Élete Szerkesztés Egyike volt a jeruzsálemi keresztény község első hét diakónusának, akiket a hívők Kr. u. 36 -ban az apostolok segédeivé választottak. A jeruzsálemi görög nyelvű zsinagóga elöljárói a szanhedrin elé állították, és amikor itt is nyíltan hirdette Jézus istenségét, a csőcselék megrohanta, kihurcolta a városból és agyonkövezte. A kapu, amelyen végső útjára indult, Jeruzsálemben ma is az István-kapu nevet viseli. Neve alatt fennmaradt iratok Szerkesztés István apokalipszise Galéria Szerkesztés Szent István megkövezése. Jelenet a kölni dóm egyik ablakán Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés Szent István Lovagrend (Toszkána) I. István magyar király Források Szerkesztés Bokor József (szerk. Budapest-Országúti Szent István első vértanú plébániatemplom - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. ). István, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998. ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 26.
a Jeruzsálemi közösség diakónusa és első keresztény vértanú Szent István ( 1 körül – 36 / 40 körül) az első keresztény vértanú, az első hét diakónus egyike. Az ortodox kereszténység a megtisztelő protomártír címmel illeti. Szent István Szent István ábrázolása Carlo Crivelli festményén diakónus és vértanú Születése 1 körül ismeretlen Halála 36 / 40 körül Jeruzsálem Tisztelete Egyháza Kereszténység Tisztelik Római katolikus egyház Ortodox kereszténység Antikhalkédóni egyházak Asszír keleti egyház Örmény apostoli ortodox egyház Keleti katolikus egyházak Evangélikus kereszténység Anglikán Közösség Sírhely San Lorenzo fuori le mura Ünnepnapja December 26. (nyugat) December 27. (kelet) Január 9. (kelet- indiai ortodox egyház) December 27. Pápa, Szent István Vértanú templom szálláshelyek - wifi - 21 ajánlat - Szallas.hu. / Január 7. ( Örmény apostoli ortodox és örmény katolikus egyház) Jelképei kövek, dalmatika, tömjénező, orarion Védőszentje diakónusoknak, lovaknak, fejfájástól szenvedőknek, Szerbia, kőműveseknek, Bosznia-Hercegovina A Wikimédia Commons tartalmaz Szent István témájú médiaállományokat.
A Szent József oltár képe Istokovics Kálmán műve 1952-bôl. Szent József halálát ábrázolja. Kétoldalt Nepomuki Szent János és Páduai Szent Antal szobra valószínűleg Bebó Károly, a középen látható Lisieux-i Szent Teréz szobor Boldogfai Farkas Sándor alkotása. A szomorúakat vigasztaló Szűz Mária oltárkép Maulbertsch műhelyében készült, valószínűleg Felix Ivo Leicher műve. Stuflesser műhelyéből való Avilai Szent Teréz és Szent Bonaventura szobra. A Szent Ágoston oltár két oldalán Mária és János szobra áll, Weber J. Lénárt alkotása, középen a Stuflesser-féle Pietával. A Szent Miklós püspököt ábrázoló festmény valószínűleg Maulbertsch műve, vagy legalább az ő közvetlen közreműködésével készült. A predellán lévő Szent Júdás Tádé képet Márton Lajos festette 1948-ban. Az első vértanú – Szent István napja, december 26.. A kétoldalt álló Szent Flórián és Szent Donát szobor az oltárépítés idejéből származik. A szószék az ágoston-rendiek idejéből való. A hangvető baldachinja tetején Szent Vendel látható juhaival, az ajtón Szent Ágoston prédikálásának reliefje.
Halála 34 körül következett be. Istenfélő barátai gondoskodtak illő eltemetéséről s igen-igen megsiratták (Ap. Csel. 8, 2). Lucián áldozópap, aki 415-ben Jeruzsálem mellett Kafar-Gamalában megtalálta ereklyéit (lásd. aug. 3), e férfiak közé sorolja a kiváló Gamáliel írástudót is. Az első keresztény vértanúság megindította az első üldözést Palesztinában. Tarzusi Saul a leghevesebben üldözte a keresztényeket. S alig alvadt meg István vére a damaszkuszi kapu men-tén, Saul elindult a damaszkuszi úton Palesztinán túlra (l. jan. 25). Az úton lehetetlen volt nem gondolnia a vértanúra. Jól ismerte. Hiszen némelyek a tarzusiaknak jeruzsálemi zsinagógájából vitában is álltak vele. Látta bátor magatartását s megkövezésénél is jelen volt. Sőt az első köve-zők, a hamis tanuk ruháikat "lábához tették le" s ő "egyetértett az ő megöletésében" (Ap. 7, 58. 60). Szent istván első vértanú. Hallotta imáját. De Damaszkuszba menet is csak gyűlölettel tudott rá gondolni. Amire azonban a város elé ért, másképp látott mindent. Amikor pedig megtérése után három évre Jeru-zsálembe tért vissza (37 körül), töredelmesen sóhajtott fel az Úrhoz: "Mikor pedig Istvánnak, a te tanúdnak vérét ontották, ott álltam, helyeseltem és őriztem gyilkosainak ruháit (Ap.
SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből Látom a megnyílt eget és az Emberfiát! Abban az időben: István kegyelemmel és erővel eltelve csodákat és jeleket művelt a nép körében. Erre a libertinusok, cireneiek, alexandriaiak, kilikiaiak és ázsiaiak zsinagógáiból némelyek ellene támadtak, és vitatkozni kezdtek Istvánnal. De bölcsességével és a Lélekkel szemben, amellyel beszélt, nem tudtak helytállni. Miközben hallgatták, haragra gyulladtak, és a fogukat vicsorgatták ellene. Ő azonban a Szentlélekkel eltelve fölnézett az égre, látta az Isten dicsőségét, és Jézust az Isten jobbján. Felkiáltott: "Látom a megnyílt eget, és az Emberfiát, ahogy az Isten jobbján áll! " Erre ordítozni kezdtek, és befogták fülüket. Egy akarattal rárontottak, kivonszolták a városból, és megkövezték. A tanúk egy Saul nevű ifjú lábához rakták le a ruháikat. Miközben megkövezték, István így imádkozott: "Uram, Jézus, vedd magadhoz lelkemet! " Majd térdre esett, és hangosan felkiáltott: "Uram, ne ródd fel nekik bűnül! "
És ez minden szent életében így van: a személyük egészen eltűnik a szolgálatuk mögött, amit Isten megbízásából a keresztény közösség, az emberek, a világ és az üdvtörténet javára végeznek. Maga Jézus is így fogta föl életét:,, …az Emberfia nem azért jött, hogy őt szolgálják, hanem hogy ő szolgáljon és odaadja az életét" (Mk 10, 45). Az igazi tanítványok, a szentek, ebben követik Krisztust, aki erre hívja őket. István diákonus ünnepét a legrégibb liturgikus források december 26-ra teszik. Bővebben lásd: Szentek élete
A keskenyebb szentélyhez az átmenetet homorú diadalív alkotja. A pillérek közti beugrókban 1-1 mellékoltár nyert elhelyezést, melyek architektúrája Nepauer Mátétól származik, szobrászati díszítése Weber J. Lénárt műve. A Szent Erzsébet oltárkép a betegeket ápoló Szent Erzsébet csodáját ábrázolja, Kontuly Béla festette. Az oltáron Szent Rita és Szent Vilmos szobra áll, Bebo Károly alkotásai. Páduai Szent Antal fából faragott szobra Metky Ödön alkotása 1956-ból. A Szent Ferenc mellékoltáron a rendalapító grecciói karácsonyi csodájában gyönyörködhetünk, Kontuly Béla műve. A képet Szent Lajos király és Árpád-házi Szent Erzsébet szobra fogja közre, a Stuflesser műhelyben készültek. Ezen az oltáron áll az 1906-ban lebontott oltár tabernákuluma. A Szent József oltár képe Istokovics Kálmán műve 1952-bôl. Szent József halálát ábrázolja. Kétoldalt Nepomuki Szent János és Páduai Szent Antal szobra valószínűleg Bebó Károly, a középen látható Lisieux-i Szent Teréz szobor Boldogfai Farkas Sándor alkotása.
Teljes Papp lászló sportaréna alaprajz Magyarul Papp lászló sportaréna szektorok vélemény A Papp László Budapest Sportaréna (gyakran Aréna, Fánk néven rövidítve) Budapest és Magyarország legnagyobb fedett sportcsarnoka, a Puskás Ferenc Stadion szomszédságában, a 2-es metró és az 1-es villamos Puskás Ferenc Stadion M megállójánál található. "kavics"-nak becézett épületbe 50 000 tonnányi betont, 2300 tonna acélszerkezetet, több mint 11 000 000 csavart és több kilométernyi kábelt fektettek. Az épület nehezebb, mint az Erzsébet híd és a Szabadság híd együtt. Tömege nagyjából 200 000 tonna. Az épület gyalogos terét Magyarország legnagyobb gránitfelülete borítja, melynek területe 15 000 m 2. Papp László Budapest Sportaréna, Budapest. Megnyitásra március 14-én került sor, mely egy gigantikus komolyzenei koncerttel zárult, Beethoven IX. szimfóniájával, mely szimbolizálta Magyarország leendő belépését az Unióba. A Budapest Sportaréna 2004. május 28-a óta viseli Papp László háromszoros magyar olimpiai bajnok ökölvívó, edző és sportvezető nevét.
A Budapest Sportcsarnok 1999 decemberében egy sajnálatos tragédia következtében a tűz martalékává vált. A katasztrófa mélységesen megrendítette a közvéleményt. Magyarországon a BS volt az egyetlen olyan több ezer embert befogadni képes, fedett épület, amely nemcsak sportrendezvényeknek, hanem egyéb kulturális eseményeknek is otthont adott. Az épület szinte teljesen leégett, ezért a magyar lakosságban és politikusokban egyaránt megfogalmazódott az a szándék, hogy mihamarabb felépüljön egy új sportkomplexum. A tendert a francia Bouygues építőipari cég nyerte el, amely konzorcium – 2002-ben – kivívta magának a világ legnagyobb építővállalatának címét. A Budapest Sportaréna egyedi kavics formáját csakúgy, mint az egész épület együttest magyar építészek (KÖZTI) tervezték együttműködve az anglo-amerikai "Sports Concepts" építészeti irodával. A Budapest Sportaréna építése 2001. június 30-án kezdődött el. A "Kavicsba" 50 000 tonnányi betont, 2 300 tonna acélszerkezetet, több mint 11 000 000 csavart és több kilométernyi kábelt helyeztek el.