A szőlőterületek, gyümölcsösök ősi ellensége a seregély. Nyár közepétől a szüret időszakáig károsítja a területeket, megdézsmálja az érett gyümölcsöket, szőlőszemeket, és amit nem dézsmál meg azt az izgága mozgásával leveri. A védekezés klasszikus módszerei (madárijesztők, szalagok stb. ) sokszor hatástalanok ellene, mert a madarak hozzászoknak ezek jelenlétéhez, de hálóval, riasztókkal fel lehet venni velük a harcot. A seregély állandó, védett madarunk, általában csapatokban, seregben támadnak, és percek alatt képesek lecsupaszítani egy nagyobb területet is, intelligens állat, de távoltartása nem lehetetlen. Haditerv madár- és vadkár ellen, avagy hogyan védjük a szőlőnket. A rágáskár nagysága nem arányosan nő a vadállomány sűrűségével. Viszonylag alacsony sűrűségű vadállomány esetében a rágáskár nem meghatározó. Amikor a vadsűrűség az állomány növekedése miatt átlép egy kritikus küszöböt, a vad már élőhelyének fokozott kihasználásra kényszerül, és a rágáskár is hirtelen meg fog nőni. Védekezési lehetőségek Mechanikai védekezés Leggyakoribb, és egyben a legismertebb módja a vadkár elleni védekezésnek a kerítés.
Mekkora a kiesés a szőlőkben? A hazai szőlőkben felmerülő vadkárok mértékéről nincsenek pontos felmérések, sem a Központi Statisztikai Hivatal, sem az Agrárminisztérium nem tart nyilván ilyen adatot, de a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, és a Szent István Egyetem Szőlészeti Tanszéke sem tudott információval szolgálni. A Magyar Vadgazdálkodási Szakértők Egyesülete a közelmúltban készített egy tanulmányt a mezőgazdaságban okozott vadkárokról, ami a vadászatra jogosultak adatszolgáltatásán alapuló adatokat tartalmaz, így nem tünteti fel az összes keletkezett vadkárt. Sok termelő ugyanis nem jelenti a kisebb mértékű kárt, nem kér kártérítést, mert nem akar konfliktust a vadászatra jogosulttal. Másrészt az adatsorok csak a kifizetett kártérítések összegét tartalmazzák. A vadkár elleni védekezés módszerei – 1. rész. Amikor a termelő kénytelen a bírósághoz fordulni, a statisztikai adatszolgáltatásban nem szerepelnek ezek a kifizetetlen, függőben levő összegek sem. A megállapított és kifizetett kár értéke sokszor jelentősen alacsonyabb a ténylegesen keletkezettnél, emiatt a statisztika erősen torzít és akár 50%-kal alacsonyabb összeg kerül a vadgazdálkodási jelentésbe, mint a tényleges vadkár mértéke.
Amennyiben a lekerítendő területet a vaddisznó is járja, célszerű további vezetékeket elhelyezni a kerítésen a talajtól 20-25 és 50 cm-re. A vegyszeres védekezés egy újabb kategóriája a vadriasztóknak. Ez lényegében kémiai vegyszerek alkalmazását jelenti a vadkárok megelőzésére. A talajfelszínre kiszórt granulátum vagy a kipermetezett folyékony elemi kén egyaránt hatásos lehet, azonban nem elterjedt módszer. A granulátum bár hosszabb ideig védi a kultúrát, de lassabban fejti ki hatását, ellentétben a folyékony termékekkel. Ezek a módszerek csak rövidebb ideig hatásosak, ezután célszerű hatóanyagot váltani. Végezetül meg kell említeni az őrzést, ami sokak szerint a leghatékonyabb védekezési forma. Ez esetben az állandó jelenlét nélkülözhetetlen, következetesen, nap mint nap ki kell járni az őrizendő területre – ezt a vadásztatra jogosult a tagjaik között beoszthatja. Ellene szól, hogy rendkívül idő- és munkaerő-igényes, ugyanakkor a leginkább természetközelibb módszer. De nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a vad a természet elidegeníthetetlen része.
