Aktuális 2020-12-09 A kereszténység több mint két évezredes történelme során rengeteg mártír áldozta életét a meggyőződéséért és a hiteiért. A szentestét követő második napon a hívők szerte a világon megemlékeznek az első keresztény vértanúról, a jeruzsálemi közösség diakónusáról, a mártírhalált halt Szent Istvánról. A legtöbben államalapító királyunkra, Árpád leszármazottjára, Géza fejedelem fiára gondolnak, ha meghallják Szent István nevét. A kereszténység története során azonban gyakran előfordult, hogy több szentnek is ugyanaz vagy hasonló volt a neve. Az István elnevezés immár két évezrede népszerű a hívők között. Nem véletlen, hogy Géza gyermeke is e nevet kapta a keresztségben. Krisztus követője A szenteket ábrázoló képeken nem nehéz felismerni Szent Istvánt. A diakónusok, vagyis az egyházi szolgálatot teljesítők öltözékét viseli, a kezében pedig pálmaágat tart. A képeken gyakran lehet látszólag oda nem illő, ökölnyi méretű kődarabokat is látni. SZENT ISTVÁN DIAKÓNUS, AZ ELSŐ VÉRTANÚ - PROGRAMOK. Ezeknek szomorú jelentősége van.
» PROGRAMOK » Krisztus Egyházának első vértanúja annak a hét diakónusnak egyike, akiket Jeruzsálemben az apostolok választottak ki a szegények gondozására (Csel 6, 5). Hellén származású, "hittel és Szentlélekkel eltelt férfi" (Csel 6, 5), aki fontos szerepet töltött be a keresztény közösségben, és ezzel magára vonta a zsidók gyűlöletét. A Főtanács elé hurcolták és Jézushoz hasonlóan, hamis tanúk vallomása alapján halálra ítélték. Megkövezésekor a tanúk Saul (a későbbi Szent Pál) lábához rakták le ruháikat, és "azon a napon nagy üldözés tört ki a jeruzsálemi egyház ellen". Szent István megölése azonban nemhogy gyengítette volna, de épphogy megerősítette a keresztények elkötelezettségét. A megkövezés helye az 5. sz-ig nyomon követhető hagyomány szerint a mai Damaszkuszi kapu mellett volt. Szent István (vértanú) – Wikipédia. István ereklyéit az 5. században találták meg. Rómába vitték, és Szent Lőrinc mellett helyezték el. Ő a kádárok, kőfaragók, parittyások, szabók, takácsok védőszentje; állatok eleségének megáldásakor, gyomorfájás, oldalszúrás, fejfájás esetén kérik oltalmát.
Halála előtt így kiáltott: Úr Jézus, vedd magadhoz a lelkemet! " István diakónus ünnepét a legrégibb liturgikus források is december 26-ára tették. Névnapi köszöntések István az egyik leggyakoribb magyar férfinév, jelentése: virágkoszorú, koszorúzott, koronázott. A néphagyományban december 26. és 27. jeles napok. A 18. század közepéig karácsony hármas ünnep volt, Szent István és Szent János napját is megünnepelték: névnapi köszöntővel és az ezt követő áldomással. A névnapi köszöntőknek rendszerint az elrecitált verses, illetve énekelt köszöntő szöveg is velejárója volt. A hasznosi (Nógrád m. ) köszöntő ének, amelynek változatai Csallóközből, Nógrádból, Hevesből, Csongrádból is ismertek, így szól: Örvend az ég vígassággal, dícséretekkel, Ragyog ez nap sugarival tiszta fényekkel. Szentek ünnepei - olvasmányok. A csillagok derülnek, derülnek, Oly már messze kerülnek, kerülnek, Minden angyalok örülnek, ma zengedeznek. Dicsőséges Szent János (Szent István) is veszi hárfáját, Pengedgeti, pengedgeti kedves nótáját. Azt kívánom szívesen, szívesen, Hogy az Isten éltesse, éltesse, Testi lelki áldásokkal szerencséltesse.
