A múlt héten hosszú betegség után elhunyt Niki Lauda temetési szertartásán a Forma-1 és a motorsportok képviselői mellett megannyi nemzetközileg ismert személyiség jelent meg, Lewis Hamilton, Valtteri Bottas, Alain Prost, Gerhard Berger, Helmut Marko, Toto Wolff, Mattia Binotto, Christian Horner, Franz Tost, Günther Steiner, Otmar Szafnauer, Claire Williams, Mark Webber, Nigel Mansell, Jackie Stewart, Alex Wurz, Nico Rosberg, George Russell, és Arturo Merzario is megjelent a gyászszertartáson, utóbbi egyike volt azoknak, akik kihúzták Laudát az égő Ferrariból az 1976-os nürburgringi versenyen. Beszédet mondott Arnold Schwarzenegger és Sebastian Kurz osztrák kancellár is, több ezer szurkoló mellett lerótta kegyeletét Boris Becker és a Rush című filmben Laudát alakító Daniel Bruhl is. Az AFP felvételén Lauda özvegye, Birgit Lauda helyezi el a koszorút a koporsón, amelyre a legenda fia teszi az osztrák autóversenyző sisakját.
Társszerző: Hajdu Balázs Niki Lauda, a Forma-1 történetének egyik legnagyobb túlélője, a sportág legendája. 2019. május 20-án, hétfőn családja körében örök álomba szenderült. A háromszoros világbajnok osztrák pilóta legemlékezetesebb pillanatai következnek. 1974 Spanyol Nagydíj – Első futamgyőzelem Niki Lauda az 1971-es Osztrák Nagydíjon állhatott először rajthoz a Forma-1-ben, első győzelmét azonban 1974-ben, Spanyolországban aratta. Ez volt egyben a Ferrari első futamgyőzelme 1972 után. Az olasz istálló fölényét mutatja, hogy Lauda mögött csapattársa, Clay Regazzoni végzett a második helyen. A harmadik helyezett Emerson Fittipaldi egy kör hátránnyal ért célba. 1975 Olasz Nagydíj – Bebiztosítja első világbajnoki címét, a Ferrari hazai pályáján Az 1975-ös idény utolsóelőtti versenyét Monzában rendezték. Vállukon vitték Niki Lauda koporsóját - videó. Lauda a dobogó legalsó fokára állhatott fel a futamon, ezzel elegendő pontot gyűjtött ahhoz, hogy övé legyen a világbajnoki cím. Ferrarival világbajnokságot nyerni, ráadásul hazai közönség előtt – ez csak nagyon keveseknek adatott meg.
Meghalt Niki Lauda A háromszoros Forma-1-es világbajnok halálhírét orvosa is megerősítette. 2019. 05. 21 05:50 MTI Meghalt Niki Lauda - jelentette kedden az osztrák hírügynökség a családra hivatkozva. A háromszoros Forma-1-es világbajnok februárban ünnepelte 70. születésnapját, hétfőn a családja körében "békésen távozott". Sikeresebbek voltak Niki Laudánál, de bátrabbak biztos nem | 24.hu. Halálhírét orvosa is megerősítette, aki tavaly tüdőátültetést hajtott végre rajta. Betegségének híre augusztus elsején, 42 évvel a majdnem tragikus nürburgringi balesetének évfordulóján derült ki. Akkor Lauda majdnem bennégett a Ferrarijában, a tűzben súlyos égési sérüléseket szenvedett, a tüdeje is károsodott. A baleset későbbi folyományaként kétszer is veseátültetésen esett át, 1997-ben testéve, Florian, 2005-ben későbbi felesége Brigit veséjét kapta meg. Élete és tevékenysége A Forma-1 egyik legnagyobb alakja Andreas Nikolaus Lauda néven született 1949. február 22-én Bécsben. Már tizenkét évesen a volán mögött ült, tanulmányait korán abbahagyta az autóversenyzés kedvéért.
