Ahogyan megannyi szervezet és futballklub, úgy az FC Barcelona is részt vesz a júniusban esedékes LGBTQ+ Pride hónapban, így támogatva a sokszínűséget a világ minden táján. Az esemény alkalmából a katalánok stadionja, a Camp Nou is különleges színekben fog pompázni, hiszen a látványosságot megannyi szivárványos zászló fogja díszíteni a júniusi hónap végéig: 🏳️🌈 We are celebrating LGBTQ+ Pride by hoisting the rainbow flag at Camp Nou! West ham új stadion for sale. #Pride #PrideMonth #Pride2022 — FC Barcelona (@FCBarcelona) June 28, 2022 A CFR büntetők után búcsúzott! Ötgólos meccsen győzött a címvédő… A következő fordulóban a Slovan lesz majd a Fradi ellenfele a BL-selejtezőben. Traoré és Bassey is duplázott A jelek szerint elkezdett összeállni a Michael Boris együttese! Hiába domináltak a katalánok végig, nem sikerült nyerniük… A Hollandia elleni döntetlent követően Svájccal szemben már győztek a svédek… Támadót igazolt a Barcelona, Szergej Rebrov csapata a Premier League-ből szerződtetett játékost… Londonban folytatja pályafutását Vetélytársnál folytatja pályafutását… Borzalmasra sikeredett a hazatérés… A portugál klub opciós vásárlási jogot is szerzett!
A ráadás pillanataira aztán jutott még egy csattanó... angol labdarúgás Wolverhampton Premier League Leeds United
Na, ha van egy új, hatalmas stadionunk, akkor biztos végre újra eljön hozzánk is a Guns N' Roses, gondolta Stirlitz Amikor elindult az újra (majdnem) a régi formájában összeállt Guns N' Roses éveken át tartó, azóta a valaha volt egyik legsikeresebbé vált Not In This Lifetime című turnéja, külön cikkben foglalkoztunk azzal, hozzánk miért nem jött el az együttes: a legfőbb ok az volt, hogy egyszerűen nincs Magyarországon akkora koncerthelyszín, ahová beférne elég ember ahhoz, hogy ne legyen veszteséges az egymilliárd forintba simán belekerülő koncert. Úgyhogy amikor megnyitották az új Puskás Ferenc Stadiont, és az is kiderült, a helyszínt a focin kívül koncertek lebonyolítására is fogják használni, a rockerek szíve elkezdett a Welcome to the Jungle ritmusára járni, és várni a Nagy Bejelentést a budapesti Guns N' Roses koncertről. Szivárványba borult az FC Barcelona stadionja! | Fociclub. Hát aki erre várt, most pofára esett. Az együttes ugyanis bejelentette az Európa-turnéja dátumait, és Magyarország most sincs köztük, ahogy korábban, most is Bécs és Prága közül választhatnak a magyar rajongók.
Noha a jegybank friss prognózisa arról szól, hogy a jövő évben már érezhetően szelídül az infláció, Bod Péter Ákos másképp látja a kérdést. Szerinte jelzésértékű, hogy a kormány a rosszemlékű tervgazdaság egyik eszközéhez nyúlt, és azt nem is tudja elengedni. Első ránézésre nem feltűnően nagy a magyar infláció Európában 2022 nyarán; májusban 10, 7 százalék (a harmonizált index-számítás szerint 10, 8 százalék) volt a fogyasztói árindex, a maginflációs adat pedig 12, 2 százalék. A maginflációt a jegybankárok nézik különös figyelemmel, a fogyasztói árindexet viszont minden újság megírja: ez utóbbit tekintve a magyar pénzromlás üteme nagy, két számjegyű, jóval meghaladta az EU átlagát, de nem elegendő még a dobogóra. Az első pillantásra felmerül az a kérdés, hogy vajon az euró használata miért nem óvja meg a tagországokat az inflációs hullámtól: ezzel a vonatkozással korábban már foglalkoztunk. Inflációs jelentés mnb. Látszólag tényleg úgy néz ki, mintha az euróövezeti tagság nem segítene: a májusi adatok szerint a képzeletbeli dobogón három balti ország áll, és mindhárom tagja az euróövezetnek, és csak utánuk jön Csehország, Románia és a térségben mások, velünk együtt.
