Lengyel Dénes Könyv Móra kiadó, 2011 250 oldal, Kemény kötésű fűzött A5 méret ISBN 9789631189438 Státusz: Kifogyott Bolti ár: 2 190 Ft Megtakarítás: 6% Online ár: 2 037 Ft Leírás A honfoglalástól, Hunor és Magor nevezetes szarvasvadászatától Mátyás király rejtélyes haláláig szinte a teljes magyar történelmet felöleli LENGYEL DÉNES mondagyűjteményének első kötete. Sikerrel megőrizte a krónikákban, kódexekben s a néphagyományban megörökített mondák, legendák báját, bölcsességét, nyelvi zamatát. A bőséges jegyzetanyag, forrásgyűjtemény, ábrák, képek, metszetek még közelebb hozzák a kíváncsi olvasókhoz a rég letűnt évszázadokat. Történelmi azonosságtudatunk kitűnő fejlesztője a kötet olvasása. Lengyel Dénes mondagyűjteményeit az iskolás generációk sora már eddig is sok haszonnal forgatta. * A "RÉGI MAGYAR MONDÁK" című ezen kiadványt a történelmet kedvelő, a mondagyűjteményt is szívesen forgató olvasóink figyelmébe ajánljuk. Ajánljuk még: Magyar mondák A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI.
könyv Régi magyar mondák A honfoglalástól, Hunor és Magor nevezetes szarvasvadászatától Mátyás király rejtélyes haláláig szinte a teljes magyar történelmet felöle... Benedek Elek unokájának, Lengyel Dénes írónak klasszikussá vált kötete nemcsak külsejében újult meg, hanem az eredeti, hiánytalan kézirat... Online ár: 3 230 Ft Eredeti ár: 3 799 Ft Raktáron 12 pont 1 - 2 munkanap hangos Magyar regék és mondák - Hangoskönyv Kossuth Kiadó / Mojzer Kiadó, 2004 Lengyel Dénes mondagyűjteménye a teljes középkori magyar történelmet felöleli.
Ár: 3. 799 Ft Kedvezmény: 988 Ft 26% Cikkszám: 151180 ISBN: 9789634793564 Központ: Előjegyezhető (6-12 munkanap) Boltok: Utolsó 4 Darab raktáron Ingyenes szállítás 10. 000 Ft feletti rendelés esetén INGYENES szállítás 18 000 Ft-tól. Tartalom és részletes adatok Tartalom: Benedek Elek unokájának, Lengyel Dénes írónak klasszikussá vált kötete nemcsak külsejében újult meg, hanem az eredeti, hiánytalan kézirat alapján lát napvilágot. A hun időktől egészen Mátyás koráig tartó időszak alatt másfél száznál is több monda, adoma, krónikatöredék adja vissza hűen és hitelesen a teljes magyar mondavilágot, amelyet már Arany János is elveszett naiv eposzunknak nevezett. A könyvet a jövőben követik Lengyel Dénes mondasorozatának további kötetei is: Regék és mondák a török korból Kossuth Lajos öröksége... Új élet hajnalán... Szerző: Lengyel Dénes BESZÁLLÍTÓ LIBRI KÖNYVKIADÓ (NYITOTT KÖNYVMŰHELY) KIADÓ HELIKON NYELV MAGYAR SZERZŐ LENGYEL DÉNES KÖTÉSTÍPUS KEMÉNYTÁBLÁS OLDALSZÁM 536 Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Összefoglaló Benedek Elek unokájának, Lengyel Dénes írónak klasszikussá vált kötete nemcsak külsejében újult meg, hanem az eredeti, hiánytalan kézirat alapján lát napvilágot. A hun időktől egészen Mátyás koráig tartó időszak alatt másfél száznál is több monda, adoma, krónikatöredék adja vissza hűen és hitelesen a teljes magyar mondavilágot, amelyet már Arany János is elveszett naiv eposzunknak nevezett. A könyvet a jövőben követik Lengyel Dénes mondasorozatának további kötetei is: Regék és mondák a török korból Kossuth Lajos öröksége... Új élet hajnalán... 526 oldal・cérnafűzött, keménytáblás・ISBN: 9789634793564 Raktáron 12 pont 1 - 2 munkanap Ingyenes átvétel Bookline boltokban Tedd kosárba mindkettőt egy gombnyomással!
