-Mindig lehetnek váratlan helyzetek (áramszünet, véletlen kikapcsolja a gépet gyermek, rossz gombot nyom meg, stb. ), amelyekben a szülőnek elérhetőnek kell maradnia. ALACSONY LÉTSZÁM jellemzi a csoportjainkat, melyet a tanév során végig biztosítunk. Klinikai csoportjaink maximum létszáma 8 fő. A 2021/2022-es tanév csoportjai: < Vissza a kezdőoldalra
A záró körben mindenki elmondja röviden, milyen élményekkel távozik. Miben segít a pszichodráma?
SZENT MÁRTON NAPJA (NOVEMBER 11. ) Szent Márton 316-ben Pannóniában született. A középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott, emlékét helynevek, oltárképek őrzik. A 14. századi krónikákban határnapként szerepelt: a tisztújítás, fizetés, jobbágytartozás lerovásának napja volt. Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. Köszöntőt is mondtak. Gyöngyösfalun (Vas vármegye) például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal: "Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van! " Ezután a gazda bélesadót vagy rétespénzt fizetett. Szent Márton lúdja kifejezés - főként a Dunántúlon - utal a nap jellegzetes ételére és az egykori földesúri járandóságra. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" - tartották. Márton-napi népszokások | Képes Régió. Ez a hagyomány részben az e napon tartott római ünnepi étkezési szokásra vezethető vissza.
A pásztorokra, gazdára, az egész háznépre s a háziállatokra is Isten áldását kérték. E köszöntő jutalmaképpen a gazda megfizette a "bélesadót", vagy másképpen nevezve a "rétespénzt". Ilyenkor minden gazdánál nagy lakomát csaptak, vendégséget rendeztek az ünnep tiszteletére. A Répcevidéken a pásztorok Márton estéjén végigjárták a falut, és a házakhoz így köszöntöttek be: "Elhoztam Szent Márton püspök vesszejét. A szokást nem mi kezdtük, és nem mi végezzük. Állataiknak annyi szaporulata legyen, Ahány ága-boga van a vesszőnek. Hamarosan Márton nap - Márton-napi népszokások és babonák - Mutatjuk, mi köze van a libához - alon.hu. " Márton vesszeje rendszerint többágú volt. Bacsfán a a gazda ezzel veregette meg a disznókat, hogy egészségesek, edzettek, jó ízűek legyenek. A hit szerint, ahány ága volt a vesszőnek, annyit malacozott a kocadisznó. A bősi gazdák Márton vesszejét a disznóól tetejére szúrták, mert ez megvédte az állatokat a dögvésztől. Tavasszal pedig ezzel a vesszővel hajtották ki a barmokat a legelőre, így ezeket nem érhette veszedelem, nem hullottak el. Sepsén megverik egy hosszú póznával a diófa ágait, hogy jövőre többet teremjen.
Márton-napi hagyományok Szent Márton napon országszerte hatalmas lakomákat rendeznek, hogy a hiedelem szerint majd egész esztendőben bőven ehessenek és ihassanak. Ma is sok helyen rendeznek táncos mulatságokat, ahol az asztalra a hagyományos libafogás és az újbor kerül. A néphagyomány szerint ezen a napon minél többet isznak az emberek, annál több erőt és egészséget kapnak a jövőben. "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" – tartották Népi jóslások a liba csontjából A liba csontját jóslásra használták: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásból is jósoltak "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható". Egy másik mondás szerint "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál". Az elmaradhatatlan Márton-napi bor A bor sem maradhatott ki a népi jóslásokból: "A bornak szent Márton a bírája" – szokták mondani. Ezt lehet úgy is érteni, hogy ilyenkor már iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz az idei bor.
A monda szerint, mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől a szolgalelkű Márton a ludak óljában bújt el. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulták Márton rejtekhelyét. Végül Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat. November 11-e a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja, amikor nagy eszem-iszomot rendeztek: asztalra tették az újbort, ettek-ittak, s fenékig ürítgették a poharakat, hogy a következő esztendőre is jó termés legyen. A rómaiak Aesculapiust (Aszklépiosz), az orvosistent ünnepelték ilyenkor, s ludat öltek, mely a hadisten, Mars szent madara volt. A harcias madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől. A lúd római beceneve, az avis Martis (Mars isten madara) afféle régi szófejtéssel Márton madara lett a keresztény naptárban. Márton napja, mint időjóslás napja A tapasztalat szerint Szent Márton napja körül legtöbbször elromlott az idő, és leesett az első hó.