2021. szeptember 22. szerda - 11:31 Ausztráliában 6-os erősségű földrengés rázta meg Melbourne térségét. Többtucatnyi épület megrongálódott. 24-HÍR Ausztráliában szokatlan, 6-os erősségű földrengés rázta meg szerdán az ország délkeleti részén lévő Melbourne térségét. Többtucatnyi épület megrongálódott, sokan ijedtükben kirohantak az utcára, és a rengést érezni lehetett a Victoriával szomszédos államokban is – írta a az MTI híre és a Geoscience Australia földtani intézet és több hatóság közlése alapján. A rengés középpontja a Melbourne-től mintegy kétszáz kilométerre, északkeletre fekvő Mansfield város mellett, tíz kilométeres mélységben volt. A hírügynökségi jelentések időpontjáig négy érezhető utórengés történt, a legerősebbet 4, 1-esnek mérték. Újabb földrengés rázta meg Tonga térségét. A victoriai hatóságok összesítése szerint 46 épület – többségük Mansfieldben és a környékén – részben összeomlott, Melbourne mintegy 35 ezer lakója maradt áram nélkül. A rengést még a Mansfieldtől 800 kilométerrel nyugatra lévő Adelaide városban – Dél-Ausztrália államban –, valamint a 900 kilométerre lévő új-dél-walesi Sydneyben is lehetett érezni, de ezekről a helyekről nem érkezett jelentés kárról vagy sérülésről.
A Richter-skála szerinti 6, 2-es erősségű földrengést a tongai Pangaitól 220 kilométerre mérték csütörtökön - írja a New York Post az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatára hivatkozva. Újabb természeti katasztrófa rázta meg Tonga térségét. Még nincs két hete, hogy január 15-én kitört egy tenger alatti vulkán Tonga közelében, ami a Richter-skála szerinti 7, 4-es erősségű földrengést váltott ki, és másfél méter magas hullámok zúdultak a szigetére. Most a tongai Pangaintól alig 220 kilométerre, 6, 2-es erősségű földmozgás volt. A földrengés 14, 5 kilométer mélységben volt. A földmozgás ugyanabban a csendes-óceáni térségben volt, ahol a vulkánkitörést követően a hatóságos cunamiriadót adtak ki. 7,2-es erősségű földrengés rázta meg Haiti partjait, ezrek halhattak meg - videó. A tudósok szerint ez volt a legnagyobb vulkánkitörés az 1883-as Krakatau óta. A vulkánkitörés még az űrben is látható volt. The violent eruption a few hours ago of the Hunga Tonga-Hunga Haʻapai volcano captured by satellites GOES-West and Himawari-8. — Amazing Physics (@amazing_physics) January 21, 2022 Tonga még a vulkánkitörést, illetve következményeit sem heverte ki, többek között azóta sincs tiszta, ivóvíz a szigeten.
A jó hír az, hogy egy hasonló téglafal, acélrudakkal és csavarokkal megerősítve, ahogyan a földrengéshez hajlamos Kaliforniában történt, ellenállt a remegésnek. "Megpróbáljuk megérteni:" Mennyire jobb az épület, amikor utólag van felszerelve? "- mondta Gilberto Mosqueda, a Kaliforniai Egyetem épületmérnöki professzora, San Diego, aki részt vett a teszten. A szimulációból származó adatok segítik az Aleman modellt a New York City földrengésekkel szembeni sebezhetőségének. "Megpróbáljuk megérteni, mi fog történni egy igazi épületben, ha egy 5, 0-es vagy annál nagyobb méretű földrengés történik" - mondta a OurAmazingPlanetnek. A 2011-es Virginia-földrengés, amely egy gyéren lakott régiót sújtott, hét házat is megsemmisített, és a környező régióban további 120 épületet károsított, a kormányzati jelentések szerint. Lépj Becky Oskin-be [email protected]. Kövesse őt a Twitteren @beckyoskin. Kövesse OurAmazingPlanet a Twitteren @OAPlanet. Tovább is vagyunk Facebook és Google+.
Szökőárriadót sehol nem kellett elrendelni. A New Yorkban tartózkodó Scott Morrison ausztrál miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva azt mondta: a hatóságok tudomása szerint súlyos sérülés nem történt. ()
Gondolkodni akkor is érdemes, ha még nincs védőoltás. És még a megoldás is kéznél van, ha átlátjuk e helyzetet és jól tudunk gazdálkodni az erőforrásainkkal. Mit tehet egy lézer, láng és vízvágásra berendezkedett cég a COVID ellen, ha nem orvostechnikai eszközöket gyárt? A veszettség elleni védőoltás és egy szellemes megoldás párhuzamos története. Egy veszett kutya által megmart kisgyereket vittek Pasteur elé 1885-ben, aki akkor már javában dolgozott a veszettség elleni védőoltáson. A vakcinát állatokon már sikerrel alkalmazta, de emberen még nem, így szert először magán akarta kipróbálni a tudós, de az élet úgy hozta, hogy választásra kényszerült: vagy beadja a még ki nem próbált oltást a kisfiúnak, vagy az menthetetlenül belehal a marás okozta fertőzésbe. Tíz nap alatt adta be az oltásokat és a kúra végére a gyerek meggyógyult. Élete végéig még 350 ember életét mentette meg és a vakcina tovább fejlesztésével sikerült a veszettség rettegett betegségét kezelhetővé tenni. 2020 januárjában diagnosztizálták az első COVID-19 fertőzötteket Franciaországban.
Mindez megelőzhető akkor, ha a macskát veszettség elleni oltásban részesítjük. Hasonló történetben egyébként nekem is volt részem. Egy görcsölő, enni -inni képtelen házi macskát hoztak be hozzám a rendelőbe. A macskát egyébként nagyon szerették gazdái, viszont az állat, a kezelés ellenére sajnos rövid időn belül elpusztult. A kezelés során két karmolást okozott nekem is, és a tulajdonosnak is. A macska nem volt beoltva veszettség ellen, kisgyerekekkel is érintkezett otthon, így intézeti vizsgálatra került sor. Engem is és a macska tulajdonosát is veszettség elleni védőoltás sorozatban kellett részesíteni, amit összesen öt alkalmommal kellett megkapnunk. Minden alkalommal ki kellett várni a sort a háziorvosi rendelőben, amire ráment öt délután. És a macska gazdái még el sem búcsúzhattak tisztességes módon kedvencüktől… Szerencsére, az intézeti vizsgálat megállapította, hogy a macska nem volt veszett, de mindez a sok kellemetlenség, azon felül, hogy a macska elpusztult, megelőzhető lett volna a veszettség elleni oltás beadásával.
A harapás helyén égő, szúró fájdalom jelentkezik, izomrángás, nyelési zavarok fordulnak elő. Gyakran mondják azt, hogy a veszettség egyik jele az, hogy az állat nem kívánja a vizet. Bár külső szemlélő számára valóban így tűnhet, valójában arról van szó, hogy a beteg egyszerűen nem képes lenyelni a vizet. Végül bénulnak a légző izmok és beáll a fulladásos halál. Általában az első tünetek észlelésétől néhány napon belül megtörténik az állat elhullása. Megfigyelték, hogy minél közelebb helyezkedik el a testen a harapás a fejhez, annál gyorsabban pusztul el a beteg állat. - Hogyan lehet elkerülni a veszettséget? - A veszettség egy olyan betegség, amelyről már az ókorból is vannak feljegyzéseink. Az első veszettség elleni oltóanyagot Pasteur kísérletezte ki. A veszettség elleni vakcinák sokáig maguk is veszélyesek voltak, például bénulást okozhattak. A mai készítmények azonban már biztonságosan alkalmazhatóak. Maga a betegség nem gyógyítható, így a hangsúlyt a megelőzésre, védekezésre kell helyezni.
