváltó megfigyelések tárgyává. A fekete lyukat körülvevő túlhevített anyag, valamint az M87 fekete lyukának relativisztikus sugárja látható. ESO / M. Kornmesser Az EHT nem egyetlen távcső. Ez inkább egy virtuális teleszkóp, és pontosabban nagyon hosszú alapvonal interferométernek hívják.
Az agyesített modell azt állítja, hogy különbségeik ellenére az összes AGN-nek ugyanaz az alapstruktúrája: egy nagyon nagy tömegű fekete lyuk, körülötte egy vastag porgyűrű. E modell szerint az AGN-ek megjelenése közti különbséget az okozza, hogy a Földről a fekete lyukat és a vastag gyűrűjét különböző irányokból látjuk. Hogy milyen típusú AGN-t látunk, függ attól, hogy a mi nézőpontunkból a gyűrű a fekete lyukat mennyire homályosítja, bizonyos esetekben rejti el teljesen. Ez az ESO Nagyon Nagy Távcső Interferométer MATISSE nevű műszerével készült kép a Messier 77 aktív galaxis legbelső régióját ábrázolja Forrás: ESO/Jaffe, Gámez-Rosas et al. A csillagászok már korábban is találtak bizonyítékokat az egyesített modell alátámasztására, például meleg port észleltek a Messier 77 közepén. Azonban továbbra is kétséges volt, hogy ez a por teljesen el tudna-e takarni egy fekete lyukat, ezáltal megmagyarázva, hogy látható fényben miért kevésbé fényes ez az AGN, mint a többi. "A porfelhők valódi természete és szerepük a fekete lyuk táplálásában és annak megállapítása, hogyan néznek ki a Földről, központi kérdések az AGN-ekkel kapcsolatos tanulmányokban az utolsó három évtizedben" – magyarázza Gámez Rosas.
Csillagászok bemutatták az első homályos felvételt a Tejútrendszer közepén lévő szupernagy tömegű fekete lyukról. A tudósok úgy vélik, szinte minden galaxisnak, így a Tejútrendszernek is gigászi fekete lyukak vannak a közepén, ahonnan se fény, se anyag nem tud kiszökni, ezért szélsőségesen nehéz képet készíteni róluk. A fényt a gravitáció kaotikusan elhajlítja és megcsavarja, ahogy az erősen felhevült gázzal és porral együtt magába szippantja a mélység. Korábbi kutatások azt találták, hogy a galaxisunk közepén lévő fekete lyuk túlságosan mozgékony ahhoz, hogy jó képet lehessen róla készíteni. Feryal Özel asztrofizikus, az Arizonai Egyetem munkatársa a fekete lyukat "galaxisunk közepén lévő szelíd óriásnak" nevezte, amikor bejelentette az új felvételt. Az Eseményhorizont Teleszkóp nemzetközi konzorciuma (a világ nyolc összehangolt rádiótávcsöveinek együttese) által készített színezett és 2022. május 12-én közreadott felvétel a Tejútrendszer közepén lévő szupernagy tömegű fekete lyukról.
Forrás: ESO/M. Kornmesser and L. Calçada "A MATISSE az infravörös hullámhosszak széles tartományát látja, ami lehetővé teszi, hogy átlássunk a poron, és pontosan mérjünk hőmérsékletet. Mivel a VLTI valójában egy nagy interferométer, a felbontás olyan jó, hogy láthatjuk, mi történik az olyan messze lévő galaxisokban, mint a Messier 77. A képek, amelyeket készítettünk, részletesen feltárják a hőmérséklet változását és a fekete lyuk körüli porfelhők elnyelését. " – mondta Walter Jaffe, a tanulmány társszerzője, a Leideni Egyetem professzora. A fekete lyuk intenzív sugárzása által okozott porhőmérséklet-változást (szobahőmérséklettől nagyjából 1200 °C-ig) az abszorpciós térképekkel kombinálva, a csapat részletes képet alkotott a porról, és hogy hol kell elhelyezkednie a fekete lyuknak. A por — egy vastag belső gyűrűben és egy jóval kiterjedtebb korongban — a fekete lyukkal a közepén támogatja az egyesített modellt. A csapat az ESO Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, továbbá a National Radio Astronomy Observatory Very Long Baseline Array adatait is használta, hogy elkészíthessék a képet.
