Vissza az előző oldalra A nagymamám lakását a négy gyereke örökölte. Az egyik örökös a saját részét nekem adta (közjegyző előtt) ajándékozási szerződés keretében. (oldalági rokonok vagyunk) Az ajándékozó félnek nincsenek gyerekei – egyenesági rokonai, csak oldalágiak (testvérek és testvérek gyerekei). Az ajándékozó fél az ingatlan haszonélvezője lett az ajándékozást követően. A kérdésem az lenne, hogy az ajándékozó fél halálát követően felléphet-e bárki hogy miért nem örököl utána? (itt gondolok a testvéreire, vagy a halott testvérének a gyerekeire). Ajándékozás esetén köteles részre jogosult csak egyenesági rokon lehet és ő is csak akkor ha az ajándékozás és az ajándékozó halála között 10 év nem telt el. Anyukám régi házát eladta, melynek árából új házat vett. Azonban ezt a házat már azonnal a testvérem nevére íratta. Eltartási szerződést nem kötöttek. Köteles rész | Dr. Szász ügyvédi iroda. Ez már több, mint 10 éve történt. Édesanyám esetleges halála esetén igényelhetek köteles részt? Jogi álláspontom szerint Önnek nem jár köteles rész az alábbiak miatt: édesanya ajándékozása óta több mint 10 év telt el az ingatlan nem édesanya tulajdona testvéri hagyaték után túlélő testvére köteles részre nem jogosult Édesapámnak házasságon kívül született egy gyermeke, akivel kapcsolatot nem tartunk.
Illetve ha jogot tarthat rá, figyelembe veszik azt, hogy én havi 40 ezer forinttal támogatom? ez levonódik az örökség mértékéből? Örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándékozása esetén a törvényes örökösök köteles részt igényelhetnek. Mivel úgyis Ön gondoskodik testvéréről jobb megoldásnak tűnik ha eltartási szerződést kötne a bátyjával, mely szerződés ha legalább 2 évig fennáll, a köteles rész igényt kizárja. Szeretnék megerősítést kérni abban, hogy jól értelmezem-e a köteles rész igényelhetőségét érvényes végrendelet esetén. Köteles rész vegrendelet esetn . Ha a végrendeletemben 1/3 részt hagyok az egyetlen törvényes örökösömre a fiamra és a többi 2/3 részt másra (szülő, testvér vagy élettárs) hagyom akkor a gyerekem nyújthat-e be kötelesrészre igényt arra az ingatlan résztulajdonra amit 5 éve édesanyámnak ajándékoztam? Számít ilyen esetben az érték? Az ingatlanrész értéke 6 millió volt, ennek az 1/3 lehetne kötelesrész (2 millió), de a jelenlegi vagyonom csupán egy értékpapírszámla 3 millió forint értékben, emiatt csak 1 milliót kapna a törvényes örökös a végrendeletem miatt.
2012. 13:21 Közjegyzőhöz kell fordulnia, mert csak közvégrendeletet tehet érvényesen. KissHu 2012. 04. 19:12 Segítséget szeretnék kérni. Van egy rokonom, aki szeretne végrendeletet készíteni. Viszont VAKNAK minősül (orvos által). Ez esetben hogyan lehet érvényes végrendeletet készíteni? Köszönöm 2012. 11:03 Hogy ki örökli, az nem derül ki a leírásból. B örököse örökli. 2012. 10:53 Segítséget szeretnék kérni. Amennyiben "A" személy, aki elhalálozásakor végrendelkezett "B" személy édesapjának mint törvényes örökös kötelesrészi igénye van de "A" személy hagyatéki eljárása során elhalálozik "B" személy anélkül hogy kötelesrészi igényét "A" személy hagyatéki eljárása során be sem jelentette, ki örökli "B" személy kötelesrészi igényét "A" személlyel kapcsolatban? mazlista54 2012. 16:36 Vicc: Papa, aki süket, egy nagyon jó fülhallgatót kap az orvostól! Felülvizsgálatkor kérdezi az orvos: - és mit szólt a család, hogy ilyen jól hal? Még nem tudják, de most írom a végrendeletem negyedszerre! " 2012.