2022. máj 20. 7:45 46 éve majdnem a kocsijában égett, de pár hét múlva már újra versenyzett, három éve hunyt el Niki Lauda / Fotó: Getty Images Niki Lauda 1949. február 22-én született Bécsben, szülei papírgyártó iparosok voltak, akik rosszallóan figyelték, ahogy már gyermekkorában az autóversenyzés felé kacsingatott. Még nagyon fiatal volt, amikor 30 ezer fontos bankkölcsönt vett fel, hogy építgesse karrierjét. Ez a befektetés pedig búsásan megtérült még úgy is, hogy kis híja volt, hogy 1976-ban kelljen róla gyászjelentést írni. Ahogy abban az időben ez szokás volt, végigjárta a ranglétrát, hogy 1971-ben eljutott a Forma-1 előszobájának számító F2-es bajnokságba. A családdal való viszonya erre az időszakra már annyira megromlott, hogy végleg szakított velük, katolikus hite miatt nehezen dolgozta fel, de évekig nem beszélt a szüleivel. ( A legfrissebb hírek itt) Az életét és a karrierjét is befolyásoló tényező volt a híres svájci pilóta, Clay Regazzoni személye. Amikor az ötszörös futamgyőztes pilóta távozott a Ferraritól, a nagyfőnök, Enzo Ferrari azzal a kérdéssel fordult Regazzonihoz, hogy ki legyen az utóda.
Az viszont már kevésbé tetszett a tulajnak, hogy Laudát a tárgyalóasztalnál sem hagyta el kérlelhetetlen profizmusa, és a háta mögött csak úgy hívta, a zsidó. Ferrari ahhoz szokott hozzá, hogy a pilótái hálásak, hogy élvezhetik azt a kiváltságot, hogy az autóit vezethetik, Lauda esetében viszont inkább az istálló lehetett hálás azért, hogy a világbajnoki címek révén sikerült visszaállítania a renoméját. A töréspont a nürburgringi baleset után következett be, Lauda ugyanis úgy érezte, a csapat akkor hagyta cserben, amikor neki a legnagyobb szüksége lett volna a támogatásra. "Csak egy kis nyugalmat szerettem volna és érezni a bizalmat, hogy velem képzelik el a folytatást" – mondta arra reagálva, hogy a Ferrari Carlos Reutemann hozta helyettesének a balesete után, neki pedig csapatmenedzseri posztot ajánlottak fel, mivel Ferrari ugyanúgy nem bízott abban, hogy visszatér, mint akkori felesége, Marlene. Végül aztán megtarthatta az ülését, hogy világbajnokként távozzon a Brabhamhez, amelynek akkor az F1 későbbi mindenható ura, Bernie Ecclestone volt az ura.
Az 1985-ös Holland Nagydíjon a 10. rajtkockából indulva állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Ez volt pályafutása utolsó F1-es elsősége. Ha mindezt mozgóképen is szeretnéd megnézni, a lenti videón megteheted! 1976 Német Nagydíj – A majdnem halálos baleset A videóban is látható, ahogy Lauda elveszíti uralmát az autó felett, kicsúszik, majd kigyullad a Ferrari. Csodával határos módon életben maradt, súlyos égési sérüléseket és tüdőkárosodást szenvedett. A vége az lett, hogy minden idők legkisebb különbségével, fél ponttal Lauda nyerte a vébét, a fél pont magyarázta, hogy a Monacói Nagydíjat az időjárás miatt idő előtt leintették, és a pontokat felezték, így kapott a győztes Prost 9 helyett 4, 5-et. A következő év szenvedős volt, mindössze három versenyen ért célba, utolsó győzelmét a hollandiai Zandvoortban aratta, azon a pályán, amelyről néhány napja derült ki, hogy 2020-tól visszakerül a versenynaptárba. A dobogó így nézett ki: Lauda, Prost, Ayrton Senna, ők hárman összesen 10 vébét nyertek.
A vége az lett, hogy minden idők legkisebb különbségével, fél ponttal Lauda nyerte a vébét, a fél pont magyarázta, hogy a Monacói Nagydíjat az időjárás miatt idő előtt leintették, és a pontokat felezték, így kapott a győztes Prost 9 helyett 4, 5-et. A következő év szenvedős volt, mindössze három versenyen ért célba, utolsó győzelmét a hollandiai Zandvoortban aratta, azon a pályán, amelyről néhány napja derült ki, hogy 2020-tól visszakerül a versenynaptárba. A dobogó így nézett ki: Lauda, Prost, Ayrton Senna, ők hárman összesen 10 vébét nyertek. Lauda a szezon végén, 36 évesen visszavonult, de a sportágtól nem tudott elszakadni, dolgozott a Ferrarinál, a Jaguarnál, volt a német RTL Forma-1-szakértője, utolsó csapatánál, a Mercedesnél pedig nemcsak részvényes volt, hanem az igazgatótanács tagja is, hatalmas szerepe volt abban, hogy 2012-ben Michael Schumacher helyére Lewis Hamiltont igazolja le az istálló. A döntés helyességét igazolja, hogy Hamilton négy, a Mercedes pedig öt vébét nyert azóta.