"Két teljesen különböző típusú galaxisunk és két nagyon eltérő tömegű fekete lyukunk van, de ezeknek a fekete lyukaknak a széléhez közel elképesztően hasonlóak" – mondta Sera Markov, az EHT Tudományos Tanácsának társelnöke és az elméleti asztrofizika professzora. az intézet. Az Amszterdami Egyetem közleményében. "Ez azt mondja nekünk, hogy (Einstein általános relativitáselmélete) szorosan szabályozza ezeket a dolgokat, és a távolabbi különbségek a fekete lyukakat körülvevő anyag különbségeiből származhatnak. " Képtelenség lefényképezni Bár a Tejútrendszer fekete lyuka közelebb van a Földhöz, nehéz volt lefényképezni. "A fekete lyukak közelében lévő gáz ugyanolyan sebességgel mozog – nagyjából azonos fénysebességgel – mind az Sgr A*, mind az M87* körül" – mondta Chi-kwan Chan, az EHT tudósa, a Steward Obszervatórium és az Egyetem Csillagászati és Adattudományi Intézetének osztálya. Az arizonai állam közleménye szerint. "De amikor a gáznak napokig vagy hetekig tart, hogy megkerülje a nagyobb M87*-et, a sokkal kisebb Sgr A*-ban néhány perc alatt megteszi a pályát.
Ehhez képest, ha az emberiség igazán őszinte akar lenni magához, lesütött szemmel be kell valljuk, hogy még soha egyetlen fekete lyukat sem látott a Föld bolygó egyetlen szülötte sem. Minden felvételünk, amin fekete lyuk közeli képe van, csak illusztráció, ahogyan ez Az ESA/Hubble által 2014-ben kiadott illusztráció azt mutatja, milyen lehet a nagyon sűrű M60-UCD1 galaxis szupermasszív fekete lyuka Fotó: D. Coe, G. Bacon (STSCI)/NASA/ESA/AFP vagy ez Egy mindent, még a fényt is elnyelő fekete lyuk illusztrációja az AFP-ben És hogy miért nem tudtunk még lekapni egyetlen fekete lyukat, még annak ellenére sem, hogy elképesztő dolgokat sikerült már lefényképeznünk az űrben? Hát azért, mert egy fekete lyukat nagyon nehéz lefényképezni. A neve sem véletlenül fekete: mivel fény sem hagyja el a felszínét, a fekete lyuk maga nem is látható az emberi szemnek. Ezen kívül a fekete lyukak irdatlanul, iszonyatosan orbitális tömegük ellenére nem túl nagy dolgok. A legnagyobb fekete lyuk a közelünkben a Tejútrendszer közepén lévő szupermasszív fekete lyuk, a Sagittarius A*, de méretét tekintve azt lefényképezni is olyan teljesítmény lenne, mint lefényképezni egy DVD-t a Hold felszínén (a DVD mondjuk legalább fényes, szóval annál egy kicsit még nehezebb feladat a Sagittarius A*-ról képet alkotni).
A "szeresd felebarátodat úgy, mint önmagadat" felszólítás pedig, amelyet Jézus is idéz majd, az ún. aranyszabály alapja: úgy cselekedjetek, ahogy szeretnétek, hogy veletek cselekedjenek. Igazán boldogok pedig akkor lesztek, ha a szívetek már annyira megerősödött, hogy magatok helyett a másik gondjával törődjetek. Vasárnapi olvasmányunkat Mózes harmadik könyvéből vesszük. Másik neve, a Leviták könyve, görög és latin eredetű, arra utal, hogy a könyv igen sok rendelkezést tartalmaz a levitákra és papokra vonatkozóan. A könyv ugyanakkor nem csak ezekkel a témákkal foglalkozik. SZERESD FELEBARÁTODAT, MINT MAGADAT! - Csendes Percek. A benne olvasható hosszabb törvénygyűjtemény – az úgynevezett "Szentség törvénye" a 17-26 fejezetekben – az életnek szinte minden területéről rendelkezik. Visszatérő fordulata: "Legyetek szentek, mert én, az Úr, a ti Istenetek szent vagyok! " Amikor manapság szentekről beszélünk, a megdicsőült, Isten szentségébe már eljutott, üdvözült személyekre gondolunk elsősorban. Úgy gondoljuk, hogy szentnek lenni elsősorban erkölcsi tökéletességet jelent, vagy legalábbis ez az alapja.
