3525 Miskolc, Rákóczi utca 5 Művészetek Háza információk Miskolc történelmi belvárosában, a Rákóczi utca 5. szám alatt, a Miskolci Galéria szomszédságában áll a város egyik kulturális központja, a Művészetek Háza. Az Árvai Pál, miskolci építész által 1925-ben tervezett épület eredetileg az Uránia Filmszínháznak, majd a Béke Mozinak adott otthont, végül 2006 szeptemberében megkezdte működését a miskolci Művészetek Háza. A Művészetek Háza története Eredeti funkciójának megszüntetését a 90-es évek második felében, az egyre több városban felépülő plázák és bevásárlóközpontok multiplex moziainak kialakuló egyeduralma indokolta, az addigi kis városi mozik működtetése veszteségessé vált. Már az ezredforduló elején felvetődött egy "antipláza" létrehozása az épületben, de olyan igények is felmerültek, miszerint kávéház, házasságkötő terem, vagy a szimfonikus zenekar hangversenytermének kialakítása lenne a legszerencsésebb. Végül 2003 áprilisában egy többfunkciós koncert- és kulturális intézmény tervei készültek el, amely végül három év múlva meg is nyitotta kapuit.
Művészetek Háza A főbejárat Becenév: Műha Korábbi nevek: Uránia Filmszínház (1916–1945) Béke mozi (1945–2000) Település Miskolc Cím 3525 Miskolc Rákóczi utca 5. Építési adatok Építés éve 1925 Megnyitás 1926 Rekonstrukciók évei 2006 Tervező Árva Pál (1925) Bodonyi Csaba (2006) Építési költség 720 000 000 Ft Hasznosítása Felhasználási terület kulturális központ Művészetek Háza weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Művészetek Háza témájú médiaállományokat. A Művészetek Háza egy multifunkcionális kulturális központ és hangversenyterem Miskolc belvárosában, a volt Béke mozi épületének átalakításával, bővítésével. A 2006 szeptemberében megnyílt épület hangversenyteremnek, művészmozinak, kiállításra alkalmas helyiségeknek és kávézónak ad otthont, lehetőséget biztosít színházi előadásokra, gálaműsorokra és egyéb kulturális rendezvényekre. Az épület bejáratánál 2019 szeptemberében a POKET Zsebkönyvek automatáját adták át. Története Az épület 1925-ben épült Árva Pál tervei szerint, és 1926-ban költözött át ide az 1916 óta a Széchenyi utcán működő Uránia filmszínház.
A kulturális központ Művészetek Háza egyszerre otthona minden művészeti ágnak, úgymint a zene, a színház, a film és a képzőművészet. A kulturális intézményen belül megtalálható egy 600 fős hangverseny- illetve színházterem, egy 140 fős és egy 70 fős art mozi, valamint egy képzőművészeti galéria és egy kávézó. Ma a miskolci Művészetek Háza egy európai színvonalú multikulturális komplexum, amely a borsodi megyeszékhely kulturális életének virágzó központja.
Jegypénztár nyitvatartás: Hétfő: 11:00 - 19:00 Kedd-Péntek: 09:00 - 19:00 Szombat-Vasárnap: Zárva (kivéve hétvégi előadások kezdete előtt 1 órával) Elérhetőség: Miskolc, Rákóczi utca 2. +36 46 508-844 / +36 30 846-3009
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár! tétel a kosárban összesen: Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra! Tisztelt Ügyfelünk! Mint a legtöbb weboldal, a is cookie-kat használ a működéséhez. Tudomásul veszem, hogy az InterTicket számomra releváns, személyre szabott ajánlatokat igyekszik összeállítani, amelyhez számos személyes adatot használ fel. Az adatkezelés szabályait az Adatkezelési Tájékoztatóban megismertem, azokat elfogadom. Hozzájárulok
A legenda szerint Arany halála is barátjához köthető, ugyanis a költő egy Petőfi-szobor avatásán fázott meg, ami a végzetes tüdőgyulladáshoz vezetett. A szelíd tanár Arany tizennégy éves korában a tanulás mellett már maga is tanítani kezdett, hogy segíthessen szüleinek, és folytathassa tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban. Egy évig segédtanítóként dolgozott Kisújszálláson. Később színészkedett, vállalt aljegyzői állást, írt, fordított, a tanításhoz csak a szabadságharc leverése után tért vissza. Diákjai szerették, modern tanárnak számított, aki megismertette velük a kortárs költőket, és dolgozataiban, házi feladataiban is választási lehetőséget adott nekik, esszéiket arról a témáról írhatták, amelyik közelebb állt a szívükhöz. Arany János élete (1817-1882) - jegyzet - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Az egyik diákja úgy emlékezett meg róla, mint alacsony, köpcös és csendes emberről, akinek hangja ellágyult versolvasás közben, de aki sokkal inkább emlékeztetett egy "jómódú vendéglősre", mintsem egy szigorú tanárra. Művészi törekvések Bár Arany gyerekkora óta szívesen írt verseket, nem volt egyértelmű, hogy egyszer majd költő lesz belőle.