Más, mint Benedek Elek, Jókai Mór, Móra Ferenc gyűjtem... Így élt Jókai Mór Vonnegut Antikvárium Móra Ferenc Könyvkiadó, 1975 3 pont 6 - 8 munkanap
HUN-MAGYAR MONDÁK A magyarok eredete 7 A csodaszarvas 9 Attila, a hunok királya 10 Isten kardja 14 Attila lakomája 15 Attila hadjáratai 18 Attila kezesei 23 Attila halála és temetése 28 Attila fiai 29 A HONFOGLALÁS ÉS A KALANDOZÁSOK MONDÁI A vérszerződés.
A remete, aki hét évig nevelte I. István magyar király fiát "Rátámadtak és a Duna partjára kiborították a kocsiját, ott kihúzták belőle és kordéra rakva legördítették a Kelen-hegyről. Mivel még mozgott, mellét lándzsával átszúrták, aztán egy kőre vonszolták, és összetörték a koponyáját. Így költözött át Krisztus dicsőséges vértanúja e világ viszontagságai közül az örök boldogságba" – így örökítette meg a legenda Szent Gellért püspöknek, Szent Imre herceg nevelőjének mintegy kilencszázhetvenöt éve, 1046. I istván magyar király törvényei az. szeptember 24-én bekövetkezett vértanúságát. Kiemelkedő hun sírok kutatásának új eredményei A magyar őstörténeti kutatás szempontjából kiemelkedően fontos újabb, megkerülhetetlen leleteket hoztunk a felszínre és vizsgálunk, sikerrel zárult a mongol-magyar tudományos együttműködésben végzett kétezer éves ázsiai hun sírok régészeti feltárásának terepi munkarésze – írja Makoldi Miklós Zsombor, a Régészeti Kutatóközpont vezetője a Magyarságkutató Intézet honlapján. 1031. szeptember 2-án hunyt el Imre herceg Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg, miután vadászat közben egy vadkan megsebezte, valószínűleg a bihari Igfon-erdőben.
Egy ember több mint ezer évvel ezelőtt hozott döntését ünnepli ma a Kárpát-medence, és az azóta a világ számos pontjára szóródott, magyarsága. Egy olyan ember döntését, aki nemcsak a saját életútját merte a kezében tartani, hanem a népéét is! István király ember volt, akárcsak mi. És bár születése "előjogán" lehetősége volt beleszólni közössége életének alakításába, azt – visszatekintve látjuk – megfontoltan, erős akarattal tette, mert csak a határozott és erős akaratú emberek és döntések lehettek célravezetők az ő korában, és csak az ilyen döntések és emberek lesznek célravezetők a mi jelenünkben is. István döntött, amikor a nyugati kereszténységet vállalta, döntött, amikor népét közösséggé alakította, döntött, amikor a fiának szóló intelmeit lejegyezte, és döntött, amikor nem volt bátortalan döntéseit meghozni. István államot alapított, berendezett és népét közösséggé formálta. I. istván magyar király wikipedia. Nem annak sokszínűségét változtatta szürkére, hanem az egy közösségen belül óvta meg a sokszínűséget. Formált, szervezett és megtartott – kihívás volt ez az ő idejében is, és komoly kihívás ez napjainkban is!