Felelősnek éreztem magam a barátom halála miatt, és ez nagyon rombolta az önbecsülésemet. Úgy éreztem, kevés voltam. De aztán a barátaim a bibliaórán felhívták a figyelmem a Jézus szerinti második nagy parancsolatra: "Szeresd felebarátodat, mint magadat. " Ha nem tudok megbocsátani magamnak és szeretni önmagam, akkor ez a bűntudat és düh akadályozza törekvésemet, hogy másokat szeressek. Nehéz dolog megbocsátani és újra megtanulni, hogyan kell jól szeretni, de ezek nagyon fontosak a másokkal való együttéléshez és a krisztusi élethez. Tovább igyekszem, hogy szeretni tudjam magam, miközben törekszem másokat is úgy szeretni, ahogyan Jézus parancsolta. Imádság: Istenünk, köszönjük örökké tartó szereteted és kegyelmed, melyet irántunk tanúsítasz. Adj nekünk erőt, hogy úgy szeressünk, ahogyan te szeretsz bennünket! A második (parancs) ez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. | Csendes Percek Istennel. Ámen. Isten szeret engem, és én is szerethetem önmagam. IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIKNEK NEHÉZ ÖNMAGUKAT SZERETNI! Hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges! Napi áhítat feliratkozás
A bibliai szentség fogalma nem teljesen felel meg ennek az elképzelésnek. Szent mindig az, ami Istenhez tartozik, mivel elsősorban és eredetileg Isten a szent. Ő az egészen más, ő a tökéletes, ő az, akiből a szentség kiárad. Az Ószövetség elsősorban a választott nép kapcsán beszél szentségről: Izrael népe az, amelyet Isten kiválasztott, elkülönített, magának lefoglalt, hogy szentté tegye, megszerezze. A papság szentsége ebben a gondolkodásban azt jelenti, hogy áldozataival, templomi szolgálatával megszenteli az egész népet, vagyis látható és kultikus módon fenntartja Istenhez tartozását. Hodász András: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat - Bazsányi Sándor: Városmanifesztum | Nemzeti Színház. A templom olyan hely, ahol különös módon óvni kell Isten szentségét, vagyis különös módon távol kell tartani mindent, ami tisztátalan, ami nem felel meg a kultusz tisztaságának, és különös odaadással kell elvégezni minden kultikus cselekményt, ami Isten előírásai szerint szavatolja, hogy a nép szentsége fennmaradjon, bűnei megbocsáttassanak. A kultusz tehát fontos, mert kifejezi és megvalósítja a nép szentségét.
Nem tudom. Azt viszont tudom, hogy érzületileg vagy esztétikailag nem tudtam mit kezdeni ezzel a dologgal. Nem mintha egyébként mindig tudnék mit kezdeni a modern és posztmodern művészet itt és most parodizált jelenségeivel. De ez már tényleg nem az előadásban ábrázolt művészeti világ, hanem az előadást is magában foglaló művészeti világ zűrös ügyeihez tartozik… És igaza van a Rocco és fivérei színlapján nyilatkozó Vidnyánszkynak: rendezésében Rocco tényleg olyannak látszik, mint a nyugati modernizmust elutasító Dosztojevszkij Miskin hercege. Ámbár A félkegyelmű emlékezetes és szerethető Krisztus-paródiájának nem voltak fivérei. Voltak viszont annak az Aljosa Karamazovnak, aki lépten-nyomon sírva fakadt az emberi elesettség és szenvedés láttán. Aki például ugyanúgy ellágyult a bukott lányok és rossz asszonyok közelében, mint Rocco az utcalány Nadia mellett. A szerző irodalomkritikus, esztéta, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettudományi Intézetének oktatója (2019. december 17. )
A külső érzékek kiépülésekor az ember a vágya fölött találja magát, az egoista ösztön felett, mely ösztön magába szív és elnyel mindent. Új tulajdonságokat szerzünk meg, az adakozás, a szeretet tulajdonságait, amik rajta kívül találhatók. Az új érzékelési lehetőségünk által képesek vagyunk elérni a "lélek" szintjét, melyben felső világot kezdhetjük el érezni, ebben az állapotban már nem számít az öt fizikai érzékszervünk korlátozottsága. Elkezdjük megérteni, elérni és érezni azokat a dolgokat, amik igazából történnek velünk, valamint a teremtés egészét. - Michael Laitman -
Pedig mit eredményezett ez valójában? Hogy kettéhasítottam a köntösömet, és megosztottam a felebarátommal, s így aztán mindketten félmeztelenek maradtunk. Mint a közmondás tartja: " Aki két nyulat hajt, egyet sem fog. " Bizony, ma már a tudomány is azt hirdeti: szeresd mindenekelőtt önmagadat, mivel az embernek semmi sem fontosabb, mint a saját érdeke. És nemcsak az embernek, a világnak is. Hiszen minél több az elégedett ember, aki meg tudja szerezni magának, ami kell, annál szilárdabb a társadalom, annál több erő szabadul föl a közügyekre. Egyszóval: ha kizárólag és csupán magamnak szerzek, azzal szerzem a legtöbbet mindenki számára - ez ma már tudományos faktum. Ehhez mit szólsz, barátom? Digitális Irodalmi Akadémia; Cím: Szerelmem, Elektra; Szerző: Gyurkó László; Dátum: 1984 [Példa 6] (Szakasz Sajátos használat): A " Ne ölj " parancsa lehetett -e valaha komolyabban veendő, mint ma? Akkor is fogadd meg, ha történetesen nem vagy keresztyén, vagy a keresztyénség csupán némi hagyománnyal vegyes konvenció az életedben - utóvégre Voltaire sem, tartotta magát annak, s mégis azt tanácsolta a békességet hiába kereső embernek: " Ne gyújtsd meg a szomszédod házfedelét - hogy a tiédet se gyújthassák meg. "