Jöjjön Márai Sándor: Felelni verse. Néha felelni kell az élet kiszámíthatatlanul bekövetkező, s elodázhatatlanul végzetes pillanataiban: felelni kell, az egészre. Ki vagyok? Mit akarok? Ki ellen, kinek érdekében akarok élni? Miért? Milyen képességekkel, eszközökkel, felkészültséggel? Ami fontosabb mindennél: milyen szándékkal? … És, felelni az egészre: hol tartok? Van-e még tartalékom áldozatkészségből, önzetlenségből, vagy már csak megóvni és megmenteni akarok maradék készleteket? Ez a pillanat az életben, amikor felelni kell. Várják a választ, a csend nagy, drámai. De ilyenkor megtudod és észreveszed, hogy e kérdésekre szavakkal nem, csak az élettel lehet felelni. Köszönjük, hogy elolvastad Márai Sándor költeményét. Mi a véleményed a Felelni versről? Írd meg kommentbe!
A múltat én elhordozom magammal új életemre, […] Olvass tovább Jöjjön Márai Sándor: Vers a lemondásról című írása. Üzleteitekbe én belenyugszom (nem írott szó ez, barátaim, s nem versért megjátszott lemondás, kényszer ez és fáj is nekem, én nem mondok le szívesen), hagyjatok magamra, hagyjatok! Talán jó mégis az ember, hisz annyit szenved, teste sebes már és sovány, hiszen a gyilkos is megsimogat gyermekfejet, eljátszik […] Olvass tovább Jöjjön Márai Sándor: Felelni verse. Néha felelni kell az élet kiszámíthatatlanul bekövetkező, s elodázhatatlanul végzetes pillanataiban: felelni kell, az egészre. Ki vagyok? Mit akarok? Ki ellen, kinek érdekében akarok élni? Miért? Milyen képességekkel, eszközökkel, felkészültséggel? Ami fontosabb mindennél: milyen szándékkal? … És, felelni az egészre: hol tartok? Van-e még tartalékom áldozatkészségből, önzetlenségből, vagy már csak megóvni […] Olvass tovább Jöjjön Márai Sándor: Térkép című verse. Tested ismerős, mint egy titkos térkép. A melled, mint a toscanai halmok.
Szabó Sipos Barnabás színművész "A gyertyák csonkig égnek" című műből adott elő részletet, majd az emlékezők elhelyezték koszorúikat az emléktábla, illetve az író szobra előtt. A program a Tabán Moziban folytatódott, ahol levetítették az In memoriam Márai című filmet. A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük, és kevesen tudják, hogy épp ezen az áprilisi napon született Márai Sándor is. Mindketten a huszadik századi magyar irodalom emblematikus szerzői: József Attila a költészet, Márai Sándor a próza területén alkotott maradandót. Huszonöt éve, 1989. február 21-én hunyt el Márai Sándor posztumusz Kossuth-díjas író, a múlt századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. Márai Sándor felvidéki szászok (cipszerek) leszármazottjaként 1900. április 11-én született egy kassai polgárcsaládban, Grosschmid Sándor néven. Egyik öccse a filmrendező Radványi Géza volt. A gimnáziumot Kassán és Eperjesen végezte. Tizenhat évesen jelent meg első írása a Pesti Hírlapban, két évvel később már a Budapesti Napló szerkesztője volt.
Hírek A 114 éve született Márai Sándor íróra emlékezett a Budavári Önkormányzat az író egykori házánál, a Mikó és Logodi utca sarkánál. Márai 1900-ban, április 11-én látta meg a napvilágot, és idén 25 éve, hogy meghalt. "Isten arra választotta ki a költőket, hogy összefoglalják a bennünk terjengő káoszt, hiszen "az igazi verssorok mindig olyan világot fognak össze, amit nem lehet elmondani, ami olyan szövevényes, olyan bonyolult és összefoghatatlan, hogy verssé kell oldani" – fogalmazott Pozsgai Zsolt író, rendező a költő emléktáblájánál, a Mikó utca és a Logodi utca sarkán tartott megemlékezésen. Pozsgai Zsolt szerint Márai költő volt, hiába írta sokszor prózában a műveit. "Márai Sándor, akinek egykori házánál és szobránál állunk, soha nem volt megelégedve saját sorsával, a magyar sorssal, átkozott, sírt, gyötrődött. Mondjuk neki most azt, amit Lola, a halálig hű feleség mondhatna: Sándor, nyugodj meg! Olvassák a verseidet, kívülről fújják a műveidet, és könyveid ott vannak a polcokon, otthonokban, könyvtárakban, a világhálón" – fogalmazott az író.