2021-ben az MNB a devizatartalék-kezelési tranzakciókhoz kapcsolódó értékpapír-eladásokon, valamint forint értékpapírok eladásán – a piaci árak emelkedéséhez köthetően – nettó 25 milliárd forint veszteséget realizált – olvasható az éves jelentésben. De mi újság az árfolyamnyereséggel? 2021. 12. 16. Inflációs jelentés (2021. december). Az elmúlt években az volt megszokott, hogy a jegybank nyereségének legnagyobb részét az árfolyamon elkönyvelt profit adta. Ennek lényege, hogy a devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama folyamatosan alacsonyabb volt a tényleges piaci árfolyamnál, így amikor az MNB devizát adott el, akkor a kettő közötti különbözetet nyereségként realizálta. A jegybank devizaeladásainak nagyobb része minden évben az ÁKK adósságkezelési műveleteihez kapcsolódott, vagyis amikor a devizakötvények után kamatot kellett fizetni vagy lejárt egy papír, akkor a jegybank váltott devizát a kormánynak. Az ÁKK adósságtörlesztéseinek devizaigényét a korábbi év devizakötvény-kibocsátásai részben fedezték, ami így a devizaeladások volumenét csökkentette – írja az éves jelentés a 2021-es évről.
Igen ám, de a legkisebb inflációt elszenvedő három ország is eurót használ: a francia 5, 8 százalék bizony nagy kontrasztban áll az észt 20, 1 százalékkal – vagy éppen a mi 10, 8 százalékunkkal. Az euróövezetben valóban nem is érdemes a valuta értékvesztéséről beszélni (noha a tartós infláció definíció szerint a fizetőeszköz vásárlóerejének a mérséklését jelenti), vagy ha mégis pénzromlásnak vesszük az átlagos árszintemelkedést, magyarázatot kell adnunk arra, hogy az egyik gazdaságban az árváltozás miért annyival kisebb vagy nagyobb az átlagosnál. Láthattunk: mivel főleg az energia és másodsorban az élelmiszer drágult meg az elmúlt hónapokban Európa-szerte, lényegében 2021 végétől kezdődően, ezért bár a lakosok fogyasztói kosarának egyéb tételei is általánosan többe vannak, de egy adott ország és annak adott fogyasztója a többiektől nagyon különböző inflációt él meg attól függően, hogy fogyasztásában mekkora hányadot tesznek ki a leginkább megdrágult tételek.
A jegybank gazdálkodásának eredményét az alábbi fő tételek határozzák meg: (1) a devizatartalékon elért hozam, jellemzően kamatbevétel, (2) a jegybanki betétre kifizetett kamat, (3) a devizaárfolyam változása következtében előálló átértékelődés a devizában lévő vagyonon (a devizatartalékon) és (4) egyéb tételek. Ezekről részletesebben írtunk itt. A legtipikusabb eredménybefolyásoló tényező, hogy a jegybank a devizaalapú követelésein (értsd: a devizatartalékon) alacsony kamatbevételt realizál (1), míg a forrás oldalon a kéthetes (három hónapos) betétre az ennél magasabb alapkamatot fizeti ki (2). 2021. 09. 23. Inflációs jelentés (2021. szeptember). A (3) esetében meg kell különböztetni a realizált és a nem realizált átértékelődési eredményt. Fontos kiemelni, hogy a jegybanki eredményesség nem mércéje annak, hogy a jegybank milyen sikerrel teljesíti gazdaságpolitikai céljait. A kamat- és árfolyamkülönbözetek alakulását rengeteg független tényező befolyásolja, de még a belső tényezők sem mérvadók, mert a jegybank célja nem a pénzügyi értelemben vett eredményes működés, hanem az ár- és pénzügyi stabilitás biztosítása, ami gazdasági környezettől függően igényelhet nyereséges vagy veszteséges működést.
Utoljára 2012-ben produkált ilyet az MNB Tavaly 51, 7 milliárd forintos veszteséget könyvelt el az MNB, vagyis jelentősen romlott a jegybank eredménye az elmúlt két év 250 milliárd forint feletti profitjához képest. Sőt, utoljára 2012-ben volt példa veszteségre, akkor közel 40 milliárd forintos volt a mínusz. A vártnál nagyobbat emelt az MNB az alapkamaton - Infostart.hu. Önmagában az nem meglepetés, hogy veszteséges az MNB, hiszen márciusban Kuti Zsolt, a jegybank monetáris politikáért, pénzügyi piaci és makrofinanszírozási elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója a Portfolionak adott interjúban már előrevetítette, hogy 50-60 milliárd forint lehetett a veszteség. Azonban szerinte ez, illetve a következő évek várható negatív eredménye az elmúlt évek válságkezelésének ára. A koronavírus-járvány kitörése után ugyanis az MNB jelentősen bővítette mérlegét, így tudott olcsó forrást biztosítani a gazdasági szereplőknek. Azért az éves jelentés megjelenésének apropóján érdemes most is ízekre szedni az MNB eredményét, hogy kiderüljön, mi okozta a rég nem látott veszteséget.
Az adatbázis - a nemzeti számlák azonosságait teljesítő - nemzetgazdasági mutatókat tartalmazza. Az adatbázis számos olyan transzformált idősort tartalmaz, amely az MNB saját számításainak eredménye, így közvetlenül egyéb adatbázisokból nyert idősorokkal nem feltétlenül mutat egyezőséget. Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját.