A munka világában a sikereket egyesek szerint 50 százalékig a szakmai kompetenciák határozzák meg, míg mások szerint sokkal meghatározóbb a "soft skill"-ek értékhányada a szakmai eredményességnél. Ismerjük meg közelebbről a soft skillek, azaz puha faktorok világát! "Puha faktorok", "soft készségek" - számtalan magyarosított formája van az Amerikából származó "soft skill" kifejezésnek, amire bár sokan szoktak hivatkozni, mégis kevesen vannak, akik pontosan be tudják határolni ennek a megfoghatatlan készség-, és képességkörnek a határait, tartalmát. Pedig a soft skillek mindazok a képességek, amelyek a szakmai tudáson felül alapvetően meghatározzák a munkavállaló beilleszkedési-, motiválhatósági-, kezelhetőségi-, kreativitási jellemzőit. A soft skillek mérésére, meghatározására számtalan toborzási módszer létezik a speciális interjúztatási technikáktól a személyiségtesztekig, mégis máig sokan vitatják azok fontosságát. Egy német kutatás összeállította azt a 10 faktort, amelyek a soft skillek világát alkotják.
4. Flexibilitás A technika rohamos fejlődésével egyes munkakörök megszűntek, mások beleolvadtak másik munkakörökbe, ami minden eddiginél flexibilisebb tudásbázis-hasznosítást követel meg a dolgozóktól. Amit tegnap megtettünk ma már nem elég, már több kell: több területhez kell értenie a dolgozóknak akár több munkakört felölve. Így a flexibilitás mint soft skill felöleli azt az igényt is, hogy az adott személynek legyen mindenkori igénye az újra, a jobbra, a fejlődésre - legyen szó egy új számítógépes rendszer megismeréséről, vagy egy másik munkaterület párhuzamos betöltéséről. 5. Mobilitás A flexibilitás 'testvéreként' tekinthetünk a mobilitás képességére. Ez a mobilitás térben és időben egyaránt értendő és közelebbről szemlélve a munkaszeretetet is feltételezi. Hiszen aki nem szeret dolgozni, az nem hajlandó többet utazni, új munkakört vállalni, vagy akár tovább dolgozni a napi fix munkaidejénél. A globális vállalatoknál azonban ma már alapvetően elvárt, hogy már egy alsóbb szintű vezető is teljes mértékben és minden tekintetben mobilis legyen, mivel a gyors piaci változásokra gyorsan kell tudni reagálni.
Bejegyzésünkben bemutatjuk a soft skillek kulcsfaktorait, valamint a szociális készségek jelentőségét az üzleti világban. Mit értünk soft skills alatt? Soft skillek alatt értjük azokat az interperszonális, szociális készségeket, melyeket mindennapjaink során, emberi kapcsolatainkban alkalmazunk, amikor meghallgatjuk a másikat, kommunikálunk, tárgyalunk, érvelünk, prezentálunk, konfliktust rendezünk, problémákat oldunk meg, vagy csapatot vezetünk. Ezek a készségek elsőre nehezen mérhetők fel, többnyire az alapján tájékozódunk érettségük felől, hogy hogyan érezzük magunkat a másik személy társaságában. Egy első találkozás alkalmával érezzük-e, hogy a másik figyel ránk és érti, amit mondunk, arra reagál-e, amiről beszélünk, vagy éppen saját gondolataival van elfoglalva, és alig várja, hogy szóhoz jusson. Konfliktus helyzetben tapasztaljuk-e partnerünkön az együttműködés szándékát vagy versengő helyzetben érezzük magunkat, ahol valaki mindenképp veszíteni fog? Ezeket a készségeket magánéletünkben és munkahelyünkön is automatikusan alkalmazzuk, eltérő tudatossággal.