Ezért tudja István is, hogy mit kell mondania. Áttekinti Izrael egész történetét, az üdvtörténetet, amelynek során Isten oly sokszor művelt csodákat a nép érdekében. Felsorolja Isten csodatetteit és a nép ellenkezését, mert "atyáink szívük mélyén visszavágytak Egyiptomba'' (7, 39). István a maga prófétai látásával látja, hogy a történelem vonalai egy pontban találkoztak: Isten elküldi egyszülött Fiát, az Igazat, s a zsidók, mert keménynyakúak és körülmetéletlen a szívük, keresztre feszítették őt. És ekkor a történelem vonalai ismét tágulni kezdenek a jövő felé: Isten már nincs a Templomhoz és az "az ő népéhez'' kötve. Az örömhír most terjedni kezd a pogányok felé: "A Magasságbeli nem lakik emberi kéz emelte hajlékban, ahogy a próféta is mondja: "Az ég az én trónusom, s a föld lábam alatt a zsámoly. Szent istván vartanú. " Milyen házat építhettek nekem - mondja az Úr -, hol lehetne a pihenőhelyem? Hát nem az én kezem alkotott mindent? Ti vastagnyakúak, körülmetéletlen szívűek és fülűek, mindig ellenálltatok a Szentléleknek, s mint atyáitok, olyanok vagytok ti is.
A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 193. törzsszám alatt, a plébánia 15 194. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemlék. Búcsú: december 26. Anyakönyvek: 1729-től. Fotó: Thaler Tamás
A tábla eredetileg a firenzei Santa Maria Novella templom mindkét oldalán festett, körbejárható főoltárának része volt. Ott állt tehát a főkápolna közepén, ahol a falakat Ghirlandaio csodált műve, a firenzei reneszánsz egyik csúcsteljesítménye, a Mária és Keresztelő Szent János életét elbeszélő freskók díszítik. Vécsey Axel
Itt állomásozott a török sereg balatoni flottája, amely mindent elpusztított a vidéken, a középkori templomot is beleértve. Ezért a veszprémi káptalan telepesekkel népesítette be az egykor virágzó Fokot. A középkori templom helyén 1700 körül szerény kápolnát emeltek, plébániáját pedig 1711 -ben állították vissza. Sarlós boldogasszony templom kiskanizsa. A barokk plébániatemplom 1737-ben épült Szűz Mária Szeplőtlen Fogantatásának tiszteletére. 1885 -ben kezdte el a veszprémi káptalan a telkek parcellázását. A rohamosan fejlődő fürdőhely szükségessé tette egy új, nagyobb templom építését. A régi barokk templomot, amely a Fő utcával párhuzamosan állt, a torony kivételével teljesen lebontották, az ennek helyére épült ( 1903 és 1904 között) mai neoromán templomot 1904. július 3 -án Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelte fel Báró Hornig Károly veszprémi püspök. A plébánia területéhez a Fő utca plébániatemplomon kívül további négy templom tartozik: az 1995 -ben Szent Lőrinc tiszteletére emelt Szépvölgyi utcai templom; a Darnay téren álló Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére felszentelt templom; a széplaki városrészben álló, 1942 -ben épített Szent Anna kápolna és a Törekiben Szent Péter és Pál tiszteletére 1990 -ben emelt templom.
