Eladó Ház, Szerencs Ingatlan azonosító: HI-1908952 Borsod-Abaúj-Zemplén megye - Szerencs, Családi ház 15 500 000 Ft (37 621 €) Hirdetés feladója: Ingatlaniroda Pontos cím: Szerencs Típus: Eladó Belső irodai azonosító: M215883-4084424 Alapterület: 155 m² Telekterület: 260 m² ( 72 négyszögöl) Építés éve: 1930 Egész szobák száma (12 m² felett): 3 db Félszobák száma (6-12 m² között): 0 db Ingatlan állapota: jó állapotú Komfort: komfortos Fűtés: egyéb Pince: nincs Akadálymentesített: Légkondicionáló: Leírás B. -A. -Z. Megye, Szerencs település központjában családi ház eladó. Az 1930-as években épült lakóház alapterülete 155 m2, amely egy 260 m2-es telken fekszik. A ház erős alapokat kapott, falazata kőből és téglából készült. Eladó lakás Szerencs | Ingatlanok.hu. A tetőszerkezet jó állapotban van, palafedést kapott. Az épület nyílászárói fából készültek, kis ráfordítással újszerű állapotba hozhatók. A szobák linóleum, a többi helyiség járólap borítást kapott. A konyha, fürdőszoba, wc falazata csempével borított. Az épület fűtéséről cserépkályhák gondoskodnak.
Borsod- Abaúj- Zemplén megyében SZERENCS város központjától néhány perc sétára található egy 1950-ben, téglából épült, cseréppel fedett, két szintes, 8 lakásos társasház első emeletén egy felújított egyszobás lakás, amelynél a belső munkálatok még nincsenek teljesen befejezve. Felújítása azzal kezdődött, hogy a teljes vakolatot eltávolították a belső falakról, és gyakorlatilag -kicsomagolta - a jelenlegi tulajdonosa az ingatlant. Új burkolatok, teljesen új villamosvezeték, és teljesen új vízvezeték rendszer lett kialakítva. A fürdőszoba még nem volt használva, és a lakás méretéhez képest, nagy. A normál méretű ablakok és ajtókhoz képest, ennek a lakásnak a nyílászárói nagyobbak, szélesebbek az átlagosnál. Ezek nem kerültek cserére mert nem is volt tervben. Stílusában jól illeszkedik a környezetébe és a lakáshoz. Fűtése Norvég elektromos fűtő- panelra lett tervezve. Tartozik hozzá még egy padlástéri rész is, amely el van kerítve. Fontos tudni hogy a lakóközösség most áll össze. helyiséglista: bejárat előtér: 2, 43 nm fürdőszoba: 6, 84nm nappali -konyha -étkező: 28, 61nm hálószoba: 19, 89 nm összesen: 58 nm Most akár havi 1273 Ft-ért biztosíthatja leendő ingatlanát!
Kattintson ide! március 17. Létrehozva március 17. NÉZZÜK MEG EGYÜTT EZT A JÓ KIS LAKÁST! KÉREM HÍVJON BIZALOMMAL! Most akár havi 1317 Ft-ért biztosíthatja leendő ingatlanát! Kattintson ide! május 26. Létrehozva március 16. 15 000 000 Ft 258 621 Ft per négyzetméter Eladó lakás Szerencs Eladó lakás Szerencs Leírás FIATAL PÁRNAK SZÍVBŐL AJÁNLOM CSENDES LAKÓKÖRNYEZETBEN MODERN LAKÁS KÖZEL A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONTHOZ. helyiséglista: bejárat előtér: 2, 43 nm fürdőszoba: 6, 84nm nappali -konyha -étkező: 28, 61nm hálószoba: 19, 89 nm összesen: 58 nm Most akár havi 1273 Ft-ért biztosíthatja leendő ingatlanát! Kattintson ide! március 18. Létrehozva február 10. helyiséglista: bejárat előtér: 2, 43 nm fürdőszoba: 6, 84nm nappali -konyha -étkező: 28, 61nm hálószoba: 19, 89 nm összesen: 58 nm Most akár havi 1273 Ft-ért biztosíthatja leendő ingatlanát! Kattintson ide! március 16. Létrehozva 2021. október 14. október 16. Feliratkozás a hírlevélre Eladó lakás; Szerencs Flatfy Eladó lakás Szerencs
Jelenlegi hely: Home Segítségnyújtás, fejlesztési együttműködés, alapvető jogok Az Ön jogai az EU-ban Learn more about your rights under the EU Charter of fundamental rights, when the Charter applies and what to do in case your rights are breached. Az Európai Unió Alapjogi Chartája A dokumentum teljes szövege, a Charta érvényre juttatása, a Charta és a nemzetközi jog kapcsolata Ismerje meg jogait! Méltóság, szabadságok, egyenlőség, szolidaritás, a polgárok jogai, igazságszolgáltatás Hogyan jelenthetem be, ha megsértették a jogaimat? Panasz benyújtása az illetékes nemzeti hatósághoz, kormányzathoz, nemzeti bíróságokhoz vagy szakosodott emberi jogi szervezethez A visszaélést bejelentők védelme Az Európai Bizottság kezdeményezései az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program Ez a program az EU-Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokat és értékeket hivatott védeni és előmozdítani. Oldal megosztása:
Háttér A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése óta az Európai Unió Alapjogi Chartája kötelező jogi erővel bír. A 2019. és a 2020. évi alapjogi jelentésből kiderül, hogy a tagállamok nem rendelkeznek a Charta ismertségét és végrehajtását előmozdító nemzeti szakpolitikákkal. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) megállapításaiban kiemeli a civil társadalmi szervezetek és a nemzeti emberi jogi intézmények kulcsszerepét annak biztosításában, hogy az emberek ténylegesen élhessenek a Chartában biztosított jogaikkal, ugyanakkor ezek a szervezetek nem kellőképpen tájékozottak a Chartával és annak alkalmazásával kapcsolatban. A Bizottság nemzeti, helyi, valamint uniós szinten is együttműködik a hatóságokkal annak érdekében, hogy jobb tájékoztatást nyújtsanak az embereknek alapvető jogaikról, és arról, hogy jogaik megsértése esetén kihez fordulhatnak segítségért. A gyakorlati információk az európai igazságügyi portálon érhetők el. Az új stratégia kidolgozása során a Bizottság Eurobarométer felmérést végzett a Chartáról, valamint konzultációt folytatott az érdekelt felekkel a Chartával foglalkozó 2019. évi konferencia keretében, illetve az FRA által elemzett célzott kérdőívek révén.
