2019 végének, és 2020 őszének egyik leghumorosabb műve volt a népszerű angol humorista és színész, Stephen Fry Mítosz valamint Héroszok című kötete, melyekben a szerző a tőle megszokott és utánozhatatlan angol humorral írta újra a görög mitológiát. Már csak két hónap, és érkezik a trilógia záródarabja is. Tizenkét kagyló, tizenkét gyöngyszem – Várad. Trója címmel szeptember 13-án jelenik meg Stephen Fry Mítosz és Héroszok című műveinek folytatása a Kossuth Kiadó gondozásában. Az első két kötet egyik kulcsa volt, hogy Fry-nak sikerült úgy megírnia a történetet, hogy az azok számára is üdítően hatott, akik egyébként nem érdeklődnek, és ezáltal esetleg háttértudással sem rendelkeznek a görög mitológiai alakok terén, a folytatásban pedig ugyanerre van kilátás. A kötet már előrendelhető a kiadó webshopjában, és íme a fülszöveg: " A Trója (2021), egyszerre áll a mítoszok és a történelem valós talaján. Fry a Nagy történetet a város, Trója megalapításával és Zeusz színre lépésével kezdi, és természetesen a háború kiváltó okát és lefolyását is elbeszéli: Parisz, a trójai királyfi elrabolja Helenét, a legszebb nőt a világon.
Tasnádi István kötetét Szokács Eszter ajánlja. Mit tegyek, ha szuperhős a tesóm? Ügyes a felütése Tasnádi István Héraklész-feldolgozásának azzal, hogy a teljesen hétköznapi, mindenfajta szuperhősallűrtől mentes, ráadásul abszolút halandó ikerféltestvérrel mesélteti el a történetet. A görög mitológia adaptálása nem könnyű feladat annak, aki hűen akarja követni az eseményeket, hiszen tudjuk, ezernyi verzió létezik. Görög mitológiai alakok. Tasnádi István egyik változatot sem követte szolgai módon, a Héraklészhez köthető mítoszokat kicsit variálva, a mai gyerekek számára befogadhatóbban mesélte el. Persze azért így is marad elég féltékenység, szerelem, cselszövés, vér és csihi-puhi. Kép forrása: A sztori A Héraklész ikertestvére, Iphiklész narrálásában és főleg dialógusokban kibontakozó történet viccesen tárja a gyerekek elé a mitológiai eseményeket: Héraklész gyermek- és fiatalkorát a tizenkét hőstett elvégzéséig járhatjuk körül, mai nézőpontból. A könyv Héraklész (és persze Iphiklész) születésével kezdődik, tanúi lehetünk az ikrek iskolai előmenetelének, amelyben Héraklész mérsékelten jeleskedik, majd mivel felindulásában agyoncsapja a lantoktatóját, az apja vidékre küldi marhákat őrizni.
Joséphine megkoronázása Forrás: Wkimedia Commons /Jacques-Louis David A londoni Victoria és Albert Múzeum szerint, ahol korábban kölcsönben volt az ékszer, "valószínűleg Napóleon húga, Caroline Murat ajándékozta" a tiarát a császárnénak. Napóleon fülig szerelmes volt az első feleségébe Az első férje, Alexandre de Beauharnais vicomte és tábornok után a Joséphine de Beauharnais néven is ismert császárné alakja népszerűvé vált az elmúlt évtizedekben. Fennmaradtak Napóleonnak hozzá írt, szerelemtől és szenvedélytől átitatott levelei is. Joséphine császárné a koronázási ruhájában Forrás: Wkimedia Commons /Baron François Gérard Joséphine emléke csábító, okos nőként őrződött meg, aki végül lemondott házasságáról, amikor nem tudtak örököst nemzeni a császárral. Best FM | Kalapács alá kerül Napóleon első feleségének két tiarája. Mindkét tiara egy-egy 19. századi ékszerkészlet része, melyeket a Napóleon uralkodása alatt virágzó neoklasszikus dizájn jellemez. A Sotheby's szerint az uralkodó a forradalom zavargásai után tudatosan idézte fel az ókori római hagyományokat, stílust.
2022. május 23 | Kultúra Tizenkét verset és ugyanennyi illusztrációt rejt Varga Melinda József Attila-díjas költő Tizenkét kagyló című, 2021-ben az Előretolt Helyőrség Íróakadémia kiadásában megjelent verseskötete. Varga Melindával találkozhattak már a nagyváradi irodalombarátok, hiszen az Előretolt Helyőrség és az Irodalmi Jelen szerkesztője, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója, József Attila-díjas költő 2017-ben vette át a bihari megyeszékhelyen a Kinde Annamária nevét viselő díjat. A költővel április 29‑én, Tizenkét kagyló című kötetének nagyváradi bemutatóján találkozhatott ismét a közönség a Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtár amfiteátrumában, a Várad folyóirat szervezésében. S hogy milyen gyöngyszemek rejtőznek a "mitológiai-asztrológiai kézikönyv férfiaknak a nőkhöz" alcímű, Tizenkét kagyló című kötetben? Varga Melinda tizenkét állatövi jegyhez tartozó tizenkét nőtípus tulajdonságait, erotikáját szedte versbe, Szekáry Zsuzsanna képzőművész pedig a jegyekhez megverselt nőalakokat alkotta meg, így minden vershez tartozik egy-egy illusztráció is.
