Ám ahogy Vincze János fogalmaz: szívükön viselik a beregszásziak sorsát, és mostani, bizonytalansággal teli, kiszolgáltatott helyzetükben is segíteni szeretnének nekik. Tagjaik jelenleg Budapesten tartózkodnak, és Vidnyánszky Attila rendezésében mutatják be hamarosan a Nemzeti Színházban Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című komikus eposzát. Az, hogy új produkció létrehozásán dolgozhatnak, számukra most a létfenntartást jelenti! S tekintettel arra, hogy a Pécsi Harmadik Színházat több mint egy évtizedes szakmai-emberi kapcsolat fűzi a beregszászi teátrumhoz, Vincze János és munkatársai igyekeznek nemcsak művészi téren, hanem más módon is segítséget nyújtani kárpátaljai kollégáiknak – hűen Örkény István szavaihoz, miszerint "A legtöbb, amit egyik ember a másiknak adhat, az a szolidaritás. " Így májusban három alkalommal (23-án 19. 00, 24-én 15. 00 és 19. 00 órakor) tűzik műsorukra A helység kalapácsa című új produkciójukat, s mindent megtesznek azért, hogy itt-tartózkodásukat kényelmesebbé, ellátásukat teljesebbé tegyék.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Pécsi Harmadik Színház. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Pécsi Harmadik Színház Általános adatok Korábbi nevei Pécsi Kisszínház, Harmadik Színház Névadó színházi felfogás Alapítva 1986. 1995. (bejegyzés) Státus társulat nélküli színház Alapító Vincze János Fenntartó Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Épületek 7633 Pécs, Hajnóczy út 41. Játszóhelyek Nagyszínpad, Kisterem Személyzet Főigazgató Vincze János Gazdasági vezető Pálfi Ervinné Elérhetőség Cím 7633 Pécs, Hajnóczy út 41. Telefonszám (+36) 72/252-478 (+36) 72/251-340 Honlap E-mail info Pécsi Harmadik Színház Pozíció Baranya megye térképén é. sz. 46° 03′ 51″, k. h. 18° 11′ 26″ Koordináták: é. 18° 11′ 26″ A Pécsi Harmadik Színház (korábban Pécsi Kisszínház [1] [2]) amatőr és alternatív hagyományokra építő, társulat nélküli színház, [2] amely működését a saját produkciók és a meghívott előadások kombinációjára építi. A színház Pécsett Uránvárosban található.
Eddig a teátrum 11 előadását válogatták be az országos színházi találkozók versenyprogramjaiba ( Csirkefej, Halleluja, Boldogtalanok, Tóték, A gondnok, Kvartett, Elnöknők, Szappanopera, Macskajáték, A Gézagyerek, Piszkavas – valamennyit Vincze János rendezte), melyekkel 11 rangos díjat nyert (Legjobb előadás, Legjobb rendezés, Legjobb dramaturg, Legjobb jelmeztervező, Legjobb női mellékszereplő (2x), Legjobb férfi mellékszereplő (2x), Különdíj (1x), Közönségdíj (1x), a Magyar Művészeti Akadémia Alkotói díja (1x). Az Európa Kulturális Fővárosa-program felvezető éveiben és 2010-ben a Határtalan város – Határtalan színház című tematikus sorozata révén szakmailag kiemelkedő színvonalú, külhoni magyar színházaknak nyújtott bemutatkozási lehetőséget, melynek keretében 18 társulat 44 produkcióból 202 előadást tartott. A Pécsi Harmadik Színház Magyarország képviseletében részt vett a Bukaresti Magyar Színházi Napokon (2001); a Kortárs Magyar Drámák bemutatósorozatán Helsinkiben és Lahtiban (2002); továbbá vendégjáték-sorozaton az Egyesült Államokban (New York, Washington, Boston, Passaic, New Brunswick) és Kanadában (Toronto).
