A gyógyszeres kezelés mellett pszichoterápia is indokolt, ezek közül elsősorban a kognitív- és viselkedésterápiák hatékonysága bizonyított. Hangsúlyos része a terápiának a család, a közvetlen környezet tájékoztatása, felkészítése, a közösségi erőforrások mobilizálása. A gyógyszerek hatásmechanizmusa A már többször említett antipszichotikumok az agyban található 4 dopaminpályán fejtik ki hatásukat. Lássuk, melyek ezek: A mezolimbikus pálya felelős a pszichotikus betegségek pozitív tüneteiért, ha ezen a pályán túl magas a dopaminszint, akkor megjelennek a hallucinációk, téveszmék stb. Ez a pálya a VTA-tól (Ventral Tegmental Area) fut az NA-hoz (Nucleus Accumbens). A mezokortikális pálya felelős a negatív tünetekért, ilyenkor azonban az alacsony dopaminszint felelős a tünetekért. Ez a pálya szintén a VTA-ból indul, de a kéregre (PFC – prefrontális kéreg) fut ki. Szedules - Pszichés betegségek. Ha ezen a pályán nem szabadul fel elegendő dopamin, nem tudunk boldogok lenni. Harmadik pálya a nigrostriatális, amely a substantia nigratol fut a striatumig (ezenbelül: Candete és Putamen), ez felelős a mozgásért, ha itt alacsony a dopaminszint, akkor megjelennek a különböző mozgásos, izomtónusos mellékhatások.
A tuberoinfundibuláris pálya a hipotalamuszból indul és a hipofízisbe érkezik. Ez felelős a prolaktin termelését, mely megindítja a mellben található tejmirigyekben a tejtermelést. Pszichés jellegű szédülésről lenne szó? - Szorongás, pánikbetegség. Ez itt ismét kicsit összezavaró lehet, ha a pályán magas a dopaminszint, akkor kevés prolaktin termelődik, ha pedig alacsony a dopamin, akkor sok prolaktin termelődik. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a legtöbb antipszichotikum gátolja a dopamin felszabadulását, ezáltal azokon a pályákon, ahol alapból alacsony a dopaminszint ott a további csökkenés mellékhatásokat idéz elő. Az antipszichotikumok a dopaminpályákon fejtik ki hatásukat Antipszichotikumok Megkülönböztethetünk első, illetve második (új-) generációs antipszichotikumokat, és mivel a mai orvoslásban leginkább a második csoportot alkalmazzák, így ezek közül említenénk néhányat. Kvietapin (quietapine - Seroquel): Skizofrénia és mániás epizódok esetén adható, önmagában vagy hangulatkiegyenlítőkkel (fázisprofilaktikumokkal) együtt. Különösen súlyos Parkinsonos tüneteket mutató betegek esetében használják, illetve a megemelkedett prolaktin szint elkerülésére.
A negatív, vészhelyzetet előre vetítő gondolkodás pedig tovább fokozza a szorongást, ami a testi tünetek tényleges felerősödéséhez vezet. Kezelés A pánikzavar kezelésére pszichiáter szakorvos felkeresése javasolt, aki mérlegeli, hogy szükséges-e gyógyszert felírnia. Amennyiben a tünetek kifejezetten intenzívek, és akadályozzák a mindennapi életvitelben a pácienst, akkor a panaszok enyhítése céljából antidepresszánst, valamint feszültségoldót javasolhat. A megfelelő farmakoterápia kiválasztása természetesen személyre szabottan, a tünettan függvényében történik. Azért is lehet fontos a gyógyszeres kezelés, hogy a páciens állapota stabilizálódjon, rosszulléteinek intenzitása csökkenjen, és képes legyen elkezdeni valamilyen érdemi "belső" munkát. A leghatékonyabbnak ugyanis a farmakoterápia és a pszichoterápia együttes alkalmazása bizonyul. Többféle pszichoterápiás módszert is sikeresen alkalmaznak a pánikosok körében: a dinamikus/analitikus szemléletben a páciens élettörténetére helyeződik a hangsúly, a megoldatlan konfliktusokra – például szeparáció, autonómia, identitás, ambivalens, dependens kapcsolatok –, emellett a tudattalan mechanizmusokra, vagy esetleges traumákra összpontosítanak a terápiás órák alatt.