Megdöbbentően régiek Vona Gábor muszlim kapcsolatai. A Jobbikot identitásától megfosztó és súlyos válságba taszító pártelnökről a héten derült ki, hogy egyik korábbi törökországi útján törökül tett hitet Allah mellett. Ezt Vona különböző kínos magyarázatokkal próbálta bagatellizálni, sikertelenül persze. Már csak azért is sikertelenül, mert Vona teljes politikai pályafutása az iszlám érdekek képviseletéről szól. Vona Gábor a kezdetektől erőteljesen kiállt a muszlim érdekek mellett - foglalta össze egy korábbi Hetek-cikk. A budapesti palesztin nagykövetség egy munkatársának meghívására már 2003 februárjában látogatást tett Jemenben, és beszédet tartott egy arab konferencián, amikor a Jobbik még nem is létezett, csak a Jobboldali Ifjúsági Közösség. Az sem zavarta, hogy a rendezvényt az iraki diktátor, Szaddam Husszein pártjának helyi testvérszervezete, a jemeni Baath Párt rendezte. Vona gábor islam.fr. Az antiszemita Vona Izrael-ellenes és a független palesztin államot támogató beszédet mondott. Az első nyílt külpolitikai állásfoglalását, aminek írásos nyoma maradt, az akkori pártlapban, a Barikádban írta.
A Jobbik elnöke a következőket mondja: "Mi Attila unokái vagyunk, akiknek elve az igazság, akik bátran ellenállnak a rossznak, és senkitől nem félnek, csakis Allahtól. " A pártelnök Allah mellett hitet tevő mondatait üdvrivalgással fogadja a feltehetően török közönség. Vona Gábor közben a Facebookon reagált a cikkre, és, hogy bizonyítsa igazát, a Google fordítóját hívta segítségül: "Az igazság az, hogy nem Allahot dicsőítem, hanem Istent, akit török nyelven történetesen így neveznek. Angolul is beszéltem már Istenről, hiszen – mint római katolikus keresztény – hiszek benne. Vona Gábor „álnéven” utazhatott Jemenbe egy arab-iszlám ifjúsági konferenciára - PestiSrácok. Ők God-nak mondják. A németben Gott, a franciában Dieu és így tovább. Halkan megjegyzem, hogy az arab keresztények Allahnak nevezik. Szinte minden nagyobb beszédemet – például a 2016-os évadnyitót is – ezekkel a szavakkal fejeztem be: Atilla unokái vagyunk. Atilla unokái pedig – a Jóistenen kívül – nem félnek senkitől". A Mandiner ugyanakkor azt írja: a Google Translate szerint a nagy kezdőbetűvel írt "Isten" fordítása törökül a Tanrı.
Vona így a Google keresőjében inkább a kisbetűs "isten" kifejezésre keresett rá. A lap felhívja a figyelmet: időközben feltehetően rájöttek a Jobbiknál arra, hogy ha a Vona által hivatkozott "Isten" kifejezésre keresünk rá, akkor nem az Allah, hanem a Tanrı kifejezés fog megjelenni. Így törölték az eredeti bejegyzést, majd az új posztban már megfordították a keresési sorrendet és törökről magyarra fordítással próbálkoztak. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Vona Gábor Iszlám. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Mindenkit óva intek attól, hogy ezt a baromságot bevegye. Mást jelent az iszlám ott és mást jelent itt. A modern nyugati társadalomtudomány legnagyobb tévedése, ostobasága, hogy a fogalmait háttérfüggetlen abszolútumként használja más kultúrákra. A vallás, az ideológia, a politika fogalma, a mi folyamatosan változásban lévő kultúránk egy jelenségének, a magyarázó és kérdésfeltevő tudománynak a produktuma. Vona gábor islam . Elkülöníthetőségük társadalmunk állapotából következik és nem csak mélyebb világtörvényekből. Az iszlám egy olyan kultúra, amelyben a kultúra, a vallás, az ideológia, a politika, a jog és a tudomány gyakorlatilag nem különül el egymástól. Az iszlám nem vallás, mert minden más is egyszerre, legfeljebb vallás is. Spirituális hagyomány is, de minden más is, olyan zárt rendszer, amelyhez képest Kálvin Genfje egy Szodoma, ha a képviselőinek (hívőinek? ) politikai, hatalmi érdek éppen úgy kívánja. Mindezekből következően ez az iszlámellenesség nem vallás- és hagyományellenesség, hanem egy totalitárius ideológia elleni küzdelem.