Gyógyítás Gyógyításra nincs lehetőség, csak a szenvedések enyhítésére van mód. Megelőzés Ha valaki tartósan olyan helyre utazik, ahol sok kóbor kutya van, és nem ritka a veszett állatok által okozott harapás, célszerű ún. preexpozíciós oltási sorozatot felvennie. Ilyen országok: Afganisztán, Brazília, Banglades, Bolívia, Kína, Kolumbia, Ecuador, El Salvador, Guatemala, Haiti, India, Indonézia, Mexikó, Burma (Myanmar), Nepál, Pakisztán, Peru, Fülöp-szigetek, Sri Lanka, Thaiföld, Vietnam, Jemen és számos afrikai ország. Hátizsákos turisták, kerékpárral utazók veszélyeztetettsége magasabb. Az oltási sorozat ideje: 0., 7., 21-28. nap. Az utolsó oltást követő 14. naptól védett. Ezt az oltást csak az OEK vagy a regionális ÁNTSZ által működtetett oltóközpontokban lehet felvenni. Kapcsolódó oldalak: Oltóhelyek elérhetősége Hogy betegít meg a vírus? A vírus, a veszettségben szenvedő állatok nyálában található. Az emberi szervezetbe, a sérült bőrön vagy nyálkahártyán (kötőhártya, száj) keresztül, a beteg állat harapásával vagy marásával jut be.
Nálunk nagyon ritka, hiszen a betegséget terjesztő állatok immunizálása folyamatosan biztosított. Kórokozó, terjedés: A betegséget egy idegrendszert kedvelő vírus okozza. A fertőzött állat (kutya, róka, macska, nyest, borz, denevér) harapása, marása a kiváltó ok. A fertőzött élőlény nyála tartalmazza a vírust. Tünetek, szövődmények: Halálos betegség. A lappangási idő nagyon változó lehet, 20-90 nap között. A betegség kezdeti szakaszában nem specifikus tünetek jellemzik: láz, rossz közérzet, fejfájás, nyugtalanság, hányás. Ezt követi az akut idegrendszeri szakasz, mely lehet dühöngő, vagy bénulásos forma is. Dührohamok, bizarr harcias magatartás jellemezheti. Védettség: Amennyiben az állat megfigyelhető, és nem produkálja a betegség tüneteitm, nincs ok aggodalomra. Ha mégis, vagy nem figyelhető meg, akkor a balesetet követő 14 napon belül elkezdett (posztexpoziciós oltási sorral) a betegség még megelőzhető. Ekkor első alkalommal 2 oltás beadása történik. Az alapimmunizálás 3 oltásból áll, melyek a 0., 7., 21. napokon kerülnek beadásra.
Aujeszky-betegség (álveszettség) A betegséget herpesz vírus okozza. Több fajt megbetegítő vírus, emlősökben, madarakban kisrágcsálókban végzetes kimenetelű idegrendszeri betegséget okoz, kizárólag a sertés képes túlélni, ezért kizárólagos terjesztője. Nevét Aujeszky Aladárról kapta, aki 1902-ben fedezte fel a betegséget és különítette el a veszettségtől. A kutya, macska elsősorban nyers sertésbelsőségekkel (különösen gége, tüdő) fertőződnek. A veszettség vírushoz hasonlóan az idegekben szaporodik, és szintén a központi idegrendszert károsítja: agyvelőgyulladást okoz. Kialakulásakor 2-4 napos lappangási idő figyelhető meg, a kutya először bágyadt, majd kíméletlenül vakarják a fejüket, esetleg egyéb testrészüket, legtöbbször véresre. Esetenként nehezen vagy szaporán lélegeznek, ugyanis a vírus károsítja a tüdőt és a szívizmokat is. Az állatok izgatottak, nyáladzanak, de a kifejezett agresszivitás nem jellemző. Macskánál kevésbé jellemző viszketegség. Ők izgatottak, folyamatosan nyávognak, torokbénulás miatt általában folyamatosan csorog a nyáluk.
A macska sem tanúsít dühöngő magatartást, de elővigyázatosságot igényel, ugyanis tudatzavara miatt megharaphat, megkarmolhat másokat. A megbetegedett állatok kivétel nélkül mindkét fajnál elhullanak. Kezelés, megelőzés: Nincs ellene védőoltás, a legjobb védekezés az, hogy kedvenceinkkel soha nem etetünk nyers sertéshúst.