A kötet mindahány térbeli egysége közül az utópiaszerű Látkép városképe rendelkezik a határátkelőhely funkciójával, ugyanis az ideális, tehát minden szegletében felügyelhető, másrészt a "legmélyebb melankólia" (55. ) helyszíneként is konstituálódik. Ennek apropóján Földényi Giorgio de Chirico ars poeticai kifejezésével él: metafizikus tér (55. Chirico képei ( A vörös torony, 56. ; Egy utca rejtélye és melankóliája, 63. ) a könyv második felében szintén lényeges pozíciót töltenek be, például az 1913-ban festett A vörös torony című alkotás is, mely az ezen írásban is felvetett Bolondok tornyával mutat szoros azonosságot, azon eltéréssel, hogy az olasz származású festő "a fizikaiban mutatja fel a nem-fizikait. […]. Láthatóvá teszi az egyébként láthatatlant. " (57. Jelenkor | Földényi F. László írásai. Chirico a "tisztánlátás" pillanatait a schopenhaueri "ébrenléti álom" fogalmával kapcsolja össze, mely alkalmakkor a valóságban fizikailag is jelenlévő tárgyakat (emlékművek, épületek stb. ) egy másik világba, az "ébrenléti álomba" helyezi át.
A legfontosabb kihívás e három egyszerre szem előtt tartása. Tábor Ádám figyelme elsősorban azokra irányul, akik képesek erre. Földényi F. László, a rendbontó - a „természetesen” kétarcúságai - a szem. Mint a kötet főszereplői, Blake vagy Ady, Mészöly vagy Rába György, Mallarmé vagy Hlebnyikov, vagy mint a gondolkodók – mindenekelőtt Nietzsche, és a magyar filozófiai hagyományból Tábor Béla és Szabó Lajos. Történeteken innen és túl (Zoltán Mária Flóra SZIMA akadémiai székfoglaló kiállítása a Fészek Galériában látható október 4-ig. ) Eleinte olyan benyomásom volt, mintha a festő minden körültekintés nélkül nekitámadt volna a vásznaknak, hogy a színekkel szabályosan megerőszakolja azokat. De miután beléptem a virtuális terükbe, és próbáltam rekonstruálni, hogyan kerültek egymás mellé és egymásra a különféle színek, hogyan lépnek párbeszédre vagy éppen miként feleselnek egymással, azt láttam, hogy szinte a festő kezétől és szándékától függetlenedve teremtették meg a saját külön bejáratú világukat. Mintha a képek önmaguktól születtek volna meg: a festő rávitte a vászonra az első színt, és az azután mintegy önállósulva elkezdett életre hívni egy másikat, az pedig egy harmadikat és így tovább.
Egy Ottlik-dedikáció története Az Ezüskor ra visszaemlékezését Vas e szavakkal zárta: "Ez az egyetlen irodalmi sajgásom nem gyakran jelentkezett szerencsére, és aztán sohasem tartott sokáig. " A 80-as évek második felében írta ezt. Talán éppen 1987 januárjában, Szigligeten. Kizárt, hogy az Örley Kör ne okozott volna újabb "irodalmi sajgást". Egyébként nem szidta volna olyan hevesen. "Hiszen a Kukorelly nem is költő! ", emelte fel a hangját, ami az indokolatlan szenvedélytől egészen elvékonyodott, majd az Örley Kör többi költőjére is kiöntötte a mérgét. Földényi F. László - Mai-Könyv.hu - Online könyváruház. Egymás szavába vágva folyt a vita, lesajnáló szavak is elhangzottak. Mire egy hang mindenkit elnémított: "Ha ezt nem vonod vissza, följelentelek a magyar polgári bíróságon! " Ottlik volt ez. Mintha lett volna "magyar polgári bíróság"! Ottlik mindenestre védeni kezdte Kukorellyt. Pontosabban, mert nem hiszem, hogy sokat olvasott volna tőle, az Örley Kört. Majd pedig, hogy kijelentésének nyomatékot adjon, tenyerével hatalmasat csapott az asztalra.
