A kezeletlen hipertónia az alábbi szövődményekkel járhat: Szívroham vagy agyvérzés. A megnövekedett vérnyomás miatt az artériák fala megkeményedhet és megvastagodhat, ezt érelmeszesedésnek nevezzük. Az ilyen módon meggyengült erek szívrohamhozagyvérzéshez és egyéb súlyos szív- és érrendszeri izolált diasztolés hypertonia kialakulásához vezethetnek. A tartósan magasan levő vérnyomás az erek meggyengülését okozhatja, ami miatt az ereken egy vérrel teli dudor, azaz aneurizma alakulhat ki. Az ilyen dudorok veszélyesek, mert kiszakadásuk esetén akár halálos szövődményekkel is járhatnak. Annak érdekében, hogy a vért magasabb nyomáson tartsa a szív, keményebben kell dolgoznia. Ennek következtében a vér pumpálásáért felelős kamra megvastagodik, amelyet bal kamrai hipertrófiának nevezünk. Végül, a megvastagodott szívizom esetleg nem képes a test számára elegendő vért pumpálni, ami izolált diasztolés hypertonia okozhat. Az elgyengült és beszűkült erek a vesékben rontják a vese működését, amely különböző betegségek kialakulásához vezethet.
A magasabb vérnyomás következtében a szív erei megvastagodhatnak, beszűkülhetnek vagy elszakadhatnak, amely látáskárosodáshoz vezethet. Metabolikus szindróma. A metabolikus szindróma az anyagcserebetegségek közé tartozik. Tünetei a megnövekedett csípőkörfogat, magas trigliceridszint, alacsony HDL koleszterinszint, magas vérnyomás és magas inzulinszint. Az anyagcserebetegségek növelik a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az agyvérzés kialakulásának kockázatát. A kezeletlenül hagyott hipertónia akár a kognitív képességeket is befolyásolhatja, így az izolált diasztolés hypertonia és a tanulási képességet is ronthatja. A beszűkült vagy magas vérnyomás megelőzésére szolgáló képek artériák csökkenthetik a véráramlást az agyba, amely például vaszkuláris demenciát okozhat. Amennyiben agyvérzés miatt romlik az agy vérellátása, az is okozhat demenciát. Magas vérnyomás orvosi diagnózisa A magas vérnyomásbetegséget elsősorban vérnyomásméréssel lehet diagnosztizálni. A legtöbb vérnyomásmérő eszköz egy felfújható mandzsettával működik, amelyet a karra kell izolált diasztolés hypertonia.
Vérnyomás mérésekor két értéket kapunk: a felső, szisztolés érték akkor keletkezik, amikor a szív összehúzódik, és vért pumpál az erekbe, míg az alsó, diasztolés érték akkor, amikor a szív elernyed. Az alábbiakban az izolált szisztolés hypertoniáról tudhat meg több információt. Izolált szisztolés hypertonia esetén a vérnyomásmérés során rögzített két érték közül csak a felső emelkedik meg kórosan, tehát a szisztolés érték meghaladja a 140 Hgmm-t, míg az alsó normális, 90 Hgmm alatti marad. Fiatalkori magas vérnyomás esetén sem ritka az ilyen eltérés, de gyakoribb az idősebb, 60 év feletti korosztálynál. Míg fiataloknál inkább a szimpatikus idegrendszer fokozott működése áll a háttérben, az idősebbeknél a nagyerek és az aorta falának merevebbé válása okolható. (1) A szisztolés vérnyomás az életkor előrehaladtával, az erek rugalmasságának csökkenésével általában nő, míg a diasztolés csak kb. 50-60 éves korig emelkedik, utána lassan csökken. Ezért fordulhat elő, hogy középkorú hypertoniás betegeknél többnyire az alsó érték (is) magas, míg idősebbek esetében inkább csak a felső.
