A megkapott térképmásolaton a margóra ráírták: 960 méter. A kétkedést tehát a szintvonalak elhelyezkedése és a Barlangtani Intézet dolgozója által felírt szám indította el. Éppen ezért 2000-ben optikai szintező műszerrel végeztek mérést, amely a Kettős-bércet 1, 8 méterrel mutatta magasabbnak. Két évvel később Salétli György végzett próbát egy pontatlan magasságmérő műszerrel, ennek nyomán jutottak arra a következtetésre: "Szükséges lenne egy pontosabb mérést, esetleg GPS-szel is elvégezni. Azért az eddigi eredményeink is elegek az érdeklődés felkeltésére, így aztán mi már, ha még nem is teljesen, de kezdjük meggyőzve érezni magunkat. " – Az Istállós-kő tulajdonképpen 1928 óta a Bükk legmagasabb csúcsa, korábban a Bálványt tartották annak, de egy 1925-ben kiadott útikönyvben egy bizonyos Magas-tetőt emlegettek. Ilyen elnevezésű csúcs nincs, a Kerekrét-fővel azonosítható, de jóval alacsonyabb a véltnél. Az Istállós-kő tényleg jó nagy kiemelkedés, a Kettős-bérc pedig mindössze két méterrel magasabb nála, kilátni róla pedig csak a hegység belseje felé lehetne, ha történetesen nem erdő, bozót venné körül.
A Bükk hegység és kialakulása, földtani története A Bükk az Észak-Magyarországi középhegységnek legterjedelmesebb és legnagyobb átlagmagasságú tagja. Habár Bükk legmagasabb pontja sem éri el az 1000 métert, 50 bérce emelkedik 900 méter fölé, és 11 pedig 950 méter fölé! A legmagasabb pontja Istállós kõ, amely 959 méter magas. A szorosabb értelemben vett Bükköt nyugatról a Tarna, keletrõl a Sajó völgye fogja közre, északnyugaton a Hevesaranyos-Mikófalvi medencére tekint. Északon a Bükkhát a Szilvás, majd a Bán patak völgyéig terjed. Délen a Bükkalja széles hegylábfelszínével ereszkedik a Heves-Borsodi Mezõségre. A hegység a nevét legalább a 17-ik századtól viseli, legalábbis, okleveles alátámasztással 1719-ig vezethetõ vissza. A hegység nevét fõleg a magasabb régiókat uraló bükkösökre vezették vissza már a 18. században is. Más álláspontok szerint azonban a hegygerinceken, hagyoldalakban elkülönülõ, bércszerû magaslatokat jelölõ bikk, bik szóból is származhat, amelyek a hegység számos részén elõfordulnak, ahol a természetes növénytakaróban a bükkösök aránya kicsi.
Két métert nőhet a térképeken a hegység, miután kiderült, hogy nem az a legmagasabb pontja, amit eddig annak hittünk. Istálló-kő nevét több mint nyolcan éve a Bükk legmagasabb pontjaként említik, annak ellenére, hogy a nagy pontosságú katonai térképeken már a rendszerváltozás előtt is tudták, hogy ez az információ nem helytálló – írja a. Hozzáteszik, hogy ennek az információnak nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget. Nem így voltak vele azok a civil szakemberek, akik térképek titkosításának feloldása felfedezhették ezt a tényt. 2014. januárjában egy csapat be is bizonyította: a Kettős-bérc ormai a Bükk legmagasabb pontjai. "Régen kezdődött már a kétkedés az Istállós-kő legmagasabb mivoltában, apránként haladtunk, s most végre bizonyítékot is szereztünk. Míg az Istállós-kő erőse 958, 1 méter, addig a Kettős-bérc északi kiemelkedése ezt tíz centiméterrel meghaladja, a déli pedig 960, 715 méter magas a legfrissebb mérés szerint" – mondta el a lapnak. Regős József barlangi kutatásvezető.
Ebbõl kifolyólag meg kell említeni, hogy az ótörök nyelvben a bük szó erdõt, sûrû bozótost jelent. A Bükk fejlődéstörténetét a földtörténeti ókorig tudjuk visszavezetni. Ekkor a Bükk tömbje a Variszkuszi hegységrendszer tagja, amelynek feldarabolódása és lesüllyedése után a karbon időszakban a tenger elöntötte. A Bükk hegység kőzeteinek java ekkor, 330 milló évvel ezelőtt a karbon időszak második felétől a 150 millió évvel ezelőtt jura időszakának végéig képződött. Nagy részük mészkő, agyag és kovapalák, dolomit, radiolarit és homokkő. Ezen kőzetek képződése mai helyüktől lényegesen délebbre történt, az akkor afrikát európától elválasztó Thethysz óceán afrikai partjainál. Ezen 150-170 millió éves üledékképződés alatt a tenger mélysége, szellőzöttsége többször is változott amely jól megfigyelhető a kőzetek minőségében. Leggyakoribb a fehér vagy világosszürke mészkő. Emellett megtalálható a sekély öblökben leülepedett élőlények rothadásából származó bitumen által feketésre, szürkése festett mészkő is.
Fekete áfonya levele, Csipkebogyó, Hibiszkusz, Narancshéj, Csalánlevél, Körömvirág, Galagonya Felhasználási javaslat Az összetevők jótékony hatásai segítik a szervezet metabolikus folyamatait. Miért ajánlott a Myrtil Tea fogyasztása? Több komponensű gyógyteakeverék: - Fekete áfonya levele: magas antioxidáns tartalma miatt részt vállal a káros szabadgyökök megkötésében, segítheti az egészséges sejtosztódást, az erek rugalmasságának megőrzését. Jótékony hatása van a gyomorra, bélrendszerre és a vesére. - Csipkebogyó: segíti az emésztést, természetes C-vitamin tartalma miatt segít a betegség utáni lábadozás időszakában, az immunrendszer erősítésében. - Hibiszkusz: Azonkívül, hogy kitűnő szomjoltó és frissítő, jótékony hatással van az emésztőszervekre is. - Narancshéj: erősíti az immunrendszert, hozzájárul a kötőszövet és a csont képződéséhez, jó a fogaknak. Fekete áfonya tea maker. - Csalánlevél: vértisztító, vérképző, vízhajtó, regeneráló hatású valamint magas antioxidáns tartalmú. Serkenti a vérkeringést, jótékony a szívre, a vérnyomásra.
– kapcsolatai révén sokat spórolhat is megbízóinak! A párral való együttes szervezés révén lehetség nyílik egy harmónikus, egyedi megoldásokkal tarkított esküv megszervezésére. Egy dologban biztosak lehetünk, a szép és jól sikerült esküvk nem maguktól lesznek azok. 5 tünet, ami ellen a fekete áfonya segíthet - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek. Sok-sok munka – még ha oly kellemes is –, tervezés és részletekre kiterjed szervezés áll mögöttük. Ehhez kíván segítséget nyújtani a Harmónia Esküv- és Rendezvényszervez Iroda.