Volt már rá példa, hogy egy gazdálkodó hörcsögkárt akart vadkárként megfizettetni. Mivel a rágcsáló által okozott kárkép egyértelmű, az ügy vége természetesen megegyezés lett, a vitát elsimították. A hörcsög károsításának jellemzője, hogy az állatok a lyuk körül egyre növekvő körben rágják le a napraforgót a kelést követő időszakban. A magyar agrártáj egyik meghatározó növénye a napraforgó, virágzása idején az egyik legszebb kultúrnövényünk. Amennyiben azonban nem figyelünk oda, a bimbókat leharaphatja a vad – jellemzően a szarvas. Az eredmény pedig jól látszik a fotókon, amelyeken ezúttal elmaradt a "sárgába borulás". A rágáskár mellett komoly problémát jelenthet a taposási kár is. Baloldali képünkön erre mutatunk látványos példát. A vad a tábla jelentős részét képes letarolni, ha a megfelelő intézkedések elmaradnak. Jobboldali fotónkon korán lerágott napraforgó látszik. A vad gyakran nem jár egyedül, és erre tapasztalat, konkrét példa is akad. Az alábbi fotónkon a vadtiprás mellett a szárfoltosság okozta dőlések is súlyosbították a kialakult helyzetet, ami aztán extrém kárt okozott az állományban.
Péri repülőtér menetrend Repülőtér Meg néha anyáméktól kapok szörpöt vagy valamit arra ugye nem költök így azt nem számlom bele. Régen tartottam csirkéket mert tudtam takarmányt szerezni közvetlenül a termelőtől jó áron így arra nem adtam sok pénzt. Kis egyszobás kertes házam van aminek a fenntartása kb egy 2 szobás panellakás árával egyezik meg, nagy telekrészem van fűvel meg gazzal a csirkék régen ott legeltek a takarmány mellett ott is találtak maguknak kaját. Gyümölcsből nem sokat termelek 2 barackfám, egy szilva fám van, meg egy körte fám és ennyi. Permetezni nem permetezem arra nem költök, meg nekem türelmem sincs ahhoz, de terem azért elég szépen tehát nem panaszkodhatok rá. Zöldséget termelni régen próbáltam de semmi értelme, nagyon pocsék itt a talaj minősége szomszédok is csak úgy tudnak hogy cserélték a teljes talajt, meg időnkén hozatnak rá teherautóval jó drágán, én meg arra nem adok pénzt, meg nekem gazolni, gondozni nincs időm. Csirkéim már nincsenek, régen jó volt mert volt tojás csak ugye akitől szerzetem a takarmányt már nem foglalkozik ezzel.
Ismét meghirdették értékesítésre a győr-péri repülőteret, a működéshez szükséges építményeket és a működtető kft. 100 százalékos üzletrészét a tulajdonosok, a győri, a Győr-Moson-Sopron megyei és a péri önkormányzat - tájékoztatták a győri önkormányzatnál az MTI-t kedden. A kétfordulós pályázat újbóli meghirdetésére azért került sor, mivel a januárban kiírt pályázatra május 4-ig, az első forduló határidejéig nem jelentkezett érdeklődő. A mostani pályázat tartalmilag nem tér el az előzőtől, az eladást ugyanazokhoz a feltételekhez kötik a tulajdonosok, mint korábban - közölte Domanyik Eszter, a győri önkormányzat kommunikációs referense az MTI érdeklődésére. Az értékesítés célja a repülőtér fejlesztése. Ez az egyik követelmény, amelyet a lehetséges vevővel szemben támasztanak, a másik pedig az, hogy az új tulajdonosnak vállalnia kell, hogy hosszú távon repülőtérként üzemelteti a létesítmény-együttest. A leendő vevőnek a továbbiakban is biztosítania kell az Audi számára a repülőtér működését, mivel a létesítmény tulajdonosai 2003-ban erre garanciát vállaltak, amikor az Audi csaknem 1 millió euróval járult hozzá a repülőtér fejlesztéséhez.
Kiemelendők a pécsi és a győri (péri) repterek, ezek már nemzetközi forgalmat is bonyolíthatnak, gazdasági jelentőségük van, azonban jelenleg menetrend-szerinti járatok nem indulnak róluk, csak cargo és magán gépek használják ezt a két légikikötőt. A Pécs-Pogány Repülőtér fejlesztésére egyébként vannak tervek és folyamatosan napirenden van, a nagy gépek fogadására való alkalmassá tétele, illetve a Magnus Aircraft innovatív magyar repülőgépgyár is a területén működik. Fotó: Shutterstock Méretre viszont a kicsik közül a Debrecen Airport a legnagyobb, ezt a repteret már nemzetközi szinten is jegyzik és a fővárosi mellett ez az egyetlen hazai reptér, ahol folyamatosan menetrend-szerinti nemzetközi járatok közlekednek. Várhatóan komoly fejlesztések előtt áll a debreceni légikikötő, de jelenleg a forgalma brutálisan elmarad a budapestitől. Még a járvány előtt, 2019-ben a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér forgalma meghaladta a 16 milliót, még a debreceni reptéré épphogy csak átlépte a 600 ezret – írják.