Mindezeken túl aki jó kommunikációs készségű, az alapvetően sokkal jobban észreveszi a nonverbális (beszéden kívüli) elemek jelentőségét: így a másik mimikáját, gesztikulációját, testbeszédét és gyorsan képes azokra a megfelelő szituációhoz igazodva reagálni. Ez a készség rendkívül fontos lehet a HR-szakmában dolgozóknál, de a szolgáltatói területen, a közönségkapcsolati területen és a média világában egyaránt, tehát ott, ahol fontos az első benyomás és az arra adott első reakció jelentősége. 3. Szervezőképesség A jó szervezőképességű ember képes rendkívül rövid reakcióidő alatt prioritásokat, fontossági sorrendeket állítani - legyen az a magánélet vagy a munka terén. Még a legnagyobb leterhelés esetén is úgy képes a határidőket, a körülményeket és a munkafolyamatokat harmonizálni és irányítani, hogy azok optimális munkavégzés mellett is betarthatóak legyenek. A vezető beosztásúak toborzása esetén erre a képességre azért is figyelnek oda kiemelten a toborzó cégek és munkáltatók, mert az ő esetükben ez a soft skill azt a képességet is magában foglalja, hogy az alájuk rendelt és az általuk betöltésre kerülő felelősségi köröket kiválóan kell tudniuk priorizálni és strukturálni.
Manapság már szinte minden álláshirdetésben szerepel a "kiváló kommunikációs és problémamegoldó képesség" mint elvárás, de mit is jelent ez pontosan? Hogyan állapítható meg egy jelöltnél, hogy kiváló-e ezeken a területeken, és miért fontos ez? Hard skill, soft skill Amikor életrajzot írunk, rendre felsoroljuk tanulmányainkat, munkatapasztalatainkat, mindazokat a dolgokat, amikkel szakmailag gyarapodtunk az elmúlt évek során. Ezeket a mérhető, igazolható készségeinket nevezzük hard skills nek, azaz kemény készségeknek. Ide tartozik a szakirányú végzettség, a technikai kompetenciák, minden, ami vizsga útján megszerezhető, tehát amiről papírunk van, illetve a szakmai tapasztalat is, melyről az állásinterjú során számot adunk. Vannak azonban olyan kérdések is, melyeknek látszólag nincs köze a szóban forgó munkához, és első hallásra talán irrelevánsnak is tűnnek. A munkaadók ilyenkor viselkedés alapú interjúkérdéseket tesznek fel, melyekkel a soft skills t, vagyis a puha készségeket figyelik.
Az agresszív fellépés abszolút válóok lenne - de szerencsére még nem találkoztam ilyen jelentkezővel. *********************************************************************************************** Még 6 soft skill, amiben erősnek kell lenned Empátia Képzeld magad a megrendelő - vagy a programozótársad helyébe. Ez a legtöbbször embert próbáló feladat, de jobban átláthatod a projekt lényegét, ha így teszel. Ha velük megértő vagy, több energiád jut arra, ami a lényeg: hogy mit kap a felhasználó, akinek a terméket fejleszted. Alkalmazkodóképesség Ha ez a soft skill nem alaptulajdonságod, sokat kell dolgoznod azon, hogy azzá váljon. A fejlesztő életében ugyanis állandó a változás és a tanulnivaló. Ha tudsz alkalmazkodni, az annyit tesz, nyitott vagy az új tudás megszerzésére, képes vagy extra felelősséget a nyakadba venni, nem okoz gondot például a költözés sem. Az alkalmazkodóképességet jól tesztelhetjük, ha megnézzük, hogyan érintenek a változások. Pozitívan tudsz reagálni a megjegyzésekre, a kritikára, a rossz hírekre vagy más, kellemetlen szituációra?
Azt azonban már kevesen értik kristály tisztán, hogy a tanulás egy véget nem érő, élethosszig tartó folyamat. Ne ess abba a hibába, hogy azt hiszed, neked már nincs kitől tanulni - mindig lesz valaki. Ha ráadásul tálcán ajánlják fel a segítséget és az útmutatást egy projekt során, igazi luxus visszautasítani azt. Az igazán jó fejlesztő maga is igényli és kikéri kollégái véleményét, tanácsait, és nem szégyell kérdezni. Gondolkozz kritikusan A kritikus gondolkozás azt jelenti, hogy mérlegelsz, mielőtt valamilyen következtetést vonnál le. Szoftverfejlesztőként ez különösen fontos, mert a lehetséges válaszok egész tárháza tárulhat eléd egy-egy probléma megoldásakor. Csak akkor tudod a legjobb választ megtalálni, hogyha - a megfelelő kritikai készséggel - fejben lefuttatod mindegyik lehetséges szcenáriót magad előtt, és csak ezután választasz. Talán ez az a képesség, ami a leginkább segítségedre lesz abban, hogy tiszta és jól karbantartható kódot adj ki a kezed közül.