A források szerint az i. sz. 5. századtól találhatunk említéseket a Szent Iván-éj és Keresztelő János születésének együttes ünneplésére. Az Iván név pedig a régi magyar "Jovános, Ivános" alakból ered, illetve a János névnek szláv formájából. Így már érthető, hogy a Szent János havának Szent János éjszakája az nem más, mint Iván napja június hónapban: 24-e. Szent Iván éjszakája, ha nem is a legrövidebb, viszont a nyár legizgalmasabb éjjele. Népszokások, hiedelmek garmadája kapcsolódik ehhez a titokzatos ünnephez. A nyárközép napja szinte az összes európai kultúrában szorosan kapcsolódik a Naphoz, a fényhez, pontosabban a fénynek, az életnek és a világosságnak a győzelméhez a sötétség, az elmúlás és a gonosz erői felett. Tűzvarázs Nem véletlen, hogy a Szent Iván-éji hagyományok, rítusok középpontjában éppen a fényhozó tűz áll. A pogányok legfőképp a tűzzel segítették a világosság harcát a sötétséggel szemben. A falvakban, városokban hatalmas örömtüzek égtek, de nem volt ritka a dimbes-dombos vidékeken lángoló kerekek legurítása egy-egy magaslatról.
A naptárreformok miatt van csúszás A nyári napforduló az évnek az a jellegzetes időpontja, amikor a Nap az égbolton a legmagasabb delelési ponton áll. A Föld – különösen az északi félteke – ilyenkor terményekben bővelkedik, szépsége és ereje teljében van. Egyféle csúcspont ez, hiszen a nappalok a következő napfordulóig innentől már csak rövidülhetnek. Ezen a napon – június 21-én – az év leghosszabb nappalát és legrövidebb éjjelét élhetjük meg évről-évre. "Szent Iván éjjele mégsem június 21-ére, hanem június 24 ére esik, ennek oka azonban a tropikus időszámítási mód sajátosságában és a tényleges naptári évek közti különbségben, illetve az egykori naptári reformokban rejlik. Így a nyári napforduló napja és megünneplése időben napjainkra már elvált egymástól. A nyár csillagászati értelemben vett kezdete korábban valóban Szent Iván napra, azaz június 24-ére esett, de erre ma már az eltolódás miatt három nappal korábban, június 21-én kerül sor. Évszázadok, vagy egy évezred múlva a napfordulók még korábbi dátumra fognak esni" – mondta el a FigyelőNetnek Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára.
Az északi országokban általában ez különösen népszerű ünnep, ekkoriban vannak a fehér éjszakák. Művek [ szerkesztés] A Szent Iván éjszakához kapcsolódó leghíresebb alkotás a Szentivánéji álom című vígjáték, amelyet 1595-ben William Shakespeare írt. A művet 1863-ban Arany János fordította magyarra. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium. [Debrecen]: Csokonai. 1997. ISBN 963 260 112 2 Hozzáférés: 2017. jún. 5. Bálint Sándor: Népünk ünnepei: Az egyházi év néprajza. Budapest: Szent István Társulat. 1938. Karácsony Molnár Erika – Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások. Budapest: Mezőgazdasági. ISBN 9789632865812 Kósa László – Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra: Néprajzi kalauz. Budapest: Holnap. 2006. ISBN 963 346 236 3 Marót Károly 1939: Szent Iván napja. Ethnographia 50, 254—296. Kiss Mária 1992: Tűzgyújtás Szent Iván napján. Élet és Tudomány 47/25, 779-780. További információk [ szerkesztés] Ünnepek, jeles napok és népszokások 1. – Szent Iván napi tűzugrás.
Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány. Húsvét másnapján német területeken, nálunk pedig Kecskemét környékén szokás volt az Emmausz -járás. Annak emlékére, hogy Jézus a tanítványokkal az Emmauszba vezető úton találkozott, kimentek a város határán álló kápolnához és vidám mulatságot ültek. E nap Európa-szerte a játék, a vidámság napja. Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja.
Még nem késő szedni néhányat. 😊 Remélem érdekesnek találtátok! Nosza, ami tetszett próbáljátok ki! 😀 Szép hétvégét! Ildikó