Úgy vélte: meg kell elégednünk azzal, hogy a fiaink, lányaink nem akarnak a nyomainkba lépni, de ugyanazon az úton haladnak, és ugyanazt a célt látják. A Szent Király Szövetségben Magyarországról, Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szabadszentkirály, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja, Szombathely-Szentkirály vesz részt. Így büntették az elhunyt magyar király sírjának kirablóját - Helló Magyar. Erdélyből Csíkszentkirály, Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Sepsiszentkirály, Székelyszentistván, Székelyszentkirály, valamint Felvidékről Királyfiakarcsa, Vágkirályfa, Sajószentkirály, Sajókirályi tagja a szövetségnek. A kárpátaljai Aknaszlatinán élő Szent István kultusz miatt folyamatban van e település tagfelvétele is. MTI
Ha manapság egy középkori magyar király sírját akarjuk felkeresni, akkor híján vagyunk a nyugat-európaihoz hasonló látványos, középkorból ránk maradt egyházi épületeknek. A történelem viharaiban a királysírokat kirabolták, feldúlták és a felettük lévő egyházi épületeket megsemmisítették, lerombolták különböző okokból. A legismertebb ezek közül a székesfehérvári bazilika, de nem jártak másképpen azok a templomok sem, ahol kevesebb királyunk nyugodott. Ha megkérdezzük, hogy kik voltak a sírok első kirablói, alighanem a törököket vagy a Habsburg-zsoldosokat vágnánk rá. Pedig akadt olyan magyar király, akinek a sírját már a középkorban kirabolták. A magyar király hagyományos temetkezési helye: Székesfehérvár A középkor során az elhunyt magyar király eltemetésének a helyszíne eleinte változott. I istván magyar király act. Míg Szent Istvánt Székesfehérvárott temették el, addig utódai elsősorban az általuk alapított egyházi intézményekben nyerték el végső nyughelyüket. Péter Pécsett, I. András Tihanyban, I. Géza Vácott temetkezett.
Megjegyezte: a magyarok e helyzetet felismerve 2010 után építették újjá és állították a nemzeti érdekek szolgálatába az államunkat, ezért erősítették meg a magyarság határokon átívelő nemzeti összetartozását, ezért folytattak kölcsönös méltányosságot célzó, felelős szomszédságpolitikát és az európai létérdekek védelmét célzó felelős külpolitikát. "Ennek a politikának a folytatása lesz a tét 2022-ben is. Álljunk hát készen! " – utalt a jövő évi választásokra Kövér László. ORIGO CÍMKÉK - I. István. A Szent Király Szövetség találkozójának a főrendezvénye a székelyszentkirályi templomkertben szabadtéri szentmisével kezdődött. Bálint Elemér Imre, a Székelyszentkirályt is magába foglaló Oroszhegy polgármestere felidézte: a mostani találkozónak mottójául választották Szent István 8. intelmét: "A fiak kövessék az elődöket! ". Úgy vélte: a rendezvény is a közös magyar jövendőhöz rakhat le egy követ. Szabó Gellért, a magyarországi Szentkirály polgármestere arra figyelmeztetett, hogy "a fiak kövessék az elődöket"-intelmet Szent István sem egészen követte.
A fenti esettel szemben azonban János nem részesült a fenti történethez hasonló módon kegyelemben. A királyi tanács, amelyben Magyarország legfontosabb bárói és püspökei foglaltak helyet, elítélte őt. Mivel egyházi személy volt, nem ítélhették halálra. Ehelyett börtönbe vetették, ahol élete végéig kenyéren és vízen kellett élnie. A büntetése nem tartott sokáig: 1352. január 15-én már elhunytként hivatkozik rá egy oklevél, egykori birtokait Nagy Lajos király új birtokosoknak adta. Gyugy Árpád-kori temploma (Wikipédia) János másik birtoka, a Somogy megyei Gyugy község előbb Nagy Lajos édesanyjának, a holtában megszentségtelenített I. Károly feleségének, Piast Erzsébetnek a kezére jutott. A remete, aki hét évig nevelte I. István magyar király fiát. Az ehhez kapcsolódó oklevelekben írták le a sírrablás esetét 1349-ben. Erzsébet azonban azzal a lendülettel tovább is adományozta a birtokot az óbudai klarissza apácáknak. Az apácák évszázadokkal később a török hódítás elől elmenekültek és vitték magukkal a levéltárukat is, amelynek jelentős része szerencsés módon megmaradt.