Az Alapjogi Charta alkalmazásával kapcsolatos uniós gondolkodás könnyen elsikkadhat a jogállamiság körüli hangos politikai viták sorozatában. Érdemes azonban erre az eszközre kiemeltebb figyelmet fordítani. A Bizottság decemberi közleménye is rögzítette, hogy a Charta alkalmazása egyre több területre terjed ki. Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke szintén úgy nyilatkozott tavaly decemberben egy, a Charta 20. évfordulója alkalmából szervezett konferencián, hogy az uniós bíróság elé kerülő fontos ügyekben egyre nagyobb szerep jut a Chartának. Ezek között olyan, a tagállami szuverenitás szempontjából szenzitív területek találhatók, mint a migráció, az igazságszolgálgatás, a foglalkoztatás vagy az adózás. Mindeközben a Charta eredeti célja – az uniós intézmények alapjogokkal szembeni túlkapásai elleni védelem – egyre inkább feledésbe merül. Kép: Az Európai Unió Tanácsa
1. Mi az EU Alapjogi Chartájának jelentősége? A dokumentum kiáll az EU alapját jelentő olyan értékek mellett, mint az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és szolidaritás. Ezek az elvek garantálják az európaiak számára a szabadságot, a biztonságot és az igazságosságot, tiszteletben tartva a jogállamiságot és demokráciát. 2. Miért van szükségünk a Chartára? A múltban az európaiak alapvető jogait különböző időpontokban és különböző szintekem, módokon garantálták a különböző országok. Ahhoz, hogy megfeleljen a társadalmi, tudományos és technológiai változásoknak, az EU úgy döntött hogy egyetlen dokumentumban kell összefoglalni az alapvető személyes, polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat: ez az Európai Unió Alapjogi Chartája. 3. Milyen jogokat garantál a Charta? A Charta 54 cikkből áll, amelyek 6 fő részre tagolva az uniós polgárok alapvető- és szabadságjogait biztosítják: méltóság szabadságok egyenlőség szolidaritás a polgárok jogai igazságszolgáltatás A Charta emellett olyan ún.
2021-től kezdődően a Bizottság évente jelentést készít, amelyben közelebbről megvizsgálja a Charta tagállami alkalmazását egyes konkrét területeken. A 2021. évi jelentés központi témája az "alapvető jogok a digitális korszakban" lesz. A civil társadalom szerepének erősítése: A Bizottság szorosan nyomon fogja követni a civil társadalmi tevékenységeket érintő, az uniós joggal ellentétes nemzeti intézkedéseket, és fellép azokkal szemben. Néhány tagállam még mindig nem rendelkezik teljeskörűen működő nemzeti emberi jogi intézményekkel, amelyek biztosítják a kormány és a civil társadalom közötti kulcsfontosságú kapcsolatot. A tagállamok felkérést kapnak, hogy hozzanak létre ilyen intézményeket, és biztosítsák számukra a teljes függetlenségben végzett munkához szükséges erőforrásokat. A Bizottság elő fogja mozdítani a bírák, egyéb igazságügyi szakemberek és jogvédők Chartával kapcsolatos képzését is. A Charta mint az uniós intézmények iránytűje: Az uniós intézményeknek valamennyi tevékenységük során tiszteletben kell tartaniuk a Chartát.
A fenti megfogalmazásból kitűnik, hogy a 2000-ben hatályba lépett, majd 2009-ben az uniós alapszerződések szintjére emelt Alapjogi Charta eredeti célja szerint elsődlegesen az uniós intézmények alapjogoknak megfelelő működését volt hivatott biztosítani. Ezzel több évtizedes hiátust pótolt, hiszen addig ilyen alapjogi dokumentum nem létezett uniós szinten. Alapjogvédelmi szempontból az Unió és intézményei jelentősen le voltak maradva a tagállamokkal szemben, amelyek nemzeti alkotmányos rendszerei már régóta biztosították az állami szervek jogszerű működését. Az uniós jogalkotó a koherenciát szem előtt tartva, másodlagosan tette csak lehetővé, hogy a Chartát bizonyos esetekben – amikor a tagállami hatóságok uniós jogot hajtanak végre – a tagállamok vonatkozásában is alkalmazni lehessen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Alapjogi Chartát a tagállamokkal szembeni, általános jogállamisági vizsgálódások eszközének szánták. Sőt, éppen egy ilyen kifordított értelmezést megelőzendő került rögzítésre a Charta 51. cikkében, hogy a Charta nem lehet eszköze semmilyen uniós hatáskörbővítésnek.