Josh Trank pár év tévézés után írt és rendezett filmet először szélesvászonra. Az erő krónikája kétségtelenül érdekesre sikerült, sok eredeti és sok ügyesen alkalmazott kölcsön ötletet tartalmaz – de sajnos a játékidő nagyrészében dögunalmas. Már az alaphelyzet is ígéretes. Adott három középiskolás srác, akik az erdő közepén találnak valamit, ami különleges képességeket ad nekik. Telekinézis, repülés, óriás erő. Hatalmas adományok – de hatalmas felelősség is. Készül Az erő krónikája folytatása, ezúttal nőkkel a főszerepben. Andrew (Dane DeHaan) gyerekkora nem éppen felhőtlen, anyja haldoklik, apja pedig munkanélküli alkoholista. A filmezésbe menekül, élete minden pillanatát kamerázza. Újdonsült ereje ideiglenesen barátokat és sikereket hoz neki, de végül kicsúsznak a kezéből az események, és szembekerül Mattel (Alex Russell). Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Trank Max Landissal közös története igazán sok lehetőséget rejt magában. A szerzőpáros jól ráérzett, hogy a külön-külön is nagyon népszerű áldokumentarista stílusból, a szuperhős tematikából és a tinifilmből egy igen erős kombót gyúrhatnak.
spoiler Az effektek még mindig szinvonalasnak tűnnek, és tetszik a kreativitás is, amit az erejükkel csinálnak. spoiler Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is Hasonló filmek címkék alapján
A felfedezésüket követő nap egyre különösebb képességekre tesznek szert: a távolból mozgatnak tárgyakat, megtanulnak repülni, érzékelik egymás indulatait, és egyre erősebbé válnak. Eleinte nagyon élvezik, ami velük történik, de miközben az új erejüket próbálgatják, fokozatosan kiderül, hogy ami játéknak indult, végül bajt is hozhat. Az erő krónikája teljes film. Egyre nagyobb bajokat. Videó információk: 1, 09 GB, Hossz: 1:29:36, AVI, 624 x 336 pixel, 1285 Kbps, 23. 98 fps Audió információk: AC3, 6 csatorna, 448 Kbps, 48 KHz Szinkronos filmek
A fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese Fertőd híres nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója. Mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Esterházy Miklós elképzelései és tervei alapján. Több építész dolgozott rajta, de a munkát a herceg fogta össze. Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki az épület, amely a bécsi Schönbrunn-kastély méltó párja. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti remekmű. Fertődi eszterházy kastély. Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt a kastély. " Magyar Versailles "-nak is nevezik. A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott. Az együttes középpontja a kastélyépület volt. A főépület előtt még ma is állanak az őrségházak. A kastély mögött, a kerti homlokzattal szemben az itt átvezető út másik oldalán helyezkedett el az operaház, a hercegi zenészek, énekesek lakóháza, a muzsikaház, majd kissé távolabb a vendégfogadó. A kastélytól keletre az előbbiekkel szimmetrikus elrendezésben állt a bábszínház, a tisztviselői lakóházak két tömbje és a kaszárnya.
A kastély szívügye volt a hercegnek és nagyon erősen vonzódott Eszterházához. Az építés kezdetekor nyári laknak tervezte, de később az év legnagyobb részét itt töltötte. Itt mindig jól érezte magát, mindig volt olyan terve, amit még meg akart valósítani. Alárendeltjeivel nyájas úr, vendégei iránt szeretetre méltó házigazda volt. A herceg nemcsak a pompát kedvelte, hanem kemény katonaként is helyt állt, a császári hadsereg ezredese, tábornoka, majd a 33. gyalogezred tulajdonosa. 1764-1787-ig a Magyar Nemesi Testőrség kapitánya, s így szinte állandó kapcsolatban volt Mária Terézia királynővel. Az 1773-as év kiemelkedő jelentőségű a kastély történetében. Fertőd esterházy kastély. Esterházy (Fényes) Miklós vendégül láthatta Mária Teréziát, Magyarország királynőjét. 1790-ban Eszterházán elhallgatott a zene. Meghalt a kastélyegyüttes megálmodója, megteremtője. Az örökös, Esterházy Antal nem szerette Eszterházát. A fényűző mesevilág magára maradt. Az örökösök visszavonultak kismartoni, bécsi és más otthonaikba. A park útjait felverte a gyom, a tetőkön becsurgott az eső, a falakról mállott le a vakolat.
A 60 ezer kiültetett virágot havonta cserélték, ami óriási költséggel járt. A 19. században a szobrok eltűntek, jelenleg közel 300 nagyméretű, kúpformához hasonlító 100 éves tiszafa a fő növény ezen a területen. A 20. század elején készült, ma is látható legyező alaprajzú parterben a tiszafákkal keretezett gyepfelületeket az első világháború előtt virágok ezrei díszítették, majd a háború alatt burgonyával vetették be. Vidéki esküvői helyszínek: Esterházy-kastély, Fertőd-Eszterháza. A partert szegélyező hármas fasort úgy nyírták, hogy az kívülről hosszú, zöld dobozként jelent meg, belül pedig kettős alagutat képzett. A közelmúltban ismét visszavágott idős fák némelyikén még ma is felfedezhető ez a forma. Díszudvar A remekmívű kovácsoltvas főkapun belépve tárul elénk a kastélyszárnyak ölelte díszudvar, amely eredetileg nem kertként, hanem ünnepi aktusok – például főispáni beiktatás, fogadási felvonulás – helyszíneként szolgált, s ezért a 18. században nem volt növényzettel beültetve. A gazdag architektúrájú főépület karéjában a szobrászati kompozíciók domináltak: a tér centrumában és az oldalszárnyak grottáiban vizet köpő, sárkányölő jeleneteket ábrázoló szökőkutak csobognak, de ide sorolhatjuk az erkélyeket, sőt az emeleti díszterekbe vezető kétkarú puttókkal díszített díszlépcsőt is.