"Kirúgtak mindenhonnan, mert a lapok, amiknek dolgoztam, Népszabadság, 168 Óra, azok az én véleményemet ezzel az üggyel kapcsolatban vállalhatatlannak tartják" – nyilatkozta az újságíró akkor az egyik televíziónak. Azt állította ugyanis, hogy e-mailt kapott egy egykori élsportolótól, aki azt írta: "Végigkeféltük az uszodát a szigeten. Így utólag, akár minket is feljelenthetett volna valaki. " (VS nyomán) 1955–1957 (2018) Műsorai Nap-kelte Köztévé Díjai Rózsa Ferenc-díj (1988) Bossányi Katalin-díj (2004) Szabad Sajtó-díj (2005) Joseph Pulitzer-emlékdíj (2012) Déri János-díj (2014) [9] Radnóti Miklós antirasszista díj (2014) Jegyzetek Források MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Alkotói adatlapja További információk Életrajza a Libri oldalán, MTV Arcképcsarnok, Aczél Endre egy másik esetre gondolt, amikor a "szeretett kefélni" kommentet írta, Acélsodrony rádióműsor - 1962, A román forradalom élő tévéközvetítése, Aczél Endre a -n (magyarul) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 121370200 OSZK: 000000001698 NEKTÁR: 92977 PIM: PIM39566 LCCN: n92039172 ISNI: 0000 0000 8013 4439 SUDOC: 147532892 BNF: cb12873107p BIBSYS: 98003167 This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit).
. Aczél Endre Aczél Endre (Author of Acélsodrony - Hatvanas évek) Discover new books on Goodreads See if your friends have read any of Aczél Endre's books in Budapest 1944-ben született, az ELTE Bölcsészettudományi Karának orosz-matematikai nyelvészet szakán szerzett diplomát 1968-ban. 1968 és 1985 között a Magyar Távirati Iroda munkatársa, rovatvezetője, külföldi tudósítója Pekingben (1974-1977) és Londonban (1981-1985). 1986-tól 1990-ig a Magyar Televízió Híradó Főszerkesztőségének, közben az MTV A Hét című politikai magazinjának (1989) a vezetője. 1990 áprilisától novemberéig a Kurír című napilap társfőszerkesztője, majd ugyanettől az évtől mind a mai napig a Népszabadság vezető publicistája. 1991-től a Nap TV külpolitikai jegyzetírója, 1999-től 2008 februárjáig a Nap-kelte műsorvezetője. Egyéb tevékenységei a 90-es években: a Hungarian Economic Review című kéthavonta megjelenő, angol nyelvű gazdasági 1944-ben született, az ELTE Bölcsészettudományi Karának orosz-matematikai nyelvészet szakán szerzett diplomát 1968-ban.. Azt állította ugyanis, hogy e-mailt kapott egy egykori élsportolótól, aki azt írta: "Végigkeféltük az uszodát a szigeten.
Aczél Endre Született Alter Ármin 1865. március 13. [1] Ungvár Elhunyt 1935. június 11. (70 évesen) [1] Budapest Állampolgársága magyar Házastársa Widder Hedvig (h. 1895–1935) Foglalkozása újságíró lapszerkesztő Sírhely Kozma utcai izraelita temető (17A parcella, 5. sor, 25. sírhely) Aczél Endre, szül. Alter Ármin, névváltozat: Atzél, írói álnevein: Alterego, Mucsai, Sanyaró Vendel, Szekant, ae [2] ( Ungvár, 1865. március 13. – Budapest, 1935. június 11. ) [3] újságíró, lapszerkesztő, regényíró. Élete [ szerkesztés] Alter Sámuel és Tüchler Róza fiaként született Ungváron izraelita családban. Eleinte jogásznak készült, Budapesten és Bécsben jogi tanulmányokat folytatott. Ezután a Borsszem Jankó című élclap munkatársa, később szerkesztője volt. Ő teremtette meg, és éveken keresztül írta a Mucsa című rovatot, ami a vidéki élet elmaradottságait figurázta ki jóindulatúan. 1892-től cikk- és tárcaíróként dolgozott a Magyar Újság nál, ahol Alterego álnév alatt közölt elmésen szatirikus karcolataival magára terelte a figyelmet.