Kutatók foglalkoznak már hosszú ideje a jelenséggel, de egyenlőre a pontos kiváltó okokat nem sikerült feltárniuk. Az orvosok sokáig nem is tekintették komoly problémának, hiszen ritkábban fordul elő. Bebizonyosodott viszont, hogy ugyanazon betegségek rizikóját hordozza, mint a szisztolés hipertónia. A két típus közös ismérvei, hogy jelentősen növeli: a stroke, a szívinfarktus, a szívkoszorúér szűkület, a szívelégtelenség kialakulásának valószínűségét. Amennyiben többször is azt tapasztaljuk, hogy bármelyik értékünk magasabb a határértéknél, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat. Fontos, hogy felmérjük a szervezet általános állapotát és kiderítsük, honnan ered a probléma. A kezelés csak akkor lesz eredményes, ha a célérték meghatározását az adott személy állapotához igazítjuk. Ehhez általában szükséges a gyógyszeres kezelés, valamint az értékeket rendszeresen felül kell vizsgáltatni a súlyosabb következmények megelőzése érdekében. Jelentős szerepe van: a laborvizsgálatoknak a nyugalmi EKG-nak, a 24 órás vérnyomás mérésnek, valamint a terheléses EKG-nak és más kiegészítő vizsgálatoknak.
Ez mindenképpen kezelésre szorul. A vérnyomás szempontjából mindkét érték, a szisztolés és a diasztolés is fontos. Az izolált szisztolés magas vérnyomás egy olyan betegség, amely során a diasztolés érték normális 80 Hgmm alattde a szisztolés érték magas Hgmm felett. Ez a fajta hipertónia gyakori a 65 éves kor feletti lakosságban. A tartós magas vérnyomás diagnózisához nem elég egyetlen mérés. A diagnózishoz az orvos általában különböző időpontokban végzett vizsgálatok során mér vérnyomást, esetleg mindennapos otthoni mérést javasol. Adott esetben 24 órás vérnyomásmérésre is szükség lehet. Mivel a vérnyomás a nap folyamán nem egyenletes, valamint orvosi vizsgálat során is mutathat nagyobb értéket fehérköpeny-hipertónia. Emiatt fontos a többszöri, lehetőleg rendszeres mérés a betegség diagnosztizálására. A vérnyomást általában mindkét karon ajánlott megmérni, egyrészt a pontosság, másrészt az eltérések észlelése miatt. A pontos mérés érdekében a vérnyomásmérő mandzsettából megfelelő méretűt kell használni.
Jöjjön Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd Latinovits Zoltán előadásában. Látjátok feleim, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt. Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló, csak szív, a mi szivünkhöz közel álló. De nincs már. Kosztolányi dezső halotti beszéd elemzés. Akár a föld. Jaj, összedőlt a kincstár. Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. Nézzétek e főt, ez összeomló, kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz, mely a kimondhatatlan ködbe vész kővé meredve, mint egy ereklye, s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka. A teljes verset itt olvashatod
A Halotti beszéd és könyörgés szövege általánosabb, egyetemesebb, mint Kosztolányi verse. Azt hangsúlyozza, ami minden emberre igaz, így a szöveg minden temetésen elhangozhatna. Ezzel szemben Kosztolányi az apró kis hétköznapi mozzanatokat ábrázolja, amelyek csak erre a halottra jellemzőek. Ezzel megmutatja az egyéni lét értékességét. Kosztolányi az embernek az egyszeriségét, egyediségét hangsúlyozza. Azt, ami különállóan egyedi bennünk. (" Ilyen az ember. Egyedüli példány. / Nem élt belőle több és most sem él / s mint fán se nő egyforma-két levél, / a nagy időn se lesz hozzá hasonló. Kosztolányi dezső halotti beszéd verselemzes. ") Az ember egyszeri csoda, egyedi és megismételhetetlen térben és időben is. Lényegében a modern személyiségfelfogást írja bele a versbe Kosztolányi, és ezt a felfogást nemcsak a versbeli halottra, hanem minden emberre kiterjeszti, általános szintre emeli azzal, hogy a versbeli halottnak nem közli a nevét (csak "ő"-ként szerepel). Az egyediség és összehasonlíthatatlanság tehát mindenkire érvényes. Egy általános emberi érték.