Kapcsolat Szombathely Megyei Jogú Város Értéktára Sarlós Boldogasszony Székesegyház A szombathelyi székesegyház a magyarországi késő barokk építészet egyik legmonumentálisabb alkotása, méretében a harmadik legnagyobb magyar templom. A püspöki székesegyház 1791-től 1814-ig épült, Szily János megbízásából, Melchior Hefele osztrák építész tervei alapján. Az ekkor már álló püspöki palota és a szeminárium között, a teret lezárva, két karcsú homlokzati toronnyal épült meg. Latinkereszt alaprajzú, főhomlokzatán három bejárat, az oromzaton és fülkékben ó- és újszövetségi alakok és allegorikus szobrok láthatók. Sarlós boldogasszony templom szombathely. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt katedrális belső díszítésének programja a Mária-tiszteletet és a magyar szentek kultuszát ápolja. A fő-és mellékoltárképek Maulbertsch, Doffmaister és Anton Spreng munkái. A hatalmas boltozatot Josef Winterhalder és Anton Spreng freskói díszítették, amelyek sajnos a második világháborúban megsemmisültek. Az elpusztult oltárképeket a háború utáni években pótolták, a belső falak műmárványozása és a boltozatok részbeni kifestése az utóbbi két évtizedben készült el.
A székesegyház a mellette álló épületekkel együtt Magyarország legszebb késő barokk építészeti együttesét alkotja. Kapcsolódó link: Vissza az előző oldalra!
A közel 280 éves templom hozzátartozik Adony Város képéhez. Sokak számára kedves és mély emlékek hordozója, de mindenki számára a város múltját, történetét hordozó műemlék. A történelmi forrásokból ismert Szent Mihály puszta is kolostor-temploma, illetve annak védőszentjéről kapta a nevét. Adony 1332-es vatikáni összeírás szerint már templomos hely volt. Mostani formáját 1722-23-ban a betelepülő németek építették barokk stílusban a török alatt elpusztult templom helyett, részben annak kövei felhasználásával. Sarlós Boldogasszony-székesegyház | Szombathely. Zenneg Kristóf és Mikleisch Gergely földesurak építették a lakosság segítségével. A torony csak a század végére készült el 1797-re 3 haranggal. Ebben az időben a főoltárkép a segítő Szűzanya képe, amely mai is látható, 1847-ben készül el a toronyóra, amely a II. világháború idején komoly sérülést szenvedett. 1859-ben a főhomlokzatra kerül Szent Péter és Szent Pál szobrai amelyeket Göde Katalin ajándékozott a templomnak. A század végére a templom megnagyobbítására került sor, melyet Csöngedi Gyula fiatal plébános valósította meg Szabó Gyula kőmíves segítségével.
Miserend [ szerkesztés] Hétfő Kedd 7:00 19:00 Szerda Csütörtök Pénte Szombat 19. 00 Vasárnap 8:00 10:00 11:30 Részletek [ szerkesztés] egész évben tartanak esküvőket parkolási lehetőség ingyenes legutóbb 1980-ban felújítva a 23/1997 számú rendelet alapján helyi építészeti értékvédelem alatt áll Tel: 06-84-310-484 Honlap: Források [ szerkesztés]
A plébánia, a város területén a rászorulók szolgálatában jelentős segítséget nyújtanak a Ferences Szegénygondozó Nővérek. Rendházuk a Kele utcában található. Festmények, alkotások [ szerkesztés] A neoklasszicista stációképeket Büky Béla készítette 1928 -ban. A diadalív festményei Leszkovszky György alkotásai ( 1938). Bejárati ajtaja felett Muzsinszki Nagy Endre, nemzetközi hírű festőművész alkotása látható. Középen Magyarország Védasszonya ül a trónon, és fogadja a magyar szentek hódolatát. A templom üvegfestményei Róth Miksa műhelyében készültek. Siófoki Római Katolikus Plébánia. Az épület szentélyét a II. Vatikáni Zsinat rendelkezései alapján 1980 -ban Osztie György színtervei szerint alakították át. A pasztoforium Madarassy István ötvösművész munkája. A főoltár mögött látható egy 17. századi tiroli mester nagyszerű alkotása, a fejét jobbra hajtó szakállas, töviskoronás Krisztus. A Balaton környék legnagyobb orgonája ebben a templomban található. A Paulus Frigyes orgonaépítő mester készítette hangszerbe összesen 2432 sípot építettek bele.