Ezt hívjuk a begyökerezési folyamatnak. Ebben az időszakban állandó figyelmet kell fordítanunk az öntözésre az optimális gyökérfejlődés érdekében. Tavasszal és nyáron gyakrabban és bőségesebben, ősszel kevesebbet kell locsolnunk. Fiatalabb fáink köré készítsünk öntözőtányért, amivel nagy mennyiségű vizet jutathatunk a gyökerekhez. Gyommentesítése Fordítsunk gondot a növekedési fázisban a fák környékének tisztán tartására. Tartsuk a tövét mindig gyommentesen, különben a felnövő gyomok elveszik a vizet a fától, így visszafogva a fejlődését. Metszése tavaszi metszés: Ősszel vagy tavasszal ültetett növények első metszési műveletét március vagy április folyamán kell elvégeznünk. Gyümölcsfák, ültetése, gondozása, konténeres gyümölcsfa fajták - Molnár Faiskola. Mindenképp várjuk meg a kemény fagyok elmúltát, de még a rügyek kihajtása előtt fejezzük be a munkát. A visszametszés nagy jelentőséggel bír, nélküle sok hajtásrügy elkezd kihajtani, de csak rövid, erőtlen hajtások képződnek. Suháng és koronás oltványok fordulnak elő a faiskolákban. Ha suhángot ültetünk, ami csak a gyökérzetből és egy vesszőből áll, csak egyetlen metszést fog igényelni.
Ültetési távolsága A fák ideális ültetési távolsága attól függ mekkorára nőnek. Nagyobb koronájú fákat, mint pl. cseresznyefa, szilvafa, sárgabarackfa 4-5 méterre, kisebb lombozatúakat pl. almát, őszibarackfát, körtefát 3-4 méterre helyezzünk egymástól. Intenzív koronaalakításra alkalmas törpe alanyon lévő almafák akár 2 méterre is kerülhetnek egymástól. Ültetési rendje Gyökérmetszés Őszi és tavaszi ültetés előtt is vágjuk vissza a vastagabb gyökereket kb. 3-4 cm-rel, hogy serkentsük a hajszálgyökerek fejlődését. Egyúttal a sérült, törött gyökérvégeket is vágjuk le. A hajszálgyökereket ne bántsuk! Ültetőgödör kialakítása Központi kérdés a megfelelő nagyságú, minőségű ültetőgödör. Mérete legalább 2-3-szorosa a gyökérzet nagyságának, amire azért van szükség, hogy a gyökérzet optimálisan tudjon növekedni, valamint a tápanyag is elférjen. Jelen esetben az 80x80x80 cm-es vagy akár 1 m 3 -es méretet takar. Tápanyag kijuttatása Tegyünk kb. Gyümölcsfák metszése mikor group. 15-20 kg jó minőségű komposztált marhatrágyát vagy házi komposztot a gödör mélyére a talajszerkezet javítása céljából.
Nézzük, mit, mikor, hogyan kell tennünk, ha a gyümölcsfák metszéséről van szó, a következő oldalon folytatom!
Tápanyagok széles köre áll rendelkezésre. A fák indulásához alapvető fontosságú a szerves trágya használata. Az alaptrágyázáson túl nagy hangsúly van a fenntartó trágyázáson, mely az évenkénti fa, lomb, gyökér és termésképzés szükségleteit fedezi. Homokos talajon több szerves trágyára, komposztra van szükség a vízmegtartó képesség növelése érdekében, kötöttebb talajokon a talaj fellazításával segítjük a vízelvezetést, megkönnyítjük a gyökerek útját. A fejlődési fázisban kiváló eredmények érhetők el műtrágyák, lombtrágyák használatával. Nagyon hasznos szakértői tanácsok a gyümölcsfák tavaszi metszéséről!. Fényigénye Kifejezetten fontos milyen fényviszonyok érvényesülnek kertünkben. A gyümölcsöt termő fák nagy része melegigényes, ezért telepítsük őket a kert szél- és fagyvédett részére. Napsütésben bővelkedő helyen számíthatunk egészséges, zamatos gyümölcsökre. Melegigényes az alma, dió, sárga- és őszibarack, nektarin, cseresznyefa. Árnyékban is jól fejlődik a birs, naspolya, körte. Öntözése Hogyan öntözzük a gyümölcsfákat? Az öntözés fontossága első körben a telepítés utáni 1-2 évben kiemelkedő.