A korai traumatizáció, abúzus (szexuális vagy fizikai bántalmazás, tartósan alkalmazott testi fenyítés vagy "csak" verbális bántalmazás stb. ) szintén kedvez a pszichés zavarok kialakulásának. Hiszen a szavaknak ereje van. Pánikzavar A pánikzavarról a DSM V. (a klinikumban hivatalosan használatos diagnosztikai kézikönyv) alapján akkor beszélhetünk, ha visszatérő, váratlan pánikrohamok jelentkeznek. Tehát egyetlen pánikos élmény vagy rosszullét még nem tekinthető zavarnak. A pánikroham intenzív félelem vagy diszkomfortérzés hirtelen hulláma, amely néhány perc alatt tetőzik, valamint jól körülírható kezdete és vége van, kb. 10-20 perc az időtartama. Ezalatt az alábbi tünetek közül legalább 4 jelen van: palpitáció (egyenetlen/szapora szívverés), heves szívdobogás, remegés, reszketés, izzadás, fulladás érzése, légszomj, mellkasi fajdalom, diszkomfort, fuldoklás, torokszorulás, szédülés, bizonytalanság, ájulásérzés, zsibbadás, bizsergés, hidegrázás hevülés, hányinger, hasi diszkomfort, derealizáció (valószerűtlenség, realitás érzésének hiánya) deperszonalizáció (mintha elszakadt volna önmagától), halálfélelem, félelem a megőrüléstől, vagy az önkontroll elvesztésétől.
Félelmetes átélni, amikor legnagyobb igyekezetünk ellenére sem tudunk kontrollálni egy kellemetlen helyzetet. Például amikor hirtelen rosszul leszünk, megszédülünk. Vagy légszomj tör ránk. Vagy hirtelen elkezd kalapálni a szívünk, olyan gyorsan, hogy rögtön a legrosszabbra gondolunk. A tehetetlenség és kiszolgáltatottság érzése bénító ködként telepszik ránk. Ezek egyenként is megrémíthetik még a legmagabiztosabbakat is, de ha együttesen jelentkeznek, az már biztosan jelzésértékű nem csak számunkra, hanem környezetünk számára is. A pánikzavart a pszichiátriában a szorongásos zavarok közé soroljuk. A szorongást úgy jellemezhetjük, mint egy irracionális, tárgy nélküli félelmet, túlzott feszültséget – szemben a félelemmel, ami mindig valamilyen tárgyhoz kötődik. Tehát a szorongásnak alapvetően nincs konkrét tárgya – vagy legalábbis nem körvonalazható, hogy pontosan mi okozza a félelem érzését. A pánikzavar első alkalommal általában 20-30 éves kor között jelentkezik, és a nők körében háromszor gyakrabban fordul elő.
Fontos, hogy az érintett a rohamot követően legalább egy hónapon keresztül további rohamok, vagy azok következményei miatt tartósan aggódik, vagy a viselkedése jelentősen megváltozik a rohamokkal összefüggésben, annak kivédése érdekében. Például kerül bizonyos helyzeteket, viselkedésformákat, vagy emberek társaságát, amelyeket összefüggésbe hoz a rosszullétekkel. Mivel a rohamok kiszámíthatatlanul jelentkeznek, a személy védtelennek, tehetetlennek, kiszolgáltatottnak érezheti magát – végül lassan az önálló életvitel fenntartása is nehézséget okoz számára. Mindehhez gyakran agorafóbia is társul, azaz minden olyan hely vagy szituáció elkerülése, amelyben az egyén úgy gondolja, rátörhet a rosszullét és nehezen tud "kimenekülni" onnan. Így szépen lassan elkerülik a sok embert vonzó rendezvényeket, közös összejöveteleket, a piacokat, majd a legvégén már a postára, boltba sem mernek kimenni egyedül – hiszen mi történik, ha éppen akkor lesznek rosszul? Emellett a pánikkal küzdő személyekre jellemző a katasztrofizálás, azaz hogy testi érzéseiket főképp negatívnak érzékelik, valamint működésüknek túlzott jelentőséget tulajdonítanak.
Windows Debian -- Az univerzális operációs rendszer A disztrók egyes verzióit úgy képzeld el, mint a Win 7 átállást Win 8-ra. Valamicskét változtatnak, de az alap ugyanaz. A Különböző disztrók folyamatosan frissülnek, az Ubit meg a L Mintet kb félévente frissítik. Ekkor kijön egy új verzió, és a régit asszem 1, 5 évig támogatják még. Ubuntu vagy debian 8. Valahogy úgy néz ki a dolog, hogy azt mondja xy: fasza ez a Debian, de lehetne kicsit felhasználóbarátabb. Ráírok a fejlesztőkre, hogy A és B progit vegyék be a következő verzióba. A fejlesztők persze beintenek neki, xy pedig azt mondja: ti hülyék vagytok, majd csinálok én egy jobb disztrót. És fogja a Debiant, felturbózza pár driverrel, progikkal meg előre konfigurált beállításokkal és kész az Ubuntu. :D Én azt mondom, nem a disztró számít. Erőforrásigény szempontjából az ablakkezelő az ami fontos, ezek közül a legnagyobbak a KDE, a GNOME, az Xfce és az LXDE amiket én ismerek (erőforrás szempontjából csökkenő sorrend). Az elérhető programok szempontjából pedig a csomagkezelő, vagy package manager, amit használnak.