Szent Ágoston (354-430) Aurelius Augustinus a numidiai Tagasteban született. Alapos -fõleg- retorikai képzésben részesült, s a legnagyobb hatást Cicero gyakorolta az ifjú rétorra (pontosabban annak Hortensius c. mûve). Bár édesanyja, Mónika kersztény szellemben nevelte fiát, az mégis az "ifjúkori bûnök" csábításának engedett inkább. Kicsapongó életmódja gyümölcseként fia is született, akit Adeodatusnak [Isten ajándéka] nevezett el. ( A megtérés elõtti eseményekrõl többek között a Vallomások c. önéletrajzi mûvében számol be. ) Már 20 évesen a retorika professzora lesz Karthagóban, s innen indult el kalandos szellemi utazására: elõször a manicheusok tanítását követte, majd késõbb az akadémikusok szkepticizmusát tartotta elfogadható világmagyarázatnak. Amikor azonban kinevezték Milánóban retorika professzornak, akkor már a neoplatonizmust hírdette, majd 32 évesen, 387-ben keresztény hitre tért. (Egy kertben hangot hallott: Tolle lege, tolle lege! [Vedd és olvasd! ], s találomra felütötte egy helyen a Szentírást, s az abban olvasottak a keresztényi életvitelre sarkallták. )
"Mit csinálsz? " – kérdezte Ágoston. "Kimerem a tengert" – válaszolta teljes komolysággal a gyermek, és folytatta tovább a meregetést. "És gondolod, hogy sikerülni fog? " – kérdezte nevetve a szent. "Biztosan előbb fog ez nekem sikerülni, mint neked az, hogy megragadd az Isten lényegét! " – felelt a gyermek, és ezzel eltűnt. Szent Ágostonnak tulajdonított mondások Jobb a helyes úton sántikálva haladni, mint szilárd léptekkel téves irányba tartani. Amilyen mértékben növekszik benned a szeretet, olyan mértékben növekszik szépséged, mert a szeretet a lélek szépsége. Semmi sem győz meg, csak az igazság, semmi sem ment meg, csak a szeretet. Szeressük embertársunkat, vagy azért mert jó, vagy azért, hogy jó legyen. A szabadság legmagasabb fokát akkor értük el, ha azt tudjuk mondani: Uram, legyen meg a Te akaratod! Röviden hangzik a törvény, mely eléd van adva: szeress és tégy, amit akarsz! Forog a világ, de áll a kereszt! Istenünk, újítsd meg Egyházadban azt a lelkületet, amellyel betöltötted Szent Ágoston püspök szívét, hogy mi is egyedül téged szomjazzunk és keressünk, igaz bölcsesség forrása és minden szeretet szerzője.