Adalékok a látás újkori történetéhez; Kalligram, Pozsony, 2010 A melankólia dicsérete; Jelenkor, Bp., 2017 (megjelent németül, szlovénul) A melankólia dicsérete; 2. jav. kiad. ; Jelenkor, Bp., 2018 Az eleven halál terei. Kafka, de Chirico és a többiek; Jelenkor, Bp., 2018 (megjelent spanyolul, németül) Newton álma; Jelenkor, Bp., 2021 Múzeumi séták. 1992–2019; Typotex, Bp., 2022 Műfordításai [ szerkesztés] Edward Bond: A pápa lakodalma (1977) Robert Brustein: A lázadás színháza (1982) Francis Fergusson: A színház nyomában. A dráma művészete változó perspektívában (1987) Simon Gray: Kicsengetés (1988) Edward Bond: Lear (1989) Volmar Essers: Henri Matisse (1869–1954).
[3] Ahogyan a Melankóliá ba vagy a Melankólia dicséreté be foglalt esszék, úgy Az eleven halál terei nek műértelmezései is jócskán tartalmaznak olyasfajta részleteket, melyeknek episztemológiai vonzatát könnyűszerrel felismerheti az olvasó. Egy sokatmondót kiválasztva a valóban megszámlálhatatlan melankólia-leírások közül: "[e]z teszi képessé az embert arra, hogy ne fogadja el természetesnek azt, amiről pedig egy egész civilizáció igyekszik őt meggyőzni. " [4] A pontosság és közérthetőség jegyében az itt interpretált kiadvány számos illusztrációt tartalmaz. A 23. számú, utolsó fényképen (87. ) egy 1942-ben dokumentált látkép, az auschwitzi krematórium kéménye tűnik fel. A Sorstalanság ban kilencvenöt alkalommal szerepel a "természetes", "természetesen" szó, ezt voltaképpen Földényi jegyzi fel 2007-ben [5], de a Kertész-holokausztregény atonális hangoltságához a valóban, végeredményében nézve, magától értetődően kifejezések, szóösszefüggések is elháríthatatlanul hozzájárulnak. Az elmondottakat azért tartom fontosnak, mert a most tárgyalt munka írója – Francesco di Giorgio Martini Építészeti látkép című festményétől (7., részlet: 10. )
A … - 5 hónapja - Mentés SZAKÁCS Tata Vakok Állami Intézete … A. A … - 5 hónapja - Mentés Állami Számvevőszék 9 állásajánlat műszaki ügyintéző Vakok Állami Intézete … A. § alapján pályázatot hirdet Vakok Állami Intézete műszaki ügyintéző munkakör betöltésére. A … közzétételének helye, ideje: • vakokintezete A munkáltatóval kapcsolatos egyéb … kapcsolatban további információt a vakokintezete honlapon szerezhet. A … - 6 hónapja - Mentés szociális és mentálhigiénés csoportvezető Vakok Állami Intézete … A. § alapján pályázatot hirdet Vakok Állami Intézete budapesti telephelyeire szociális és mentálhigiénés … közzétételének helye, ideje: • vakokintezete A munkáltatóval kapcsolatos egyéb … további információt a vakokintezete honlapon szerezhet. A … - 6 hónapja - Mentés SEGÍTŐ Vakok Állami Intézete … A. § alapján pályázatot hirdet Vakok Állami Intézete SEGÍTŐ munkakör betöltésére. A közalkalmazotti … közzétételének helye, ideje: • vakokintezete A munkáltatóval kapcsolatos egyéb … további információt a vakokintezete honlapon szerezhet.
Itt előbb egy ötéves általános képzésben részesültek, majd három éven át valamilyen szakmát tanultak, végül az innen kikerülő 16-18 éves fiatalok az 1895-ben felállított Vakokat Gyámolító Országos Egyesület ipari foglalkoztatójában kezdtek el dolgozni. Megérkeznek a francia apácák A Franciaországból 1899-ben Magyarországra érkezett Fehér Apácák (Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társulata) is ekkoriban (1902) szerezték meg a területet, amin ma a Budapesti Ferences Mária Missziós Nővérek temploma és a Vakok Állami Intézete osztozik. Persze akkor még az egész a Fehér Apácák tulajdonában állt, ahol jelenleg a vakok és gyengénlátók találhatók, ott eredetileg egy árvaház működött. Az apácák megérkezéséről még az újságok is beszámoltak: "A francia apácák, a kik az egyesületi törvény következtében hagyták el Franciaországot és már hónapok óta magyar főuri hölgyek vendégszeretetét élvezik, itt Budapesten a Városligetben hatalmas telket vásároltak a Hermina-kápolna mellett, a Hermina-ut és a Hungária-körut között.