Mert olyat mondok, hogy még a…" Hangzik átal a sövényen Egy goromba szó keményen. "Hát kié – pattogja Pál – Mikor az én fámra száll? " "De az én portámon zengett: Hogy illetné a fütty kendet! " Pál nem hagyja: őtet uccse! Péter ordit: ő meg úgyse! Többrül többre, szórul szóra, Majd szitokra, majd karóra, Majd mogorván Átugorván Ölre mennek, hajba kapnak; Örömére a szent napnak Egymást ugyan vérbe-fagyba, – Hanem a just mégsem hagyva. Miért Arany János a legszerethetőbb magyar költő? - Dívány. Pál azonban bosszut forral, És ahogy van, véres orral Megy panaszra, bírót búsit, S melyet a vérszenny tanúsit A bántalmat előadja. Jogát, úgymond, ő nem hagyja, Inkább fölmegy a királyig Térden csúszva: de a füttyöt, Mely az ős diófárul jött, Nem engedi, nem! halálig. Nyomatékul egy tallért dob Az igazság mérlegébe, Mit a biró csúsztat a jobb Oldalon levő zsebébe. Pétert sem hagyá pihenni A nagy ártatlan igazság: Nem rest a biróhoz menni Hogy panaszát meghallgassák. Így s úgy történt, – elbeszéli, Övé a fütty, ő azt véli: Nincs vármegye, Ki elvegye, Nincsen törvény, nem lehet per, Hisz azt látja Isten, ember!
Kivívta kollégái tiszteletét, munkatársai kérdéseikkel, problémáikkal bátran fordulnak hozzá, mert megkapják tőle a szükséges segítséget, támogatást. Az ezredes által vezetett osztály kiegyensúlyozottan jó teljesítményt nyújt. Nemcsak Békéscsabát és a környező településeket, hanem az ország több megyéjét érintő bűncselekmény-sorozatokat is derítettek fel, volt, hogy országhatáron átnyúló ügyben voltak eredményesek. Okostankönyv. Mint írják, a siker és a megbecsülés záloga Benedek Barnabás lelkiismeretessége. Mindig arra törekszik, hogy a saját belső indíttatása, értékrendje által meghatározott magas mércét elérje, ha lehet, túl is teljesítse. Szakmai eredményei, vezetői magatartása és személyisége, emberi tulajdonságai révén is méltó a "Bűnügyi Szolgálati Ág Arany Plakett" elismerésre.
A szépség és a ritkaság kombinációja – mindenekelőtt az arany esetében – súlyos tragédiákhoz is vezetett. A harc és a mohóság, a mind több arany birtoklása utáni vágy emberéletek sokaságát oltotta ki. Az arany világbirodalmakat hozott létre, a hiánya pedig összeomlást eredményezett. « vissza
Egy 1906-ban megjelent magyar nyelvű ásványtankönyv szerint "egyetlen körmöci aranypénz mennyiségével egy huszárt lovastól be lehetne aranyozni". Az arany színe semmit nem mond a finomságáról, mivel ez különböző ötvözetek használatával befolyásolható. Így a "Krugerrand" aranypénz markáns vöröses színe (916, 66 finomság = 22 karát) a magas rézaránnyal indokolható. Befektetési aranyrudak és érmék számára ma már 999, 9 ezrelék finomságú aranyat használnak. Mértékegység és finomság Az arany súlyát nemzetközileg "Troy unciában" adják meg (1 Troy uncia = 31, 1035 gramm), bár a "Troy" szót gyakran elhagyják és nem írják le. Korábban többféle uncia egység is volt használatban, melyek közül a Troy uncia maradt fenn napjainkig, ezért maradhat el előle az eredetjelző. A Troy uncia az arany 100%-os tisztaságára vonatkozik. A szaknyelvben ezt nevezik tisztaságnak, vagy finomságnak. A finomság a tiszta nemesfém részarányát adja meg az össztömegben, ezredrészben számítva. Azaz a 999 ezrelék finomság azt jelenti, hogy 1000 egységnyi össztömegben 999 egységnyi a színarany, azaz a színsúly.