Mint germán templomablak, szemed mélykék, homlokod mögött gótikus kalandok. Csípőd hullámos, mint a part Bretagne-ban, ágyékod fodros, bodros vízesés. Svájcban lüktetnek így a vizek és öled úgy tárul, mint Nápoly, ha nyár van. A hasad, mint a […] Olvass tovább Jöjjön Márai Sándor: Egy kisgyermek halálára verse. Mi is maradt belőle? A neve, hajának illata a hajkefén, egy Micimackó, halottlevele, egy véres rongy és ez a költemény. A világ hatalom és értelem, nem értem, miért tették ezt velem. Nem pörölök. Élek és hallgatok. Most angyal, ha vannak angyalok. De itt lenn minden únt és ostoba. […] Olvass tovább Jöjjön Márai Sándor: A kutatók verse. Mindig messze keresik valahol az Istent, a nagy dolgokban, mintegy távcsővel és nagyítóval, a csillagok, felhők és végtelenségek között. De én már tudom, hogy biztosabban megtalálom Őt az egészen kis dolgokban, a véletlenekben, a jelentéktelenségben, azokban a pillanatokban, mikor csodálkozva pillantunk fel, valamit értünk, amit az elébb, az élet […] Olvass tovább Jöjjön Márai Sándor: Mennyből az angyal verse.
Mennyit ad, bármilyen gazdag vagyok, minden napszakban, minden pillanatban! Ajándék […] Olvass tovább Jöjjön Márai Sándor: Nosztalgia című verse. Ülök a padon, nézem az eget. A Central-park nem a Margitsziget. Itt minden szép, kapok amit kérek, Milyen furcsa íze van a kenyérnek. Micsoda házak, és milyen utak! Hogy hívják otthon a Károly-körutat? Micsoda nép, az iramot bírják – Ki ápolja most szegény Emma sírját? A levegő izzik, a […] Olvass tovább Jöjjön Márai Sándor: Az égen fönn megáll a Hold verse. Az est, a rest festő korommal átfesti mind, amit nappal megrajzolt renyhe gonddal. A rét ezüst tó, mély, a sodra fojt, csak ennyi volt: jártunk a nád közt és a szél dalolt. Sok ablakon benéztem érted én, nyisd a szemed, mert vak szemem nem érte […] Olvass tovább Jöjjön Márai Sándor: Monológ verse. Akarok még hinni az életemben s a mások életében – akarom, hogy izmos és erős legyen karom s földaloljak egy lobogó,, igen"-ben. Mert megbocsátottam mindenkinek s szeretném, hogy nekem is megbocsásson, ki tettenért a pózon és családon és ne vádoljon többé senki meg.
Mint írtam a sztoriban, gyerekkorom óta így eszem, én így szoktam meg, nekem ez a cukorborsóleves. JociBogi Fri, 2020-02-14 11:26 Köszi a receptet! Ezt a felelősséget nem szabad áthárítani sem a szülőkre, sem a gyerekekre, s különösen nem az áldozatokra.
A Mercedes-Benz német autógyár 135 millió euróért (52 milliárd forint) árverezte el a mindössze két példányban létező Mercedes-Benz 300 Uhlenhaut Coupé egyikét, így ez lett a világ legdrágább autója. Az autógyár csütörtöki közleménye szerint az aukciót május 5-én tartották a konszern múzeumában, és az 1955-ben Rudolf Uhlenhaut főtervező által konstruált ritkaságot egy magángyűjtő vásárolta meg. A másik példány a gyár tulajdonában marad, és továbbra is a Mercedes-múzeumban lesz megtekinthető − írja az MTI. Az Uhlenhaut-kupék mérföldkövet jelentettek a sportkocsifejlesztésben, és fontos pillérei a Mercedes márkának – hangsúlyozta Ola Källenius, a konszern elnöke. Az autó bevételéből világméretű ösztöndíjprogramot (Mercedes-Benz Fund) finanszíroznak abból a célból, hogy új technológiák kifejlesztésére sarkalljanak egy újabb nemzedéket, főleg a dekarbonizálás és az erőforrások kímélése területén. Az alapból olyan diákokon segítenek, akik másként nem jutnának elegendő forráshoz a tanulmányaikhoz − közölték.