Látjátok feleim, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt. Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló, csak szív, a mi szívünkhöz közel álló. De nincs már. Akár a föld. Jaj, összedőlt a kincstár. Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él s mint fán se nő egyforma-két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. Kosztolányi dezső halotti beszéd szerkezete. Nézzétek e főt, ez összeomló, kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz, mely a kimondhatatlan ködbe vész kővé meredve, mint egy ereklye s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka. Akárki is volt ő, de fény, de hő volt. Mindenki tudta és hirdette: ő volt. Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt s szólt ajka, melyet mostan lepecsételt a csönd s ahogy zengett fülünkbe hangja, mint vízbe süllyedt templomok harangja a mélybe lenn s ahogy azt mondta nemrég: "Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék", vagy bort ivott és boldogan meredt a kezében égő, olcsó cigaretta füstjére és futott, telefonált és szőtte álmát, mint színes fonált: a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4
Nézzétek, itt e kéz, mely a kimondhatatlan ködbe vész kővé meredve, mint egy ereklye s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka. Akárki is volt ő, de fény, de hő volt. Mindenki tudta és hirdette: ő volt. Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt s szólt ajka, melyet mostan lepecsételt a csönd s ahogy zengett fülünkbe hangja, mint vízbe süllyedt templomok harangja a mélybe lenn s ahogy azt mondta nemrég: "Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék", vagy bort ivott és boldogan meredt a kezében égő, olcsó cigaretta füstjére és futott, telefonált és szőtte álmát, mint színes fonált: a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy. Kosztolányi Dezső - Három halotti beszéd. Keresheted őt, nem leled, hiába, se itt, se Fokföldön, se Ázsiába, a múltba sem és a gazdag jövőben akárki megszülethet már, csak ő nem. Többé soha nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya. Szegény a forgandó, tündér szerencse, hogy e csodát újólag megteremtse. Édes barátaim, olyan ez épen, mint az az ember ottan a mesében. Az élet egyszer csak őrája gondolt, mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt…", majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt…" Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra.
A Halotti beszéd 1933-ban keletkezett és 1935-ben jelent meg Kosztolányi Számadás című kötetében. Az 1930-as években Kosztolányi költészete elmélyült: a Számadás kötetben és utána is nagy verseket írt, létösszegzőket, az érett, klasszikus nagy költő verseit. Ezeket a műveket nagyrészt a halálfélelem váltotta ki, Kosztolányi ugyanis rákbeteg volt: 1933 nyarán rosszindulatú ínydaganatot fedeztek fel nála, és bár kilencszer is megműtötték, a betegség 1936-ban (51 éves korában) végül halálát okozta. Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd :: gyergyaiszabomariann. Számadás című ciklusában a költő az élet végső, nagy kérdéseivel, az élet értelmével, a halállal, a testi szenvedéssel foglalkozott. Igyekezett megtalálni a megfelelő magatartást a halállal szemben, hiszen az elmúlás könyörtelen tényét mindenkinek saját magának, egyedül kell feldolgoznia. A halál árnyékában született versei az emberi méltóság dicséretéről, az élet szépségéről és értékéről szólnak. Ilyen mű a Halotti beszéd is, amely a modern líra egyik kiemelkedő alkotása, sokszor szavalt és sokat idézett vers.
Keresheted őt, nem leled, hiába, se itt, se Fokföldön, se Ázsiába, a múltba sem és a gazdag jövőben akárki megszülethet már, csak ő nem. Többé soha nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya. Szegény a forgandó tündér szerencse, hogy e csodát újólag megteremtse. Édes barátaim, olyan ez éppen, mint az az ember ottan a mesében. Az élet egyszer csak őrája gondolt, mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt... ", majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt, s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt... " Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer. Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd | Vers videók. 1933 Source of the quotation Grabrede (German) Seht, Brüder, er ist nun von uns gegangen, Geprellt sind wir, im eignen Kreis gefangen. Erinnert euch, ihm fehlten Ruhm und Größe, Er stand uns bei mit seines Herzens Blöße. Nur Lehm wird sein Von seinen Knochen, Ach, zerbrochen Ist der Schrein. Laßt solcherart uns seiner jetzt gedenken: Natur kann sich nicht zweimal gleich verschenken, Ihn gibt's nicht mehr und gab's auch vor ihm nie.