Aztán meghall egy kisgyereket, hogy valami dalocskát énekel, amiben az van, hogy "Tolle, lege", azaz Vedd, olvasd". Ő ezt úgy értelmezi, hogy vegye fel a Bibliát, és olvassa; meg is teszi, felüti véletlenszerűen, pont olyan résznél nyílik ki, ahol arról van szó, hogy mondjon le az eddigi puritán életmódjáról. Ezt ő isteni sugallatnak veszi, megfogadja, és hívő lesz. mogyoró Kedves Blankaa! Örülök, hogy olvasod Szent Ágoston egyik csodálatos művét! Szent Ágoston örökös kételkedő volt, és a kertben is Isten megtapasztalása mellett a, természetéből fakadó szkepticizmus próbált rajta ismét erőt venni. Ez egy hatalmas kettősséget eredményez, vívódást. Végül azt mondja hogy Isten arra szólítja fel hogy ne kételkedjen többet. Majd dönts Isten mellett. (ez már nem csak a kerti jelenet) 0
Anyja kitartó próbálkozásai elől, hogy megtérjen, 383-ban Rómába, majd Milánóba szökött. Mónika utána ment. Édesanyja imái és könnyei mellett Milánóban Szent Ambrus beszédei térítették meg. Ágostont megragadta Ambrus szónoki tehetsége, fellépése és műveltsége, később pedig Szent Antal élete nyomán találkozott a szerzetesi eszményképpel. Vívódva kereste a választ, mit tegyen. Egyre inkább érlelődött benne a megtérés gondolata, de az utolsó lépést Istennek kellett megtennie. Fra Filippo Lippi: Szent Ágoston és Szent Ambrus (1437 körül) Vallomások című művében írta le ennek történetét. Egyik milánói barátjának kertjébe húzódott vissza magányt keresve. Sírt és imádkozott, sőt kiáltozott kilátástalanságában: "Meddig még, Uram? " A zsoltáros szavában újra meg újra magára ismert. És akkor váratlanul meghallott egy vékony gyermekhangot, amely ezt ismételgette: "Tolle, lege, tolle, lege", azaz "Vedd és olvasd, vedd és olvasd". Kezébe vette az előtte fekvő Szentírást és ennél a helynél ütötte fel: "Vessetek véget a kicsapongásnak és a tobzódásnak, a civakodásnak és a versengésnek.
Ágoston az életét áldozza másokért, a rábízott hívekért. A film végén a pusztulás képeit látjuk, a vandálok által felgyújtott Hippót, a tengerben pedig a megsemmisített római flotta roncsait. Valerius arcán a totális reménytelenség, kezében a tőr, háta mögött a lobogó tűz. A Krisztus békéjét hirdető Ágoston szavai nem jutottak el egykori barátja szívéhez, de a vandál vezéréhez igen. Geiserich akadályozza meg, hogy az egyik vandál katona a tűzbe vesse Ágoston műveit, amelyet ma is több millióan olvasnak világszerte. Halála pillanatában Ágoston kezéből kiesik a még évtizedekkel korábban Ambrus püspöktől kapott üvegcse, melyből kifogyott a tinta. Teljesítve földi küldetését Ágoston széttárja a karját, mintha Krisztus nevében az egész világot megáldaná földi halála pillanatában. Szent Ágoston – Az igazság nyomában I-II. Olasz-német történelmi film, 2010., 183 perc Rendezte: Christian Duguay Forgatókönyvíró: Francescho Arlanoch, Florian Henckel von Donnersmarck Főbb szereplők: Franco Nero: Augustinus püspök Alessandro Preziosi: az ifjú Augustinus Gerald Alexander: Held: az idős Valerianus Johannes Brandrup: a fiatal Valerius Monica Guersitore: Monica Katy Louise Saunders: Lucilla Jay Benedict: Ambrus püspök Kiadja: Etalon Film Kft.
A világ teremtése, az írások értelmezése, az ősanyag és az idő kérdései: mindezek olyan alapproblémák, melyek azóta is foglalkoztatják a filozófusokat és a fizikusokat. S meg kell mondjam: az itt kifejtett gondolatok hétköznapi fogalmakra alapozott tisztasága (pl. a XI. könyvben, az idő kérdéskörében), még ha a szerző egyértelmű válaszokat nem is tud adni, messze felülmúlják a huszadik századi filozófusok szakzsargonnal bevakolt tudálékos röfögését. A XI. könyv gondolati világossága szinte összeér Einstein speciális és általános relativitáselméletével, könnyedén átlépve Hegelen és Heideggeren. Ami pedig a teológiai tartalmat illeti, jómagam – bár nem vagyok vallásos – őszintén tudom irigyelni Augustinust azért a feltétel nélküli, határtalan bizalomért, amellyel lelkét és sorsát Istene kezébe helyezi. Végezetül annyit: ha valaki belekezd e könyvbe, és unalmasnak, vagy terjengősnek találja, nyugodtan hagyja félbe, és – követve példámat – próbálkozzék vele újra néhány évtized múlva. Nekem se tetszett annak idején, amikor még szentül meg voltam győződve, hogy a türelem a hülyeség édestestvére…