A Debian projekt makroprojektá vált az egyik legnagyobb a Linux világában. Rengeteg fejlesztője van, és hatalmas közössége rengeteg rendelkezésre álló dokumentumot készített, amelyek segítenek Önnek. Ezenkívül kiadásainak jellemzője, hogy nagyon stabilak és meglehetősen nagy teljesítményűek, így sokak számára előnyös disztribúció és sok disztribúció alapja. Ubuntu vagy Debian. - ubuntu.hu. Annak ellenére, hogy szabad, versenyez másokkal, mint a Red Hat és a SuSE mesés tulajdonságaiért, a DEB csomagok is úgy versenyeznek az RPM-mel, mintha a Linux világa két nagy táborra lenne osztva. Y Mindezeket Ian Murdocknak köszönhetjük Miután a Purdue Egyetemen folytatta tanulmányait, megírta a Debian kiáltványt, amelyet a terjesztés alapjául fog használni, és amelyhez hackerek légiói csatlakoznak a fejlesztéshez. IAN és akkori barátnője, DEBorah neve adja meg a terjesztés nevét. Néhány év után, 1996-ban, Ian Murdock helyére Bruce Perens lép projektvezetőként. De Bruce 1998-ban is nyugdíjba vonul, hogy helyet kapjon egy másik vezetőnek, de a projekt nem vesz tudomást ezekről a változásokról, tovább nő, mint egy hógolyó.
Ez ingyenes, mivel egy közösség fejlesztette ki. Annak ellenére, hogy ingyenes, ez az egyik legmegbízhatóbb, legbiztonságosabb, leghatékonyabb és leggyorsabban telepíthető. Az alábbiakban felsoroljuk néhány oka annak, hogy az Ubuntu preferált operációs rendszer maradjon: • Nagyon egyszerű és gyors telepítés, mert nyílt forráskódként érhető el. Ubuntu 12.04 vagy Debian? - ubuntu.hu. • Az új verzió félévente áll rendelkezésre, és a felhasználók nem szembesülnek problémával a frissítés érdekében. Ennek az az oka, hogy kompatibilis az alkalmazások széles körével. • Online támogatás áll rendelkezésre az Ubuntu számára, ami különbözik a többi Linux változatától. • Nagyon egyszerű feladat a Windows operációs rendszertől az Ubuntu felé váltani, ami nagyon hasznos a Windows felhasználók számára. Debian A Debian ugyanazt az asztali alkalmazást használja, mint az Ubuntu, a Gnome és a szoftverek, például az Open Office. Az újrahasznosított verziókat azonban a Debian használják, például a Thunderbirdet IceDove-ként és Firefox-ban IceWeaselként nevezik.
Így lépést tud tartani az alkalmazásokkal, ahol ez számít, miközben a Debian rendszer többi részét sziklaszilárdan tartja. Melyik disztribúciót érdemes választani? Vannak más kozmetikai különbségek is a Debian és az Ubuntu között. Általában az Ubuntu előrelátóbb és progresszívebb érzéssel rendelkezik. A Debian egyes részei klasszikus, régimódi számítástechnikai érzettel bírnak, amelyet kényelmesnek és nosztalgikusnak találhat. Debian kiadási ciklus Y Ubuntu kiadási ciklus ezek is eléggé különböznek, amit érdemes figyelembe venni, ha hosszú távon egy disztribúcióban akar maradni. Ha általános ajánlást szeretne, az Ubuntu akkor fog a legjobban szolgálni, ha bármilyen szoftvert gond nélkül telepíteni szeretne. Ha azonban az eszközöd régi vagy kevés az erőforrás, akkor valószínűleg a Debian a legjobb megoldás. Az Ubuntu és a Debian sok szempontból többé-kevésbé hasonló élményt nyújt. Mi a különbség az Ubuntu és a Debian között? | Tiantan. Valójában ez a hasonlóság némi előnyt jelent: az egyikhez kapcsolódó útmutatók, megoldások és magyarázatok gyakran a másiknál is működnek, növelve a rendelkezésére álló erőforrásokat.