Gondolom, nálatok a nézőknek nem kell belépőjegyet vásárolni, de esetleg a parkolásért kell fizetni? Belépődíj biztosan nem lesz, és mi parkolási díjat sem fogunk szedni, de ha nem a szabályoknak megfelelően parkolnak, akkor lehet, hogy a rend szigorú őrei szednek majd parkoló díjat, de az kicsit drágább lesz! :-) Honnét érdemes a nézőknek érkezniük erre a versenyre? Az igazi úriegér Színes kalandok Geronimo Stilton [2009] Mulatságos történetek Meseregény. Ha valaki kevés gyaloglással szeretne egy jó helyre jutni, akkor ez a Lapisi elág, ami megközelíthető Pécsről, a város felől, és szerintem ez a verseny mindkét irányából érdekes lesz. Ha pedig valaki a szervizparkos nyüzsire kíváncsi, annak Remeterét felől érdemes érkeznie, de természetesen Árpádtető felől is található jó hely, arról is be lehet sétálni pl. a híres-neves Antalffy-kanyarba, ill. itt is találkozhat a néző a versenyzőkkel és az autóikkal, hiszen a menetirány megfordításáig tulajdonképpen "gyűjtőként" üzemel a terület, és az egész mezőny megtalálható lesz átmenetileg. Talán a legegyszerűbb Lapison lesz a parkolás, mert ott kialakítunk erre egy területet, de mindenkit arra kérnék - bármely irányból is érkezzen - hogy a szabályokat tartsák be, ne legyen ebből kellemetlensége se neki, se a rendezvénynek.
…és ha a fentiek rendben lesznek, nincs akadálya, hogy a nézők is egy remek vasárnapot töltsenek el a sprintes elittel a Mecsekben! …belépő nélkül… Ez a hír most jelenik meg 6124. alkalommal
2018. március 27. 09:54 Németh Máté 342 évvel ezelőtt, 1676. március 27-én Borsiban született a magyar történelem egyik legjelentősebb alakja, II. „Cum Deo pro Patria et Libertate” - így élt II. Rákóczi Ferenc » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Rákóczi Ferenc. A nemesi származású fiatalember huszonhét évesen állt a róla elnevezett Habsburg-ellenes szabadságharc élére, lett röviddel ezt követően erdélyi fejedelem, majd vezérlő fejedelemként Magyarország irányítására is felhatalmazták. Rákóczi Magyarország történelmének egyik legpozitívabb személyeként példát mutatott becsületességből és önfeláldozásból. Élete során nem tágított a magyar függetlenség megteremtésének elérésétől, még a szabadságharc utáni közkegyelmet sem volt hajlandó elfogadni, és inkább az önkéntes száműzetést választotta. Milyen családi háttérrel, neveltetéssel lett ilyen fiatalon egy ország vezetője, egyáltalán mi motiválta, hogy ezt a pozíciót elfogadja? Mi vesztenivalója volt Rákóczinak a szabadságharcban és miért nem fogadta el a Habsburg békeajánlatot? Írásunkban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Igazából csak a fejedelem volt tisztában azzal, mit és hogyan akar elérni. A vezérkarból, sőt a civil vezetésből sem tudott senki semmit, ami titoktartás szempontjából jó húzás volt, csak éppen egy hadi vállalkozást nem lehet így elkezdeni. Ráday is csak annyit tudott (vagy annyit írhatott meg), hogy a fejedelemnek az volt a célja, hogy egyes erősségeket visszafoglaljon, de elsősorban azért [indult el], hogy hidat veretve a Vág folyón, elfoglalja a [Vág]Újhely mezőváros mellett kiépített ellenséges sáncokat. A Rákóczi-szabadságharc - Index Fórum. [... ] alaposabban megfontolva a dolgot, [úgy döntött, ] hogy hasznosabb lesz [... ] Trencsént megostromolni és elfoglalni, mert ezáltal [... ] egyéb erősségek is megad[hat]ják magukat. ] folyó hó 2-án tábort ütött az említett vár közelében emelkedő hegyoldalakon. Igazából Trencsénhez is úgy keveredtek a kurucok, hogy a fejedelem engedett a tábornokainak (főleg Bercsényinek, aki nagyjából a vezérkari főnöke volt), akik egyrészt unták a tétlenséget (Morvaország felé indult is július végén egy "foglalkoztató" akció Pekry Lőrinc vezetésével, de ez kudarccal zárult), másrészt azt a hírt kapták, hogy könnyen el lehet foglalni a várat.
Származás és neveltetés A szabadságharc vezére I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fiaként született 1676. március 27-én a Bodrog jobb partján fekvő Borsiban. I. Rákóczi Ferenc - akinek édesanyja, Báthori Zsófia tetemes összeggel mentette meg az életét a Habsburg-ellenes összeesküvésben való részvételéért - választott erdélyi fejedelem volt, aki fia születése után pár hónappal meghalt. A Rákóczi-Báthori vonal mellett Ferenc származása anyai ágon is igen jövedelmezőnek tetszett, Zrínyi Ilona - Munkács várának védelmezője - Zrínyi Péter horvát bán lánya és ezzel együtt Zrínyi Miklós költő, hadvezér és korábban szintén horvát bán unokahúga volt. Férje halála után néhány évvel Ilona feleségül ment a szintén jelentős birtokokkal rendelkező Thököly Imréhez, a bujdosómozgalom vezetőjéhez, és bár Ferenc nem kimondottan kedvelte nevelőapját - ezt vallomásaiban le is írja - birtokait végül megkapta. Ezek után nem tűnhet meglepőnek, hogy évekig tartott, míg Rákóczi nagykorúsítása után számba vette birtokait és megismerkedett azok gazdasági életével.
Inkább valamelyik európai dinasztiából kell meghívni valakit és akkor egyből szerezhetnek egy új szövetségest is. Rákóczi a Napkirály másik szövetségesének, a bajor választófejedelemnek ajánlotta fel a trónt, de ő elutasította (annak ellenére, hogy így legalább lett volna országa, Bajorországot ugyanis elfoglalták a császáriak). A másik lehetőség a porosz trónörökös volt. Ez a terv úgy maradt fenn, hogy a poroszokhoz küldött követ a szabadságharc bukása után amnesztia fejében megírta az emlékiratait a császár számára. Az egyik forrás ő, a másik (lényegesen szűkszavúbb) maga a fejedelem. Ennek az ötletnek mindenesetre ellentmondott, hogy a trónörökös a választófejedelem egyetlen fia volt, másrészt az apja a porosz királyi cím elismertetéséért lobbizott, aminek alaposan keresztbe tett volna, ha nyíltan a császár ellen cselekszik. Mindenesetre ez a halvány lehetőség is jobb volt a semminél, Rákóczi ezért 1708 júniusának elején elindult Sziléziába. Úgy tervezte, a kurucok kiáltványokkal meggyőzik az ottani lakosságot a jó szándékukról és valahol majd találkoznak a porosz trónörökössel és esetleg néhány ezer katonával is.