A magyar televíziózás 1957-es indulásával igen lassan, (1991-ig vetítettek 10 perces filmhíradókat a hazai mozikban a játékfilmek előtt) de biztosan a televíziós híradó vette át a mindennapi audiovizuális tájékoztatás központi (az államszocialista hatalom által folyamatosan lanyhuló, de folyamatosan jelenlevő cenzúra alatti) szerepét. (További információ és forrás:) A Híradó a Magyar Televízió első önálló műsora, 1957. július 2-án volt először látható (ekkor még Képes Híradó címmel), majd egy rövid ideig Keddtől keddig néven sugározták. 1958 áprilisában felvette a TV Híradó nevet, és ebben az évben elkészült az első igazi főcíme. 1960-tól a műsor rögzített 19:30-as kezdéssel jelentkezik. 1979 áprilisában a Híradót már teljes egészében színesben készítik. 1986. január 1-jén Aczél Endre lett a főszerkesztő. 1986 márciusától új főcímet kapott a műsor Presser Gábor zenéjével és elmaradt a nevéből a TV szó. (Forrás:) A Híradó tájékoztatásban és a lakosság mindennapi életében betöltött szerepét nehéz rekonstruálni, különösen egy adott évre vonatkozólag, hiszen a folyamatosan változó cenzurális és egyéb technikai körülmények feltárása még várat magára, de tény, hogy az 1989-es állapot lényegesen különbözött a 30 évvel későbbitől melyet az alábbiak szerint foglalhatunk össze: egyedüli volt versenytárs nélkül, s hagyományai alapján sokszor keveredett a tényszerű tájékoztatás a véleményformálásra irányuló akarattal.
2018. július. 04. 15:47 Kult Meghalt Aczél Endre Az újságírót, műsorvezetőt 73 éves korában érte a halál – írja a Független Hírügynökség a családra hivatkozva. 2016. május. 09. 20:30 Itthon A nap, amikor a "kegygazdálkodó" Orbán lezsúrpubizta a jobbikosokat Egy nap, öt hír, amiről mindenki beszél: totális fordulat Kiss László ügyében; kemény Vona-Orbán szócsata a parlamentben; globálisan elszámolt menekültek; váratlan kancellárváltás Ausztriában; az újságírórobotot hamarosan átvehetik a robot újságírók; és 10 éve nem volt égi látványosságban volt részünk. 2016. 19:46 Meddig lehet homályosítani Kiss-ügyben? Aczél Endre dezinformál, vagy csak nem vette észre, hogy a bíróság annak idején több nemierőszak-ügyben is eljárt? Mindenesetre elővettük a vádiratot. 2016. 12:03 Újabb fejlemények Aczél-ügyben: hekkerek és további letiltások Aczél Endre újabb megszólalása Kiss-ügyben újabb hullámokat kavart: a Facebook-oldala elérhetetlenné vált, szerinte valaki meghekkelte azt. A Klubrádió személyében pedig újabb médium lépett ki az újságíró mögül.
"A NSZ 25 év után a »szeretett kefélni« miatt nem tart igényt a szolgálataimra. Örültök. " – fogalmazott szombaton Aczél. "Az ominózus Facebook-poszt után kénytelen voltam úgy dönteni, hogy több cikket nem rendelünk Aczél Endrétől" – erősítette meg a döntés tényét Murányi András, a Népszabadság főszerkesztője, aki még hozzátette: mély fájdalommal kellett meghoznia ezt a döntés a lap "ikonikus" szerzőjével szemben. Aczél Endre a lap külső munkatársa volt, cikkenként fizettek a publikációiért. Aczél a nagy vihart kavart hozzászólás után bocsánatot kért ugyan, de a legfrissebb, szombati bejegyzésében ismét arra utalt, hogy abban az időben gyakori volt, hogy az uszodában a lányok egyszerre több fiúval is közösültek. Egyéb tevékenységei a 90-es években: a Hungarian Economic Review című kéthavonta megjelenő, angol nyelvű gazdasági folyóirat felelős szerkesztője (1991-1994); a Tenisz Magazin című havilap főszerkesztője (1994-1997), a PannonVilág című háromhavonta megjelenő, kereskedelmi jellegű hírmagazin főszerkesztője (1996-2003).
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 7. o. Online elérés Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 27. o. A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. További információk Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944., 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János Humorlexikon. Kaposy Miklós. Bp., 2001, Tarsoly Kiadó Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Bp. -Beregszász, 2001, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum Kiadó Keresztyén Balázs: Magyar művelődési hagyományok kárpátaljai lexikona. Ungvár-Bp., [1995], Intermix Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939, Budai-Bernwaliner József ny. Révai új lexikona I.