Ezekből az adatokból egy kis számítógép folyamatosan meghatározta a jármű helyzetét, s az utasok így vissza tudtak találni a kiindulási helyhez, a holdkomphoz. Az irányítóközpont csak hét kilométeres eltávolodást engedélyezett, mert műszaki hiba esetén innen az űrhajósok még gyalog is vissza tudtak volna térni, de szerencsére erre nem volt szükség. A holdautó 16 milliméteres filmfelvevőjével megörökítették a leszállás környékét, az autó körül dolgozó űrhajósokat, a színes tv-kamera pedig folyamatosan közvetítette a Földre a Holdon történteket. A híres holdautóból négy darab készült, közülük három az utolsó három Apollo-küldetéssel (15-17) eljutott a Holdra, a negyedik a washingtoni Smithsonian Múzeumban van kiállítva. Számunkra külön érdekesség, hogy a holdautót megalkotó tervezőcsoportnak egy magyar mérnök, Pavlics Ferenc volt a vezetője - az ő tervei alapján készült az 1997-ben a Marsra küldött kis jármű is. A holdautó volt a világ legdrágább autója - főleg ha figyelembe vesszük, hogy csak három napig működött és mindössze harminc kilométert tett meg.
Az árfolyamok miatt nem tudni a pontos összeget, de az biztos, hogy 10 milliárd forintnál magasabb áron kelt el 2016-ban, Párizsban. 2. 1962 Ferrari 250 GTO Ez az 1962-es Ferrari 250 GTO Berlinetta 2014-ben a világ legdrágább autója volt amelyet aukción értékesítettek. A 11 milliárdos árcédulájával, négy évig tartotta a titulist. Az 1963-as FIA GT világbajnokság versenyére építették, amelyet meg is nyert. Mindössze 39 250 darab GTO-t épített a Ferrari, és ez a konkrét példány az egyik legjobban karbantartott darab a versenygépek közül. 1. 1962 Ferrari 250 GTO Természetesen egy 1962-es Ferrari 250 GTO került a lista élére, amelyet 2018-ban az RM Sotheby's értékesített a Monterey-i aukción. Ez a konkrét 3413 GT alvázszámú 250 GTO két évtizeden keresztül egy rajongó és vintage versenyző, dr. Gregory Whitten tulajdonában volt. Az ötszörös Le Mans győztes, Derek Bell által vezetett autó megdöbbentő 13, 7 milliárd forintos áron kelt el, amely 2, 7 millárddal túlszárnyalta a korábbi rekordot.
A pénz azonban nem minden! A Bugatti nem szeretné ugyanis, ha az autó tulajdonosa szembetalálkozna még egy ugyanilyen járgánnyal, ezért úgy döntöttek, hogy mindössze egy darabot készítenek belőle. Az pedig a legfrissebb hírek szerint már el is kelt. Azt a felröppent pletykát pedig cáfolták, hogy Cristiano Ronaldo vette volna meg a világ jelenlegi legmenőbb autóját. A tulajdonos kilétét homály fedi…
Sokatmondó, hogy a listán található autókat kizárólag 2013 után adták el, ez jól szemlélteti, hogy mekkorát nőtt a piac az utóbbi évtizedben. Magyarországi viszonylatban ezek az összegek hihetetlennek tűnnek, ahogy az a giccsparádé is, ahol ezeket a csodákat értékesítik. A magán értékesítések során még nagyobb összegekről lehet szó, viszont az nehezebben ellenőrizhető terep. Állítólag egy Ferrari 250 GTO majdnem 5, 6 milliárd forintért cserélt gazdát, ez azonban nem szerepel a listán, mivel nem aukción történt az adás-vétel. Hasonló történt egy 1936-os Bugatti Type-57 SC Atlantickel is, amelyet állítólag 2010-ben 8, 5 és 11, 3 milliárd forintnak megfelelő összegért adtak el a kaliforniai Mullin Automotive Museumnak. 10. 1955 Jaguar D-Type Ez a csillogó Jaguar D-Type a 2016-os Monterey-i aukció után került a listába, miután 5, 9 milliárdért kelt el. Ez volt az első generációs D-Type, az XKD 50 alvázszámmal, és az 1956-os 24 órás Le Mans-i viadalon is diadalmaskodott. Az Ecurie Ecosse csapat színeiben, skótkékben készült, fehér csíkokkal és keretekkel.